A magyar húsiparnak a nemzetközi versenytársak nagy többségénél drágább alapanyagból kell dolgoznia a Hússzövetség társadalmi elnöke szerint. Az ágazat tavaly gyengébben teljesített 2016-hoz képest.
A húságazat teljesítménye 2,9 százalékkal csökkent 2017-ben, a visszaesésben döntő szerepe volt a madárinfluenza gazdasági hatásainak – mondta Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) társadalmi elnöke keddi sajtótájékoztatóján. Hozzátette, a területek teljesítménye vegyes képet mutatott, a húsfeldolgozási és -tartósítási ágazat kibocsátása például 9,8 százalékkal növekedett, amelyet elsősorban a belföldi értékesítés 23,3 százalékos bővülése eredményezett. A húságazat összesen 746 milliárd forint termelési értéket állított elő tavaly, ebből a készítménygyártás 179 milliárd forintot, a baromfihús-feldolgozás 281 milliárd forintot, a sertés- és marhahús feldolgozás 285 milliárd forintot tett ki.
Mint mondta, a sertésállomány tavaly 1,2 százalékkal, 30 ezerrel csökkent és decemberben 2,87 millió volt. Az Európai Unióban (EU) 2 százalékos növekedés volt jellemző. A kocalétszám is csökkent, több mint 4 százalékkal, az állomány nagysága 171,5 ezerre szűkült, az unióban 3 százalékos növekedés volt tapasztalható. Közölte, tavaly 4,756 millió sertést vágtak le a húsipari cégek, ami 1,7 százalékos emelkedés egy év alatt, az unióban a vágásszám 260 millió körül alakult. Elmondta, 2014 óta, az élősertés és a félsertés áfájának csökkentését követően, a vágásszám 1 millióval, 27 százalékkal nőtt, miközben a sertések száma 4,5 százalékkal csökkent. Kitért arra is, hogy az élősertés ára Magyarországon tavaly ismét meghaladta az uniós átlagárat, és a magyar vágósertés átlagára közel 11 százalékkal volt magasabb, mint 2016-ban.
Éder Tamás hozzátette, éves átlagban a legjobban a sertéscomb (9 százalék), a készítmények közül pedig az olasz felvágott (8 százalék) fogyasztói ára emelkedett. A rövidkaraj fogyasztói ára 5,7 százalékkal, a szárazkolbász, gépsonka, párizsi ára kilogrammonként 4-5 százalék körüli mértékben nőtt. Megjegyezte, hogy a magyar húsiparnak a nemzetközi versenytársak nagy többségénél drágább alapanyagból kell dolgoznia, a húságazat pedig képtelen beépíteni a fogyasztói árakba az alapanyag és a munkabérek növekedéséből fakadó teljes önköltség-növekedést.
Új baromfikeltető-üzemet avattak
A kormány által a költségvetési forrásokból nyújtott állatjóléti támogatás 2010 óta több mint a duplájára, 4 milliárd forintról 9 milliárd forintra nőtt – mondta kedden Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a Bács-Kiskun megyei Jánoshalmán, ahol felavatták a Bács-Tak Kft. új keltetőüzemét. Kifejtette, ,,a baromfitenyésztés és feldolgozás valóban a mi ügyünk, mivel ez az ágazat közvetlen EU támogatásban nem részesül", a kormányzat így csak költségvetési forrásokból tud támogatást nyújtani a termelőknek. Elmondta, a baromfitenyésztés és a baromfi-egészségügy jelentőségét mutatja, hogy ez az ágazat adja a magyar mezőgazdasági kibocsátás mintegy 13 százalékát. A szektor 60 ezer embernek ad munkát, és csaknem 100 százalékban magyar kézben van.
Kiss István, a Bács-Tak Kft. ügyvezető igazgatója kifejtette: a beruházás 835 millió forintból valósult meg, amiből 600 millió forint banki hitel, és a tervek szerint évente több mint 10 millió kacsát keltetnek majd. A beruházás szorosan kapcsolódik a Hunent Zrt. új mélykúti vágóhídjának építéséhez. Mélykúton ősz végétől kezdődik a próbaüzem, teljes kapacitással az üzemben heti 200 ezer pecsenyekacsa és 500 ezer húsliba feldolgozását tervezik. Kiss István a 12,6 milliárd forintból épülő mélykúti beruházásról közölte: az építkezés 38 százalékos állapotban van, a technológiát májusban kezdik el beszerelni. Terveik szerint ősz közepén elkezdődhetnek a próbavágások és decemberben már teljes kapacitással zajlana a vágás és feldolgozás.
(MTI)