Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Interjút adott Nagy István a NAKlapnak. Az agrárminiszter elmondta, meghatározó lépések lesznek az öntözésfejlesztés terén, valamint az őszi törvényalkotási menetrendet nagyban meghatározza a közös osztatlan tulajdonforma kivezetése az agráriumból.

– Immár negyedik hónapja tevékenykedik miniszterként az agráriumért. Mik az elmúlt időszak tapasztalatai és azokból milyen célokat tud megfogalmazni?
– Az aratnivaló sok, de a munkás kevés, ez a bibliai tanítás többször is eszembe jutott az elmúlt hónapokban. A legfőbb célunk az, hogy a magyar gazdák versenyképessége javuljon az európai társaikéhoz képest. Az uniós források optimális felhasználása segíthet a hátrány leküzdésében.

– Milyen lépésektől várható a magyar gazdák versenyképességének javulása?
– Egy ilyen aszályos nyár után nem kérdés, hogy az egyik legsürgetőbb feladatunk az öntözési rendszerünk javítása. Együtt dolgozunk a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával a megoldáson, természetesen az ivóvízbázisunk védelmét kiemelt szempontként tartjuk szem előtt. A kamara felmérése szerint a gazdák mintegy 450 ezer hektáron öntöznének a jelenlegi 80 ezer hektár helyett. A kiépített csatornarendszerünk körülbelül 220 ezer hektár öntözését tenné lehetővé, emellett a termálvizek kertészeti célú felhasználása is kiutat jelenthet. A versenyképesség javulásához álláspontunk szerint meg kell szüntetni a közös osztatlan földtulajdont, hiszen ez „gúzsba köti” a magyar agráriumot. Meghatározó, a kérdésben minden kritériumnak megfelelő törvényjavaslatot nyújtunk be a parlament elé az őszi időszakban. Emellett folyamatban van az üvegházi kultúra fejlesztésének támogatása, amelyben óriási lehetőséget látok. Konkrét feladatunk továbbá a szakképzés újraszervezése, a generációváltás felgyorsítása is.

– Nézzük kicsit konkrétabban a különböző ágazatokat! Az elmúlt évtizedekben – a baromfi- és talán a húsmarha-ágazattól eltekintve – nem sikerült átütő eredményeket elérni a hazai állattenyésztésben. Hogyan lehetne számottevő változást elérni ezen a téren?
– Nagy potenciált látok az állattenyésztésben és fontos feladatomnak tekintem, hogy az minél vonzóbbá váljon a fiatalok számára. A megfelelő, jó teljesítményű fajták és hibridek tenyésztéséhez meg kell teremtenünk az anyagi és kutatói feltételeket. Örvendetes, hogy a tejágazat mára kilábalt a válságból és jól teljesít. A vidékfejlesztési pályázatok és európai uniós források megfelelő támogatást jelentenek az állattenyésztők számára, hiszen a technológiai megújulást segítik elő.

– Ma már nem múlhat el egy szántóföldi növénytermesztésről szóló beszélgetés, hogy a digitalizáció, illetve a precíziós gazdálkodás kérdése komolyan szóba ne kerülne. Az Agrárminisztérium hogyan tudja ennek megismertetését, illetve elterjedését elősegíteni?
– Agrárminiszterként az egyik legfontosabb célkitűzésem, hogy a vidéki élet és a falusi életforma minél népszerűbbé váljon a fiatalok körében, ehhez pedig nélkülözhetetlen a generációváltás felgyorsítása a magyar mezőgazdaságban. A műholdas navigációval és technológiával felszerelt mezőgazdasági gépek jelentős része ma már korszerű, és ezt meg tudjuk mutatni a duális képzésben részt vevő tanulóknak. A futó agrárdigitalizációs programmal pedig azt hirdetjük, hogy digitalizáció nélkül nem tudunk megfelelni a XXI. század kihívásainak.

– Az eddig sokat emlegetett versenyképesség gátja sokak szerint éppen a kormányzat által fenntartott magas áfakulcs. Már több ágazatban lezajlott a csökkentés, de még sok esetben csak ígéretről van szó. A zöldség-gyümölcs mint alapvető élelmiszer forgalmi adója mikor csökken?
– A kormány elindította a legfontosabb élelmiszerek áfája 5 százalékra csökkentésének folyamatát. A mérséklés megtörtént a szarvasmarha, a sertés, a hal, a tej, a tojás esetében. Az eddigi lépések óriási sikerként értékelhetőek, ugyanis fehéredett a gazdaság, a kiegyenlítő hatás miatt a gazdák közötti versenyhelyzet javult. A kormány célja az, hogy a lehető legkisebb áfa terhelje a legfontosabb élelmiszereket.

– Minden évben újra és újra átéljük a dinnyepiac ellentmondásait, az árazással kapcsolatos megoldatlan problémákat. Van-e az Agrárminisztériumban erre a problémára valamilyen megoldási javaslat annak érdekében, hogy jövőre már ne alakulhasson ki hasonló szituáció?
– Úgy gondolom, hogy a termelői együttműködések jelenthetik a megoldást. Amíg egyetlen termelő is olcsóbban adja el a kereskedőnek az áruját, és amíg a kereskedő gazdák százaival tárgyal, addig nem lesz előrelépés. Maguk a gazdák tudnak tenni a kialakult helyzet ellen. Meggyőződésem, hogy szigorú és szoros termelői együttműködéssel igenis megváltoztatható a jelenlegi állapot. Az ilyen jellegű szerveződéseket az Agrárminisztérium teljes mértékben támogatja.

– A méhészet oktatójaként és gyakorló méhészként hogy látja az import-, illetve a hamis méz visszaszorításának lehetőségét?
– A magyar méhészeti ágazat komoly kihívásokkal küzd, a rejtélyes méhpusztulásokat jelenleg is vizsgáljuk. Nagy probléma az is, hogy gyantaszűrt mézzel árasztják el az európai piacot, illetve, hogy a kiváló magyar mézzel javítják fel az ipari körülmények között előállított műmézet. Ezen a területen is elengedhetetlen a már említett összefogás szerepe, miszerint a termelőknek közös érdekeik mentén kellene fellépniük a piacon. A tárcánk rövid távú célja a 70 dekagrammos éves fogyasztás 1 kilogrammra való növelése, hosszú távon pedig azt szeretnénk, ha a 2,5 kilogramm mézet ennének meg a magyar emberek évente.

– Visszatérő elem a támogatások aránya, illetve azok felhasználása. Mi az álláspontja a következő uniós ciklus közös agrárpolitikájával kapcsolatban?
– Az a véleményünk, hogy a jövőben is indokolt fenntartani egy erős Közös Agrárpolitikát, és a feladatok megfelelő finanszírozásához meg kell őrizni a támogatások értékét. Nehéz tárgyalások elé nézünk, mert a következő, 2021 és 2027 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó bizottsági javaslat a magyar közvetlen kifizetéseket és a vidékfejlesztési támogatásokat is jelentősen csökkentené. Számunkra azonban elfogadhatatlan a KAP költségvetés csökkentése. Célunk, hogy a 2020 utáni közös agrárpolitika a versenyképesség növelése, a hatékony válságkezelés, valamint a termelői jövedelemstabilizáció céljának egyaránt megfeleljen.

(NAKlap, 2018. szeptemberi szám)