Az Agrárgazdasági Kutató Intézet által idén kiadott „Az öntözhetőség természeti-gazdasági korlátainak hatása az öntözhető területekre” című kiadvány számos, az agráriumban tevékenykedő szakember hozzájárulásával született, és néhány hete jelent meg a nagyközönség számára.
A kiadvány megjelenéséről, illetve a tanulmány főbb megállapításairól honlapunkon már májusban beszámoltunk, azonban most elsősorban a könyv felépítéséről, tartalmi elemeiről általánosságban olvashatnak, amely egy általános bevezető rész a továbbiakban megjelenő cikkekhez, ahol a könyv fejezetei kerülnek kifejtésre, amellyel kellő információt nyújtunk azok számára is, akiknek nincs alkalmuk, illetve lehetőségük mélyebben elmerülni és elsajátítani a könyv tartalmát.
„A tanulmány fő célkitűzése, hogy döntően vízkeresleti oldalról megközelítve, a fontosabb természeti és gazdasági tényezők figyelembevételével öntözésgazdaságossági alapú lehatárolást adjon a potenciálisan öntözendő területekre. Továbbá azt is megbecsüli, hogy milyen nagyságrendű kibocsátás- és termelésiérték-növekedést eredményezne az e területeken megvalósuló öntözésfejlesztés.”
Alapvető problémaként a Föld népességnövekedésének várhatóan az élelmiszer-gazdaságra gyakorolt hatására, illetve a klímaváltozással járó szélsőséges időjárási jelenségek – hazánk esetében az aszály – veszélyeire hívja fel a figyelmet. Utóbbira az öntözéses gazdálkodás minél nagyobb területen való alkalmazása adhat megoldást.
A könyv felépítését tekintve főként az öntözés térbeliségére összpontosít, illetve a termelő szempontjából közelíti meg ezt az összetett problémakört, így több irányból is körbejárja a témát. Belátást nyerünk például az öntözéses gazdálkodást befolyásoló természeti és humán tényezőkbe, megismerkedhetünk az öntözés környezeti és gazdasági fenntarthatóságával, illetve az öntözésfejlesztés technológiai kérdéseire is választ kapunk.
Az AKI Adatelemzési és Térinformatikai Kutatások Osztályán készült kutatások alapján a könyvben számos adat és módszer kerül feltüntetésre, amely segíthet a tervezésben, a várható költségek kalkulálásában, illetve az ezeket befolyásoló tényezőkre is kitér. Többek között a beruházás-gazdaságossági számítások lépéseire, az elérhető öntözővíz meghatározására és az ebből kijuttatandó víz mennyiségének meghatározására. Az érzékenységvizsgálaton keresztül képbe kerülhetünk, hogy néhány lehetséges változás – beruházási támogatás, vízdíj, aszály, talajtípus stb. - milyen mértékben befolyásolhatja az öntözésbe vonható területekre vonatkozó beruházásgazdaságossági számítások eredményeit.
A könyv hasznos információkkal szolgál azok számára, akik még nem találkoztak közelebbről az öntözéses gazdálkodás lehetőségével, illetve azok számára is, akik öntözésfejlesztésben gondolkodnak.
A következő cikkünkben az első fejezetet taglaljuk, amely „Az öntözéses gazdálkodás feltételeit befolyásoló természeti és humán tényezők áttekintése” címet kapta.
A tanulmány teljes terjedelmében itt olvasható.
(NAK/Szász Imola)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön