Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Újabb tíz magyar vállalat – köztük agrár és élelmiszeripari cégek is – csatlakozik a kiemelt exportőr partnerségi programhoz. A Külgazdasági és Külügyminisztérium korábban más, a programhoz csatlakozott vállalatot krízishelyzetben is segített.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az együttműködési megállapodások ünnepélyes aláírása alkalmából tartott budapesti rendezvényen kiemelte, hogy a programban résztvevő 19 vállalat tavaly összesen 213 milliárd forint exportteljesítményt ért el, ami 8 százalékkal haladta meg az előző évit. Ez azt jelenti, hogy az átlagosan 5 százalék körüli exportnövekedési ütemet felülteljesítették a legnagyobb exportáló vállalatok.

A programhoz ezúttal csatlakozott az Agrofeed Kft. és Pick Szeged Zrt. is, másik nyolc cég mellett. Szijjártó Péter elmondta, hogy a magyar gazdaság teljesítménye 5,3 százalékkal bővült az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest, és ezt a 6,4 százalékos exportnövekedés támasztotta alá. Magyarország a népesség méretét tekintve a 92. helyen áll a világon, ugyanakkor a 34. legnagyobb exportteljesítményt nyújtja. A miniszter hangsúlyozta, hogy minden szükséges döntést meghoztak és minden intézményt felállítottak annak érdekében, hogy Közép-Európa leghatékonyabb és legeredményesebb exportösztönző és finanszírozó rendszere legyen Magyarországon.

Áprilisban elfogadták a nemzeti exportstratégiát, amelynek fő célja, hogy a magyar tulajdonú vállalatok részarányát a magyar exportteljesítményben folyamatosan növeljék, a hazai márkák nemzetközi színtérre lépését támogassák és az exportot földrajzi szempontból diverzifikálják. Kulcsszerep jut az Eximbanknak, amely 1604 ügyféllel dolgozik együtt, és ötödik éve folyamatosan 300 milliárd forint feletti új hitelkihelyezést mutat fel. Kitért arra is, hogy a magyar kormány egy „kifektetési" stratégiát fogadott el, amelynek értelmében a magyar piacon megerősödött vállalatok számára segítik a külföldi beruházások lehetőségét, annak érdekében, hogy az ott megszerzett pénzügyi források újabb fejlesztési forrásokat jelenthessenek Magyarországon, és segítsék a magyar gazdaság dimenzióváltását, a fejlesztésorientált gazdasággá való átalakulást. Az ehhez szükséges, első körben 10 milliárd forintot a kormány már elkülönítette, az első pályázatot hamarosan kiírják.

Bárány László a programhoz korábban csatlakozott Master Good Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) segítette a vállalatot, amikor Japánban és Szingapúrban az európai baromfiinfluenza-járvány idején a teljes országra kiterjedő importtilalmat rendeltek el a magyar baromfitermékekre, ugyanakkor a helyi külgazdasági képviseletek közbenjárására Magyarországnak engedélyezték a regionalizációt, azaz, hogy csak a fertőzött megyéből volt tilos szállítani. Mindezek mellett a kanadai értékesítés megkezdésekor is támogatást nyújtottak, valamint partnereket kutattak fel Japánban, a Fülöp-szigeteken. A vállalat által gyártott magyar állateledel hamarosan megjelenik Vietnamban, és egy kisebb méretű baromfitenyésztő-üzemet is létrehoznak.

A kiemelt exportőr partnerségi programot (kepp) idén januárban indította el a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a magyar tulajdonú, a hazai exporthoz jelentős mértékben hozzájáruló, kiemelt exportőr vállalatoknak szóló együttműködési megállapodás létrehozására. A partnerség jelzi az adott vállalat külpiaci tevékenységének elismerését és további kiemelt segítését az állami exportösztönzési intézményrendszer által kínált eszközökkel.

Kiváló agrárattasé-hálózat

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme évről évre nagymértékben hozzájárul a nemzetgazdaság pozitív egyenlegéhez, ezért makrogazdasági jelentősége meghatározó – mondta Nagy István agrárminiszter a külgazdasági attasék éves értekezletén. A miniszter ismertette, hogy az utóbbi három évben az élelmiszergazdasági export értéke folyamatosan 8 milliárd euró fölött alakult. Ehhez az is kellett, hogy a magyar mezőgazdaság termelékenysége 2010 és 2018 között jelentősen javult, melynek következtében érdemi felzárkózás ment végbe a régi tagországokhoz képest. Az agrárexport aránya a teljes nemzetgazdasági exporton belül 2018-ban 8,3 százalék volt és az agrárgazdaság közel 2,9 milliárd euróval járult hozzá a nemzetgazdaság majdnem 5,6 milliárd eurós többletéhez. 2010 és 2018 között az export 49 százalékkal, az import 57 százalékkal, így az egyenleg 35 százalékkal növekedett. Agrár-környezetvédelmi területen jelenleg 13 állomáshelyen lát el feladatot agrár- és környezetügyi szakdiplomata. Nagy István megjegyezte, az exportnövekedés és mezőgazdasági-környezetügyi kapcsolatok döntő része nagymértékben az agrárattasé-hálózatnak köszönhető. (AM)

(MTI/AM)