A hazai állattenyésztés versenyképességének növelését is szolgálják az új állattenyésztési szabályok – mondta az erről szóló előterjesztés általános keddi vitájában Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára.
Az államtitkár rámutatott: a magyar mezőgazdaság jól teljesít, a kibocsátás 2010 óta folyamatosan növekszik, a gazdálkodók pedig egyre jelentősebb zöld vállalásokat tesznek. Fontos feladatnak nevezte az állatállomány genetikai alapjainak megőrzését, fejlesztését, az őshonos és védett magyar fajták megóvását, a biodiverzitás fenntartását is. Mint mondta, az ezzel kapcsolatos feladatoknak már nem képes keretet adni a jelenleg hatályos, 1993-ban megalkotott szabályozás.
Font Sándor, a mezőgazdasági bizottság elnöke örömét fejezte ki, hogy 26 év után aktualizálják az állattenyésztési szabályozást. Szólt az állatklónozás tilalmáról és a GMO-mentességről is a növénytermesztésben, megjegyezte ugyanakkor, hogy a génmódosított takarmány importja nem tiltott. Emlékeztetett: a tárca célja ennek kiváltása a Magyarországon előállított takarmányra. Czerván György képviselő elmondta, hogy az állattenyésztés csaknem félmillió embernek ad fő vagy kiegészítő megélhetést. Fontosnak ítélte, hogy az egyéb, vagyis az unió által a szabályozás alá nem vont állatfajtákra nemzeti előírásokat kell alkotni. Lehetőséget kell adni, szabályozott keretek között, a határon átnyúló tenyésztésszervezése is - mondta.
Zárszavában Farkas Sándor jelezte: néhány éven belül Magyarország meg tud felelni annak az elvárásnak, hogy kizárólag GMO-mentes takarmány használjanak fel a gazdák. Az államtitkár szokatlanul modernnek nevezte a törvénytervezetet, amely egy nagy és szerteágazó területet szabályoz.
(MTI)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön