`

Fontos szerepe van a húsféléknek és a belőlük készült termékeknek a magyar fogyasztók tányérjain: az élelmiszer-beszerzésre havonta elköltött összeg mintegy negyedét ezek megvásárlására fordítják a fogyasztók.


A hús tradicionálisan fontos szerepet tölt be táplálkozásban, és ennek természetesen a tudomány oldaláról is van magyarázata. Az ember mindenevő, de a húsra nem csak az energia és az élvezeti érték szempontjából van szüksége a szervezetnek. A húsokat alkotó fehérjék részben olyan aminosavakból épülnek fel, amelyeket a növényi eredetű élelmiszerekben nem találhatóak meg. Ezek az esszenciálisnak nevezett aminosavak a szervezet egyes élettani folyamataihoz elengedhetetlenek, nélkülük súlyos problémák léphetnek fel. Bár az ezeket az aminosavakat tartalmazó, úgynevezett komplett fehérjéket más állati eredetű élelmiszerek - például a tojás vagy a tej – is tartalmazzák, legfontosabb forrásaik mégis a húsok és a húsokból készült termékek.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2016-ban a magyar háztartások havonta átlagosan 5,2 kilogramm húst és hústerméket vásároltak. Ezzel a fejenkénti 20 400 forintos élelmiszer-kiadáson belül ez a csoport adja a legnagyobb tételt, az 5605 forint pontosan 27 százalékot tesz ki. A lakosság jelentős hús- és húskészítmény fogyasztása az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP) 2014-es adataiban is tükröződik. A férfiak zsírfogyasztása 8, a nőké 7 százalékponttal haladja meg az ajánlott maximum 30 energiaszázalékos arányt, ezen belül a férfiak naponta 34, a nők pedig 18,3 gramm hús- és húskészítményből származó zsiradékot fogyasztanak. Eközben a koleszterinbevitel a férfiaknál napi 455, a nőknél pedig 313 milligramm – az ajánlott maximum 300 milligramm helyett.

A számok alapján tehát szeretik a magyarok a húsokat. De mi a helyzet a fejekben? Erre vonatkozóan érdekes adatokkal szolgál a TÉT Platform néhány, közelmúltban elvégzett kutatása. A fogyasztók az egészséges étrend részeként leginkább a halhúst (ötfokú skálán 4,5 pont) tudják elképzelni, de ettől alig marad le a baromfi- és a pulykahús 4,3 pontos átlaga sem. A sovány felvágottak 3,7 pontja még mindig az „egészségesnek tartott” kategóriába tartozik, a marhahús 3,1 ponttal viszont már a skála közepére tudott csak felkapaszkodni. A sertéshús 2,8 pontot ért el, a szalámi- és kolbászfélék 1,9 pontja azonban már egyértelműen az egészségtelennek tekintett kategóriát jelzi.

Az egyesület úgynevezett egészségtudatos szegmentációt végzett, amely szerint a fogyasztók öt nagyobb csoportra oszthatók az életmóddal kapcsolatos ismereteik és attitűdjeik alapján: „egészségtudatos”, „próbálkozó”, „érdektelen”, „egészségproblémás” és „hedonista”. Ezt összevetve a Gfk által vezetett, napi bevásárlásokat rögzítő Háztartáspanel adataival elmondható, hogy a legkevesebb baromfi- és pulykahúst (évi 7 kilogramm) az „érdektelen” szegmens tagjai, a legtöbb sertéshúst (szintén 7 kilogramm) viszont a „próbálkozó” szegmensbe tartozók vásárolják. Mindeközben a lakosság átlagosan baromfi- és pulykahúsból 9, sertéshúsból pedig 6 kilogrammot vásárol. A „próbálkozó” szegmens tagjai élen járnak a felvágottak fogyasztásában is (2,1 kilogramm szemben a teljes átlag 1,8 kilogrammal). A marhahús vásárlásánál egyedül a „hedonista” szegmens tagjai (0,5 kilogramm) térnek el jelentősen az átlagtól, viszont érdekes, hogy az adatok szerint ők az „érdektelenekhez” hasonlóan az átlagosnál kevesebb halat (0,2 kilogramm) vásárolnak. Fontos megjegyezni, hogy ezek nem a fogyasztott, hanem a boltokban beszerzett mennyiségeket jelentik. A teljes figyelt lakosság átlaga évi 9 kilogramm baromfi- és pulykahús, 6 kilogramm sertéshús, 1,8 kilogramm szalámi és kolbász, 0,3 kilogramm marhahús és 0,2 kilogramm hal.

A „Táplálkozási Ismeretek Kutatás" adatai szerint a megkérdezettek 42 százaléka gondolja úgy, hogy hasonló korú és nemű ismerőseinél egészségesebben étkezik. Ők a hal és a sovány felvágott fogyasztásukat tartják átlagon felülinek, viszont az átlagnál kevesebb szalámit, kolbászt, sertéshúst és sertészsírt fogyasztanak. Aki egészségtelenebbnek gondolja az étrendjét, több sertéshúst és kolbászt fogyaszt önbevallás alapján, mint a többiek, míg baromfi-, pulykahúsból és sovány felvágottból kevesebbet.

Amennyiben választani kell a különböző húskészítmények között, a fogyasztók döntő többsége (83 százalék) a hagyományos élelmiszerkészítési eljárásokkal (füstölés, sózás, szárítás stb.) készült termékeket teszi a kosarába, 12 százalékuk számára kevéssé lényeges ez a szempont, míg csak minden húsz vásárlóból egy (5 százalék) választaná a tartósítószereket is tartalmazó készítményeket. A színhús vásárlása során a fogyasztók közel háromnegyede (74 százalék) preferálja a hűtőpultból vásárolt termékeket, míg 13 százalékuk inkább fagyasztott húst vásárol magának. Végül, de nem utolsósorban egy érdekesség: a zsiradékok közül az emberek több mint fele (55 százalék) választja a növényi zsiradékokat, és alig egyharmaduk (29 százalék) vásárol állati zsírokat. A válaszok alapján a friss és a fagyasztott termékeket, valamint a friss, otthon nevelt állat húsát tekintik a legtermészetesebbnek. A hentes terméke már távolodik a természetességtől, míg a konzervek és a csomagolt húsok esetében már úgy érzik, hogy teljesen kikerül kezükből a kontroll. Leginkább mesterséges élelmiszer-kategóriának a félkész ételeket, valamint a húsok esetében a védőgázas csomagolásban található húsokat ítélték.

Összegzésképpen elmondható, hogy bár a húsok és a húskészítmények területét is érinti a feldolgozott élelmiszerekkel kapcsolatban jelen lévő problémák többsége - így például az információ és a magalapozott tudás hiánya, valamint a tévhitek -, a fogyasztók a húst és a húskészítményeket az étrend fontos elemének tekintik. Csak egészen kis részük hagyja el ezeket az étrendjéből, a megkérdezett 1019 fős, reprezentatív mintán belül mintegy 2-2 százalék volt a vegetáriánusok és a vegánok aránya. Jól mérik fel azt is, melyik hús és milyen húskészítmény illik jobban vagy kevésbé a kiegyensúlyozott táplálkozásba, ám további információkra lenne szükségük ezekkel kapcsolatban.


(forrás: TÉT Platform)


A húsiparral kapcsolatos további aktualitásokat a NAK Élelmiszeripari Igazgatóságának márciusi hírlevelében olvashatnak.


 

X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
  • TagnyilvántartásTagnyilvántartásban szereplő adatok megtekintése, módosítás bejelentése.
  • Tagdíj ügyintézésTagdíjjal kapcsolatos ügyintézés, korrekciós felület, online fizetés, bizonylatok letöltése
  • Ügyfélszolgálati ügyekTagsággal, tagdíjjal kapcsolatos ügyek intézése, egyenleginformáció, illetve egyéb kérdések és kérések ami a tagságot érintik.
  • SzaktanácsadásSzaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos adatok megtekintése, módosítások kezdeményezése, akkreditált rendezvények listájának elérése.
  • Őstermelői/ ŐCSG nyilvántartással kapcsolatos ügyekAz őstermelők és az őstermelők családi gazdasága nyilvántartásba vételével, adatmódosítással, törléssel kapcsolatos ügyintézési elérhetőségek.
  • Családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézésA családi mezőgazdasági társaságok minősítés kérelmezésének, adatmódosítás bejelentésének, minősítés törlésének ügyintézési elérhetősége.
  • Mezei őrszolgálatokElektronikus ügyintézés önkormányzatoknak a mezei őrszolgálatok nyilvántartásával és a fenntartásukhoz nyújtott állami hozzájárulás iránti kérelmek benyújtásához.
  • Duális képzőhelyek nyilvántartásba vételi kérelemA gazdálkodó szervezetek elektronikus úton is benyújthatják kérelmüket a duális képzőhelyek nyilvántartásába történő felvételükre.
  • Földművesek / Mezőgazdasági termelő szervezetekFöldműves nyilvántartásba vételhez igazolás kiállítása természetes személy esetében arról, hogy a természetes személy kérelmező a mezőgazdasági tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző öt évből legalább három évben saját nevében és saját kockázatára folyamatosan folytatta, de az árbevétel - a három év alatt vagy ennek években meghatározott részében - azért maradt el, mert a mező-, erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, illetőleg arról, hogy a szervezet legalább egy vezető tisztségviselője vagy a cégvezetője 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik.
  • Kamarai meghatalmazásKamarai meghatalmazás létesítésének lehetősége az ügyfél számára elektronikus úton. A kamarai meghatalmazás alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eljárhat ügyfelei érdekében az agrártámogatásokkal kapcsolatos elektronikus ügyintézésben.
  • Okmányhitelesítés kérelemSzármazási bizonyítványok hitelesítése, kiadása, egyéb kereskedelmi dokumentumok láttamozása, valamint ezek nyilvántartása.
  • Szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzék pályázati űrlapjaPályázati lehetőség a szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzékbe kerüléshez, az agrár duális képzőhelyek nyilvántartásba-vételénél szakértői feladatok ellátása érdekében.
  • Vizsgafelügyelői névjegyzékPályázat benyújtása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által nyilvántartott viszgafelügyelői névjegyzékbe.
X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
X

E-ÜGYINTÉZÉS KAMARAI BELÉPÉS

...
Az e-Iroda felületre történő belépést követően tagságával és tagdíjával kapcsolatos ügyeket intézhet. Amennyiben szaktanácsadói tevékenységet végez, úgy a belépést követően tevékenységéhez kapcsolódó adatai is megjelennek.

Ha Ön még nem rendelkezik Kamarai nyilvántartási számmal, keresse fel ügyfélszolgálatunkat.

Hasznos tudnivalók az e-Iroda használatához


Lépjen be Kamarai nyilvántartási száma és jelszava megadásával!
Emlékezzen rám