A növények élőlények, szükségük van a gondoskodásra, ugyanúgy, mint más élőlényeknek.
Létezik sajnos egy kifejezés, amely a körülöttünk élő növényvilág alulértékelését jelenti: a „növényi vakság”. Jelentése az, hogy hajlamosak vagyunk nem észrevenni a körülöttünk lévő növényvilágot. Ennek egyik oka az, hogy az ember kevésbé képes azonosulni egy növénnyel, mint akár egy alacsonyabb rendű állattal, pedig nélkülük sem az emberek, sem az állatok nem lennének képesek létezni 2 percen túl.
A növények csodálatra méltóan intelligens élőlények: az embernél jóval több érzékszervvel rendelkeznek, alszanak, egyéniségük van, kommunikálnak egymással és az állatokkal, stratégiákat alkalmaznak a túlélésük érdekében, társadalmi életet élnek. Képesek döntéseket hozni, tanulni, emlékezni, sőt még a gravitációval is számolnak, valamint megbetegszenek. Utóbbi egyszerűen a növényvédelem: a növényorvos segít nekik, amikor betegek lesznek. A magyarországi növényvédelem híres és szigorú, az integrált növényvédelem gyakorlata régóta használatban van. Fontos a módszer, hiszen a világ elérkezett arra a pontra, amikor már nem lehet tovább büntetlenül károsítani a bolygónkat. Ebben a növényvédelemnek is fontos szerepe van. Szerencsére a régi, környezetkárosító növényvédő szerek és módszerek már nincsenek használatban, a fizikai, mechanikai, biológiai és kémiai módszerek együttes használatával környezetbarát növénytermesztés érhető el. A csökkenő, hatékony növényvédőszer-kínálat és a helyettesítésére engedélyezett, kevésbé hatékony készítmények következtében a károsítók növekvő rezisztenciája szintén egy fontos, megoldandó probléma, amely hazai nemesítésű növényfajokkal, fajtákkal részben megoldható lenne.
Természetesen a cél a növényvédőszer-mentes növénytermesztés lenne, de sajnos a biológiai növényvédelem és ökológiai növénytermesztés módszerei nem kellően hatékonyak 7,5 milliárd ember biztonságos élelmiszer-ellátáshoz.
(NAK/Zsolnai Balázs)