Bár igény lenne egy hazai, termelői érdekeltségű gyümölcsfeldolgozóra, de egyelőre csak az ötlet szintjén ragadt meg. Viszont az almatermelőknek előbb-utóbb elfogy a türelmük.
A szabolcsi almatermelők a mai napig nem feledik a tavalyi nyár végi-kora őszi heteket. Ekkoriban a külföldi tulajdonú feldolgozók meglehetősen alacsony és szinte megalázó felvásárlási árat kínáltak számukra, amit nem fogadtak el, egyúttal erőteljes demonstrációba kezdtek (ennek hatására végül sikerült kompromisszumra jutniuk).
A „forró napok” alatt – de nem először – merült fel, hogy szükség lenne egy termelői érdekeltségben lévő gyümölcsfeldolgozóra, amely egyfelől sokkal kedvezőbb felvásárlási árat szabna meg, másfelől abban az időszakban is gondoskodna felvásárlásról és az üzemelésről, amikor a jelenlegi üzemek nem. A tavalyi megmozdulásnak annyi hozadéka lett, hogy életbe lépett egy új jogszabály, ami szerint ettől az évtől minden magyarországi feldolgozásra beszállított almára és meggyre írásbeli szerződést kell kötni. Azok a feldolgozók, amelyek több mint 100 tonna meggyet vagy 200 tonna almát dolgoznak fel, az általuk feldolgozandó mennyiség legalább 60 százalékát adott határidőig kötelesek lefedni szerződésekkel. Ezt a hatóság ellenőrzi és a szabálytalanságokat komoly bírsággal büntetheti.
A NAKlap és a nak.hu új, megyebemutató sorozata alkalmából folytatott beszélgetés során Rácz Imre, a NAK Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezetének elnöke előrelépésnek nevezte ezt a változást, de felhívta a figyelmet arra, hogy egy joghézagot kihasználva ezt a regulát akár ki is kerülhetik az üzemek tulajdonosai. Mint megjegyezte, ha a feldolgozó és a termelők közé beékelődik egy felvásárló cég, és a feldolgozó utóbbival egyezik meg a 60 százalékról, akkor a termelők megint csak rosszul járnak. Bízik abban, hogy nem ez lesz, de akár meg is történhet.
Rácz Imre megjegyezte, jelenleg a mintegy százezer tonnát összesen termelő 400 gazda akár azonnal is bekapcsolódnak egy gyümölcsfeldolgozó létrehozásába. Úgy vélte, az volna az ideális – amennyiben az uniós szabályok is megengedik –, ha ebben 51 százalékos tulajdonos a magyar állam lenne, 49 százalékot pedig – kedvezményes hitel segítségével – a termelők birtokolnának. Szerinte az állami többség azért indokolt, mert döntően csak kormányzati forrásból jöhetne létre, illetve nehézségek esetén is garantált lenne a működése, a gazdáknak meg azért lenne jó, mert, ha szövetkezeten keresztül juttatnák el ide az almát, akkor nem csábulnának el néhány forinttal kedvezőbb másik ajánlaton. Rácz Imre szerint mintegy 20 milliárd forintból megvalósítható lenne a gyümölcsfeldolgozó komplexum – merthogy ez nem csak almát, hanem meggyet és szilvát is fogadna.
A megyei kamarai elnök tájékoztatása szerint a feldolgozóra van minisztériumi ígéret, ezért szerkesztőségünk megkereste az agrártárcát, és azt tudakoltuk, milyen stádiumban van most ez az ügy.
„Az Agrárminisztérium folyamatosan kapcsolatban van a termelőkkel és a termelők Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei képviselőivel is. Azt az álláspontot képviseljük, hogy a termelők gyümölcseinek tisztességes áron történő értékesítésére jó megoldás egy termelői tulajdonú feldolgozóüzem létrehozása a feldolgozás diverzifikálása, vagy éppen a poszt-harveszt kapacitások fejlesztése. Az AM minden segítséget megad a kormányzati támogatási lehetőségek kihasználására, amennyiben a termelői kör eljut a konkrét tervekig. A jövőbeli feldolgozóüzem létrehozásához szükséges piaci lehetőségek feltérképezése és kimunkálása a feldolgozó tulajdonosi üzleti tervének részét kell képeznie” – válaszolta a minisztérium.
A feldolgozott termékeknek lenne piaca Rácz Imre szerint. Úgy vélte, hogy a németországi keresletet nem csak a magyar friss és ipari meggyel lehetne kielégíteni, hanem a különböző alma- vagy almás termékekkel is. A kereskedést pedig szintén a hazai feldolgozóval kapcsolatban álló értékesítőcég végezhetné. Május eleji nyíregyházi látogatásunkkor azt mondta, a hónap eleji felméréskor az látszott, hogy idén is a hazai friss fogyasztáson felüli mennyiségen várható a termés, így lesz exportra és ipari feldolgozásra is alma. Hozzátette, tudnának ebben az évben is tudnának biztosítani alapanyagot egy állami-termelői üzemnek. Így lenne egy biztos felvevő, nem kellene – mint most – tulajdonképpen könyörögniük az átvételért.
– Öt évből talán, ha háromszor van olyan csúcstermés, mint amilyen 2018-ban volt. Az almatermelők közel 650 ezer tonnát szerettek volna feldolgoztatni, mint ismert, ennél jóval kevesebbet sikerült. Ráadásul tavalyról maradt közel 100 ezer tonna plusz az étkezési almából is, amit az önkormányzatok bevonásával húsvéti akcióban juttattuk volna el a lakossághoz. Sajnáltuk volna, hogy ez is a léüzemekbe kössön ki. De alig néhány önkormányzatnál volt fogadókészség erre – mondta Rácz Imre. – A tavalyi és az idei történések azért nyomot hagynak a termelőkben, és előbb-utóbb felmerül bennük, hogy érdemes-e az almával ennyit foglalkozni.
Fajtaváltás?
A V4-államok agrárkamarai szakértői alkotta alma-munkacsoport májusi, budapesti tanácskozásán a lengyel szakértő felvetette, hogy náluk az alma-túltermelést akár ültetvény-felszámolással is meg lehetne fékezni. Rácz Imre a nak.hu-nak is elárulta, korábban javasolta a miniszternek, hogy a hazai ültetvénytelepítést is lehetne korlátozni. Mégpedig úgy, hogy egyúttal támogassák is azokat, akik más – piacképes – kultúrát telepítenének helyette. Szerinte, ha valaki csak azért váltana fajtát, mert az újért kedvező akg-s támogatást kap, ám nem gazdálkodik vele, akkor őt valamilyen szankcióval érdemes lenne sújtani. Mert különben tevékenységével csak megzavarja a piacot.
(nak.hu/Raffai Ferenc)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön