A rövid ellátási láncban jelentős szerepet kap a helyi termék, annak fogyasztóhoz való közvetlen, vagy maximum egy közvetítőn keresztül történő eljuttatása.
A helyi termék fogalma nincs merev szabályok és fogalmi definíciók közé szorítva. Fő jellemzője, hogy a termelés, a feldolgozás és az értékesítés, valamint a fogyasztó a lehető legközelebb vannak egymáshoz, ezáltal rövid az ellátási lánc. A távolságok azonban értelemszerűen a terméktől, a régiótól és a körülményektől függően változhatnak. Fontos, hogy a helyi termék forgalma, helyi termékek keresletének megerősödése a helyi gazdaságot fejleszti, a helyi szereplőket segíti, őket támogatja, és környezetileg, társadalmilag is a fenntartható gazdálkodáshoz vezet.
Az élelmiszer bizalmi termék. A fogyasztó bizalma vagy bizalmatlansága befolyással van egy-egy termék pályájára, sikerére, kudarcára. A termelés, élelmiszer-előállítás módja és technológiája, az alapanyagok származása, minőségi jellemzői, vagy a termelő, előállító személye is alakítja a helyi termékek iránti bizalmat. A bizalom alapulhat tapasztalaton vagy sok egyéb információn. A felkészült, tájékozott helyitermék-előállítónak nagyon hamar híre megy, de hamar szárnyra kelnek a rossz hírek is, melyek nemcsak a hibás terméket előállító és értékesítő termelőre nézve hatnak negatívan, de visszavethetik a kiváló helyi termékek iránti általános bizalmat is. A bizalmat élvező, minőségi helyi termék előállításához legfontosabb a – sok esetben hagyományokból táplálkozó – termelői tudás és tapasztalat.
Gyakran hallani, hogy „úgy csinálom, ahogy a nagyapám csinálta, emiatt nem lehet gond!”. Ugyanakkor ma már mások az alapanyagok; más a technológia, az elkészített mennyiségek és a fogyasztók, a fogyasztói igények is megváltoztak. Éppen ezért rendkívül fontos a helyi termékek iránti bizalom megszilárdításában a termelők tudásának fejlesztése, meg akkor is, ott is, ahol nincs jogszabályban előírt képesítési vagy továbbképzési követelmény. Sokan, többször hallották már, az elhíresült mondatokat: a szennyezés nem olvassa a jogszabályt, nem ismeri a vállalkozási kereteket és lehetőségeket. A szennyezés csak a rá jellemző fizikai, kémiai és biológiai törvényszerűségek alapján „működik”. A szennyezéssel az élelmiszerbe került baktériumok – különösen nem kellő hűtéskor – elszaporodnak, ami az élelmiszer romlását, vagy a fogyasztók megbetegedését okozhatja.
A helyi termékek előállításakor felmerülő higiéniai kérdésekben segítséget az egyes iparági útmutatók adhatnak. Ezen útmutatók ezen a linken érhetők el.
(NAK)