A kutakból való öntözéshez szükséges e létesítmények engedélyezése, amelyet a települési jegyző vagy az illetékes katasztrófavédelmi szervezet folytat le.
Öntözésre elsősorban felszíni víz vehető igénybe, ennek hiányában engedélyezhető csak felszín alatti vízből történő vízkivétel, melyet lehetőség szerint talajvízből kell biztosítani. Hiánynak minősül, ha a vízigény felszíni vízből történő kielégítése aránytalanul nagy költséggel járna a felszín alatti vízbeszerzéssel összehasonlítva. A hiány meglétét a vízügyi hatóság a vízügyi igazgatóság véleményének kikérését követően állapítja meg. Felszíni víz és talajvíz hiányában rétegvízből történő öntözésre szolgáló termelőkútra csak mikroöntözés esetében adható ki vízjogi engedély.
A vízjogi engedélyezés megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező települési önkormányzatok jegyzői és a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóságok, azaz a fővárosi és megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok között.
A jegyző hatáskörébe tartozik és a jegyző által kiadott fennmaradási engedély szükséges olyan kút fennmaradásához, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
- a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
- épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
- nem gazdasági célú vízigény.
A fenti eseteket kivéve minden más esetben a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóság, azaz a fővárosi és megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok fennmaradási engedélye szükséges az engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményekre vonatkozóan.
A területileg illetékes vízügyi hatáskörrel rendelkező megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok elérhetősége az alábbi linken érhető el.
Az öntözéses pályázat támogatási kérelem benyújtásának egyik feltétele legalább a jogerős vízjogi engedély megléte. Annak érdekében, hogy a vízi-tervezőkön túl a tagjaink is el tudjanak igazodni a vízjogi eljárások rendjében, NAK kezdeményezte a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnál, hogy készüljön egy hatósági tájékoztató anyag a mezőgazdasági célú öntözéshez kapcsolódó vízjogi engedélyezési eljárásáról, amely elérhető a NAK honlapján a „Kézikönyvek, Tájékoztatók”menüpont alatt. A tájékozató tartalmazza az egynyári öntözés, az ideiglenes létesítményekkel történő öntözés, az állandó létesítményekkel történő öntözés, továbbá az elvi vízjogi engedélyezés jogi és műszaki követelményeinek leírását, valamint a szolgáltatási díj mértékének meghatározását, valamint az ügyintézési határidőre vonatkozó szabályozást.
A tájékoztató az alábbi linken érhető el.
Engedély nélkül létesített kutak legalizálása
Az illegális víztermelések legalizálására ösztönző módosítást a NAK kezdeményezte és támogatta. A 2016. június 4. előtt illegálisan kialakított kút fennmaradását bírságmentesen lehet engedélyeztetni az illetékes vízügyi hatóságnál 2018 végéig a jogellenesen létrehozott vízi létesítményeket, illetve elsősorban mezőgazdasági célú kutakat érinti.
Az illegális víztermelések legalizálására ösztönző módosítást – a jogszabály-tervezet szakmai és közigazgatási egyeztetése során – a NAK kezdeményezte és támogatta. A módosítás nem tesz különbséget a vízkivételt biztosító vízi létesítmények között, ezért kiterjed a vízügyi hatóságok (megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok) és a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkört gyakorló települési önkormányzatok jegyzőinek eljárásaira is, vagyis minden illegálisan létesített vízkivételi eszközre vízbeszerző létesítményre. Ez idáig, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendelet alapján azt a vízhasználót, aki vízjogi engedély nélkül hozott létre vízkivételt biztosító létesítményt, a vízügyi hatóság kötelezte a kivételezés megszüntetésére vagy felfüggesztésére, illetve magának a kútnak az átalakítására vagy megszüntetésére. Ezen kívül 300 ezer és 1 millió forintig terjedő bírságot is ki lehetett szabni a vétkesre.
A szabályozás az Európai Unió Víz Keretirányelvével is összhangban van, így lehetővé válik, hogy a legálissá vált kutak tulajdonosai, üzemeltetői európai uniós pályázatokon is indulhassanak. A NAK kezdeményezte a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnál, hogy készüljön egy hatósági tájékoztató anyag a 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról, amely elérhető a NAK honlapján a „Kézikönyvek, Tájékoztatók”menüpont alatt, az alábbi linken.
(NAK)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön