A vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség 2016. október 1-én lépett hatályba, azonban a díjmentesség bizonyos esetekben fennmaradt. A NAK a fizetendő díj kiszámításához segédanyagot készített.
Az agrárium 2006. január 1. óta élvezi a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség alóli mentességet, az öntözési, rizstermelési és halgazdasági vízhasználat során. Az Európai Bizottság azonban kimondta, hogy a tagállamoknak meg kell felelni a Víz Keretirányelv előírásainak, amely többek közt előírja, hogy a tagállamoknak a vízszolgáltatásoknál figyelembe kell venniük a költség-visszatérülés elvét, és díjat kell megállapítani a különböző használók felé. Ennek értelmében kormányhatározat született arról, hogy a hatékony, ösztönző jellegű vízárpolitika kialakításának, valamint a környezeti és erőforrásköltségek megtérülésének érdekében az öntözés, a halgazdaság és a rizstermelés vonatkozásában a vízkészletjárulék (VKJ) fizetése alóli kivételt meg kell szüntetni, és a felhasznált vízmennyiséggel arányos díjakat be kell vezetni.
A VKJ fizetési kötelezettség 2016. október 1-én lépett hatályba, azonban díjmentesség bizonyos esetekben fennmarad, egyrészt tartósan vízhiányos időszakban – amelyet a vízgazdálkodásért felelős miniszter állapít meg –, valamint többletvizek visszatartásából és tározásából származó vízkészletek után, amely többlet felszíni vizek, ár- és belvizek meglétét a vízügyi igazgatási szerv igazolja.
A NAK kezdeményezte a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnál, hogy készüljön egy hatósági tájékoztató anyag a vízkészletjárulék számításáról, amely elérhető a NAK honlapján a „Kézikönyvek, Tájékoztatók”menüpont alatt, az alábbi linken: http://www.nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok/992-tajekoztato-a-vizkeszletjarulek-szamitasrol
(NAK)