Az agrárium mind több résztvevőjét felkészülten érték a károk, a múlt évben ugyanis több mint tízmilliárd forintért kötöttek biztosítást a gazdák a szélsőséges időjárás ellen. A díj egy részét visszaigényelhették a károsultak.
Jól jártak azok a gazdaságok, amelyek agrárbiztosítást kötöttek az elmúlt évben, szinte mindegyik biztosítási területen nőtt a károk után kifizetett összeg. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai szerint tavaly összesen 13,2 milliárd forintot fizettek be a mezőgazdasági termelők a különböző biztosítások díjaként – írta összeállításában a Magyar Idők. Lényeges, hogy ilyen célra már évek óta kérhetnek támogatást a gazdák. A konstrukció részeként a biztosítónak átutalt díj legfeljebb 65 százalékát igényelhetik vissza a termelők. A díjtámogatás népszerűsége egyre nő, különösen, hogy 2016-ban visszatérhettek a rendszerbe egyes nagyvállalatok, valamint állami és önkormányzati szereplők is. A támogatott szerződések összege 7,9 milliárd forintot tett ki, a visszaigényléssel így nagyjából négymilliárd forinthoz jutottak az érintettek.
A támogatott biztosítások többsége tavaly a zöldség- és gyümölcskultúrákra, valamint a legfontosabb szántóföldi növényekre köthető jégeső-, fagy-, vihar- és tűzkárra vonatkozott – ezeket nevezik B típusú biztosításnak. Az A típusba a legfontosabb szántóföldi növényekre, valamint a szőlőre, az almára és a körtére kötött csomagbiztosítások tartoznak.
Az időjárás meglehetősen szélsőségesen alakult az elmúlt évben. Tavaly április végén Európa-szerte nagy kiterjedésű, komoly fagykár érte a növényállományt, és az akkor későn érkező fagy Magyarországon is súlyosan érintette a termelést. Számos esetben teljes hozamkiesést voltak kénytelenek elkönyvelni a gazdák. Májusban már a viharok jelentettek gondot a mezőgazdaságban; a szél és a jégverés okozott komoly károkat.
A legnagyobb kár Kelet-Magyarországon keletkezett tavaly, jelentős termésveszteséget okozva a kukorica- és a napraforgótáblákon. Nem véletlen, hogy minden növénybiztosítási lehetőség esetében emelkedett a gazdáknak kifizetett összeg. Az AKI statisztikája szerint 13,2 milliárd forint díjbevétel mellett 7,85 milliárd forintot utaltak át a termelőknek a károk után tavaly a biztosítótársaságok. A legnagyobb összeget a növénybiztosítások után fizették ki, együttesen 7,1 milliárd forintot. Az állatbiztosítási ágazatban a 624 millió forint díjbevétel mellett 253 millió forintot juttattak el a kárt szenvedett gazdaságokba.
Jó tudni, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan a termelők az idén is igényelhetik az állami támogatást a befizetett biztosítási díj után. Csupán annyit kell tenniük, hogy május 31-ig az egységes támogatási kérelem kitöltésekor külön jelzik, hogy a támogatott növénybiztosítást igénybe kívánják venni. Fontos, hogy ez a nyilatkozat utólag nem pótolható. A lépést a legcélszerűbb május 15-ig megtenni, ezt követően ugyanis a támogatási összeget munkanaponként egy-egy százalékkal csökkentett mértékben fogadják csak el.
A biztosítási szereplők megítélése szerint tovább emelkedhetne az agrárbiztosítások népszerűsége, ha a támogatások egyes kiemelt kockázatú állatbetegségekre, illetve hozamgarancia-biztosításra is kiterjednének. (Magyar Idők)
Előkészítés alatt az állatbiztosítás
Győrffy Balázs, a NAK elnöke a múlt heti hódmezővásárhelyi állattenyésztési napokon elmondta, hogy a növénytermesztés mintájára az állattenyésztésben is égetően szükség van díjtámogatott biztosításra. Ennek előkészítése folyamatban van: Magyar Biztosítók Szövetségének kezdeményezésére működését egy szakmaközi munkacsoport, aminek a díjtámogatott állatbiztosítások keretrendszerének kidolgozása lesz a feladata. Ebben a munkában a NAK is részt vesz. Az elnök bízik abban, hogy ezek a biztosítási termékek is mihamarabb megjelenhetnek a kamarai biztosításközvetítő hálózat kínálatában. A kamarai tagok jelenleg növény-, géptörés- és mezőgazdasági vagyonbiztosítást köthetnek, a visszajelzések alapján a piacon legjobb kondíciókkal. A NAK biztosítási szolgáltatása itt elérhető. (nak.hu)