Az Innovációs és Technológiai Múzeum (ITM) közzétette a nemzeti energia- és klímaterv tervezetét; a dokumentum szerint Magyarország az üvegházhatású gázok bruttó kibocsátásának minimum 52 százalékos csökkentését tervezi 2050-ig az 1990-es szinthez képest.
Az Európai Bizottság 2016. novemberében hozta nyilvánosságra a Téli energia csomagot (Energy Winter Package), ami több új klíma- és energiapolitikai szabályozási javaslat mellett Nemzeti Energia- és Klímaterv kidolgozását kérte a tagállamoktól, egységes módszertan alkalmazása mellett, egységes tartalommal.
Az Európai Tanács által 2014 októberében elfogadott uniós éghajlat- és energiapolitikai keret legalább 40 százalékos csökkentést irányoz elő uniós szinten az üvegházhatású gázok kibocsátásában 2030-ig, 1990-hez képest. Magyarország a bruttó kibocsátás minimum 52 százalékos csökkentését tervezi 2050-ig, megjegyezve, hogy a preferált csökkentési érték 85 százalék 1990-hez képest, amennyiben ezt az ország gazdasági lehetőségei lehetővé teszik.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közzétette a Nemzeti energia- és klímaterv tervezetét; a dokumentum szerint Magyarország az üvegházhatású gázok bruttó kibocsátásának minimum 52 százalékos csökkentését tervezi 2050-ig az 1990-es szinthez képest, de 85 százalékos mérséklésre törekszik ilyen hosszú távon, és 2030-ra a megújulóenergia-források 20 százalékos részarányát szeretné elérni a bruttó végső energiafogyasztáson belül.
Figyelmeztet az ENSZ
Az emberi tevékenység következtében a fajok tömegesen pusztulnak ki – számol be a május 6-án nyilvánosságra hozott, a biológiai sokféleségről szóló legfrissebb ENSZ-jelentés. Ez rögzíti, hogy onnali intézkedések kellenek a természetes élőhelyek, mint az óceánok és az erdők világszintű védelme érdekében, de ezen túl gyökeres változásokra van szükség a mezőgazdaságban, az élelmiszertermelésben és a fogyasztásban, sőt az étrendünkben is.
Az IPBES-jelentés az étkezési szokások megváltoztatására is felszólít: a hús- és tejtermék-fogyasztás csökkentésére és a növényi alapú étrendre való átállásra. A dokumentum szerint bármi, ami a nagyüzemi állattartásban a takarmány megtermeléséhez szükséges mezőgazdasági területek növelését eredményezi, az erdőírtásokhoz és az élőhelyek pusztításához vezet. A politikai döntéshozóknak mindent meg kell tenniük a hús- és tejtermékfogyasztás visszaszorításáért, hogy a nagyüzemi állattenyésztésből származó hús előállítása és fogyasztása 2050-re 50%-kal csökkenjen.
(forrás: MTI/nak.hu)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön