Hagyományos búza fajtabemutatóját tartotta meg a NAK Vas megyei szervezete. Itt a kamara országos elnöke a szaporítóanyag-előállítás szükségesnek vélt változásairól és a precíziós nemesítésről is beszélt.
Magyarországon jelenleg 125 ezer hektáron folyik szaporítóanyag-termesztés: vetőmagot 120 ezer hektáron, vegetatív szaporítóanyagot 4100 hektáron állítanak elő. Közel 1000 vállalkozás foglalkozik ezzel. Az ágazat jelentős értéket állít elő, a mezőgazdaság teljes éves kibocsátásából 9 százalékkal részesül. Magyarország pedig a világ 6. legnagyobb vetőmag-exportőre.
– A szaporítóanyag-előállítás kiemelt nemzetgazdasági jelentőségű, ezért elengedhetetlen az ágazat versenyképességének javítása. Ehhez a felügyeleti és a fajtakísérleti rendszer átalakítása, az öntözött területek növelése és a modern nemesítési eljárások alkalmazása szükséges – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a Vassurányban megrendezett búza fajtabemutatón 2018. június 28-án.
A NAK elnöke szerint a jelenlegi felügyeleti rendszer átalakításra szorul, a szaporítóanyag-minősítésnek olyan hatósági szakmai szolgáltatásnak kell lennie, ami a piaci igényeket szolgálja. A cél a jelenleginél rugalmasabb, olcsóbb, megbízhatóbb, központi szakmai irányítás alatt álló szaporítóanyag-felügyeleti rendszer kialakítása.
– A közelmúltban ismertetett kamarai anyagban javaslatot tettünk arra, hogy ezt a feladatot delegálják a NAK-hoz, ahogy Ausztriában is a tartományi kamarák működtetik a felügyeleti rendszert – hangsúlyozta Győrffy Balázs.
A NAK elnöke szerint emellett a fajtakísérleteket is új alapokra kell helyezni. Jelenleg ugyanis néhány kivételtől eltekintve Magyarországon nem vizsgálják a növényfajták gazdasági értékét. Enélkül viszont elképzelhetetlen a termelés hatékony fejlesztése. Ugyancsak kiemelt jelentőségű az öntözésfejlesztés: Magyarországon még a legaszályosabb években is csak a mezőgazdasági terület két százalékát (az uniós átlag negyedét), 100 ezer hektárt öntözünk, ezt 20 éven belül legalább egymillió hektárra kell emelni.
Győrffy Balázs úgy vélte, a szaporítóanyag-előállításban a génszerkesztéstől sem kell megijedni, mivel az nem génmódosítást (GMO) jelent!
– Ezt a precíziós nemesítésnek is nevezett eljárást ma már szerte a világon használják, sorra jelennek meg az ilyen módon létrehozott, a jelenlegieknél jóval versenyképesebb fajták. Ennek alkalmazásával, és megfelelő pénzügyi eszközök, célzott projektek segítségével hazánk ismét úttörő lehet a növénynemesítés terén – tette hozzá a NAK elnöke.
A precíziós nemesítésre kitért előadásában Pusztavámi Márton, a NAK Vas megyei elnöke is: mint mondta, Angliában a módszerrel nitrogéngyűjtő baktériummal „rendelkező” búzafajtát is létrehoztak, ami azzal jár, hogy ez kevesebb nitrogéntartalmú műtrágyát igényel. Mi több, az ugyancsak felszólaló Nagy István agrárminiszter szerint ezzel az eljárással a búza fehérjetartalma akár 14-ről 20 százalékra is növelhető lenne, így kiválthatná a szóját és az állattenyésztés takarmányigényeit is kielégíthetné. (A fajtabemutatóról hamarosan egy bővebb cikkben is beszámolunk.)
(nak.hu/RF)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön