Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Szántóföldi növénytermesztési szakmai konferenciát rendezett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás (OMÉK) nyitónapján. Ennek keretében megtartotta az őszi búza posztregisztrációs fajtakísérlet ünnepélyes eredményhirdetését.

Az idei OMÉK szeptember 26-i nyitó-, egyben szakmai napján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara standján több programmal is várta az érdeklődő szakmai közönséget.

A Gabonatermesztők Országos Szövetségével (GOSZ), a Növényvédelmi Szövetséggel (NSZ) és a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségével (Gabonaszövetség) közösen szántóföldi növénytermesztési szakmai konferenciát tartott. Köszöntőjében Zászlós Tibor, a NAK mezőgazdaságért felelős országos alelnöke elmondta, hogy a gabonatermesztők eddig elég zaklatott időszakon vannak túl, mivel a jelentős csapadékhiány mellett a hirtelen jött felhőszakadásokkal és viharokkal is meg kellett küzdeni.

Utóbbi – mint a tanácskozáson elhangzott – növénybiztosítási szempontból is váratlan helyzetet eredményezett. A biztosítók általános tapasztalata szerint ugyanis azokon a területeken, ahol a jégkár mérséklődött – amiben nagy szerepe van a NAK által működtetett országos jégkármérséklő-rendszernek –, ott a felhőszakadások és a viharok okozta károk növekedtek, viszont ez a termelők jelentős részét felkészületlenül érte, jellemzően nem vagy alig kötöttek rá biztosítást. Ám a társaságok nyitottak a problémakörre, ahogy eddig, úgy a jövőben ilyen jellegű károkra is lehet szerződést kötni.

A zaklatott időszak a gabonák növény-egészségügyi állapotára is kihatott. A laboratóriumok a búzánál és a napraforgónál fuzárium- és toxinfertőzéseket észleltek. A kukoricánál eddig nem jelentkezett semmilyen betegség, ám a szakértők szerint az aflatoxin-fertőzés elkerülésére ügyelniük kell a termelőknek.

A kukorica változatlanul a legmagasabb hozamokat produkáló szántóföldi növények egyike. A nedves kukoricák feldolgozása már megkezdődött, ennél a feldolgozók nem észleltek fertőzéseket. A felhasználása is széles körű, hiszen takarmányozási célra, ipari célra (pl. izocukor, etanol) egyaránt alkalmas. A hazai feldolgozók szerint ez a kör azonban rövid- és középtávon (5-15 éves időszakban) bővülhet: akár itthon is előállíthatnak kukoricaalapú bioműanyagot! Az ezzel kapcsolatos hazai kutatási-fejlesztési tevékenységek már zajlanak.

A tanácskozás termelői kihívásokkal foglalkozó részében a növényvédelemmel foglalkozó cégek képviselői egyetértettek abban, hogy a klímaváltozást az a termelő fogja túlélni, aki megfelelő fajtaválasztással, a szélsőséges időjáráshoz illeszkedő technológiával és növényvédelemmel készül a jövőre. Ebben a gyártók számos komplex csomaggal a termelők segítségére kívánnak lenni: kínálnak vetőmagot, biológiai és kémiai védekezést, valamint digitális technológiákat is.

Összességében a gabonatermelésről elmondható, hogy a vetésszerkezet stabil – évente néhány százalékos eltérések lehetnek a fő növények termőterület-nagyságában –, a többéves termésátlagok is pozitívan alakultak.

A tanácskozás után a NAK, valamint a Gabonatermesztők Országos Szövetsége és a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács által közösen szervezett őszi búza posztregisztrációs fajtakísérlet ünnepélyes eredményhirdetése következett. A kísérletben résztvevő cégeknek, intézmények képviselőinek elismerő oklevelet adtak át, továbbá a korai és középérésű éréscsoportban a legjobb három eredményt produkáló fajták tulajdonosai különdíjat is kaptak. (A búza eredmények Vetőmag Szövetség weboldalán érhetők el.)
– Tavaly a kukoricával kezdtük meg a sort, és a posztregisztrációs kísérletek eredményeire alapozva – jogszabályi felhatalmazás alapján – összeállítottuk ajánlati fajtalistánkat. Azt tapasztaltuk, hogy a fajtalista első és utolsó harmada között hektáronként akár egy tonna különbség is mutatkozott a termésmennyiségben. Így pedig – a jelenlegi árakkal számolva – hektáronként 40-50 ezer forinttal több bevételre tehetnek szert a gazdák, ha a kísérletben jól szereplő fajták közül választottak – mondta a díjátadón Győrffy Balázs, a NAK elnöke. – A kukorica után az őszi búza következett. 2018 őszén 45 búzafajtát vetettünk el kisparcellás összehasonlító kísérletekben a NÉBIH szakembereinek segítségével, tíz helyszínen. Így arra is lehetőség nyílik, hogy a termelők olyan fajták mellett döntsenek, amelyek a saját termőhelyi adottságaikhoz legközelebb eső kísérleti területeken hoznak jó eredményeket.

A kukorica és a búza után legközelebb, 2020-ban a repce posztregisztrációs fajtakísérlet következik, az utóbbiban részt vevő fajtákat már elvetették.

A nap videós összefoglalója itt érhető el.

Hivatalosan is megnyílt a 79. OMÉK

Szeptember 26-án kora délután ünnepélyesen is megnyitott az OMÉK. Köszöntőt mondott Nagy István agrárminiszter, Jakab István parlamenti alelnök és a díszvendég ország képviseletében Mohammed Sadiki, a marokkói agrártárca főtitkára. A szervezők a kiállítóknak és a szakmai vendégeknek konferenciákat, előadásokat, üzletember találkozókat szerveznek. Fókuszba kerül az innováció, a professzionalitás, a nemzetköziség és az élelmiszeripar, középpontban a jó minőségű, egészséges, fenntartható, GMO-mentes élelmiszerekkel együtt. Hangsúlyozottan jelenik meg az élelmiszer- és agrárdigitalizáció is. Egyik kiemelt cél, hogy az agrárpályát a fiatalok számára is vonzóvá tegyék. További részletek és programok itt.

(nak.hu) (fotó: Lévai Zsolt/NAK)