Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Háromféle állami kárenyhítő támogatást vehetnek igényben a jelentős terméskiesést elszenvedő mátrai szőlő- és bortermelők. A NAK emellett a kamarai biztosítási szolgáltatás igénybevételét is javasolja az érintetteknek.

Közel másfél hete jelentős jégesőkár sújtotta a Mátrai borvidéket. A természeti csapás centruma Gyöngyös városában volt, de a környező településeket, például Gyöngyössolymost, Abasárt, Visontát, Karácsondot, Gyöngyöstarjánt, Gyöngyöspatát és Szücsit is hatalmas pusztítás érte. A Mátrai Hegyközségi Tanács felmérése szerint a borvidék termésében több mint 300 millió forintos kár keletkezett. A hegyközség területén lévő 6500 hektár szőlőültetvényből a termőterület meghaladja az ötezer hektárt. Előzetes becslések szerint ennek mintegy egynegyedét érte jégkár május 13-án. Az Inforádiónak nyilatkozó Gál Péter, a földművelésügyi tárca eredetvédelemért felelős államtitkára szerint mivel már korábban, május 3-án is volt a borvidéki terület másik, kisebb részén jégverés, így a kár a félmilliárd forintot is elérheti. Hozzátette, egyes ültetvények esetén a bortermelésből az idei év ki is maradhat.

Segítenek a falugazdászok

A pusztítást elszenvedő egyik településen, Gyöngyöstarjánban a károsult helyi gazdák képviselői részvételével tartott sajtótájékoztatót a szóba jöhető kárenyhítési megoldásokról kedden a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Győrffy Balázs, a NAK elnöke is megerősítette, hogy becslések szerint legalább 1000-1500 hektár ültetvényt érintett a jégverés, és 30-90 százalékosra tehető a terméskiesés ezeken a területeken.

Az eseményen Horváth László, a térség országgyűlési képviselője a termelők kárenyhítéséről azt mondta: a kormány háromféleképpen nyújt támogatást számukra, ezek egyike az agrárkár-enyhítési rendszer, továbbá díjtámogatást ad még a mezőgazdasági biztosításhoz, valamint 100 százalékos kamattámogatást a szabad felhasználású hitelekhez az idén jégkárt elszenvedett településeknek.

Ezeket kifejtve Győrffy Balázs elmondta, a kárenyhítés első és egyik legfontosabb feltétele, hogy károkat a kedvezőtlen időjárási jelenség észlelését követő 15 napon belül elektronikusan be kell jelenteni a Magyar Államkincstár honlapján elérhető Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszerben (MKR). Ebben a kamarai falugazdászok is segítik a károsultakat. Feltétel még az agrárkár-enyhítési rendszerben való tagság, ami 1 hektár feletti ültetvényeknél kötelező. Ugyanakkor ezen területméretek alatt az egységes kérelemben hároméves időtartamra tett nyilatkozattal önkéntesen is be lehet lépni a rendszerbe.
– A termelő, ha rendelkezik a hozamértékének legalább 50 százalékára fedezetet nyújtó mezőgazdasági biztosítással, akkor a hozamérték-csökkenés 80 százalékát, ha nem rendelkezik, akkor a 40 százalékát kaphatja meg kárenyhítő juttatás formájában. A NAK biztosítási szolgáltatása erre is megoldást kínál. Ezért azon termelőknek, akik még nem kötöttek biztosítást, javasoljuk, hogy keressék fel a területileg illetékes falugazdászukat, akik segíti őket a megfelelő kamarai biztosítási konstrukció megtalálásában – tette hozzá.

Minisztériumi törekvések

Úgy fogalmazott, a biztosításhoz legfeljebb 65 százalékos díjtámogatás is igénybe vehető. A biztosítási díjtámogatás igénylése szintén az egységes kérelem felületen tehető meg június 9-ig (most már csak a munkanaponként 1 %-os szankció mellett). Szintén az egységes kérelem felületén kell jelezni június 9-ig, hogy az érintett ültetvény termőre fordult-e. (Az agrárkár-enyhítési rendszerben csak a termő ültetvény után igényelhető kárenyhítő juttatás). Győrffy Balázs megjegyezte, további fontos határidő, hogy szeptember 15-ig meg kell fizetni a kárenyhítési hozzájárulást; ennek összegéről a Magyar Államkincstár július közepéig határozatban értesíti a termelőket.
– Mindemellett fontos, hogy a Földművelésügyi Minisztérium a jogos kárenyhítő juttatások megérkezéséig száz százalékos kamat-, költség- és kezességi díjtámogatásban részesülő hitelkonstrukcióval is segíti az ültetvényes gazdálkodókat. A jelenleg hatályos rendelet alapján 2017. május 31-ig elérhető a nulla százalékos hitel sok olyan település vonatkozásában, amelyeket az idei év fagy- és jégesőkárai is érintettek. Ugyanakkor az agrártárca az előző évek gyakorlatához hasonlóan most is megvizsgálja annak lehetőségét, hogy miként lehet május 31-ét követően egy újabb konstrukciót kidolgozni az idei évi fagy- és jégesőkárokkal leginkább sújtott, ültetvényes gazdálkodók részére – mondta.

Segíthet a jégesőkár-mérséklő rendszer

Mint a NAK-elnök megjegyezte, most a Mátrai borvidéket sújtotta a jégeső, 2015-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Csongrád megyében gazdálkodók számára a jégverés okozta mezőgazdasági kár meghaladta a 10 milliárd forintot. A 2016. június-augusztus időszakban szintén jelentős jégverés és károk voltak például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Balaton északi partján és a Tokaji borvidéken.

Ám Győrffy Balázs szerint tévedés azt hinni, hogy a jégesők csak a mezőgazdasági termelőket érintik, ez ugyanúgy ártalmas más vagyontárgyakra is. Éppen ezért a megelőzésre kell törekedni, és ezt szolgálja a NAK által kiépíteni kívánt jégesőkár-mérséklő rendszer. Amennyiben minden a tervek szerint alakul, a teljes országot lefedő jégeső-elhárító rendszer egy év múlva, 2018 májusában már szolgálhatja a magyar gazdálkodókat.

(MTI/nak.hu)

Elhunyt Konyári János borász

Hosszan tartó betegség után elhunyt Konyári János balatonboglári borász - közölte a Magyar Bor Akadémia. Az ország egyik legszebb pincészetének létrehozója, a Dél-Balatoni borvidék egyik felvirágoztatója 2008-ban nyerte el az „Év Bortermelője Magyarországon” címet. Egyaránt mestere volt a fehér- és a vörösbor készítésének, áldozatos szakmai munkája mellett rengeteget tett a borászközösségért.
Példamutató, stílusteremtő tevékenységéért a Magyar Bor Akadémia rendes tagjai sorába választotta. Emléke és szellemisége tovább él gyermekeiben és boraiban. Végső búcsújáról családja gondoskodik.