Kölcsönös megfeleltetés

Egyes támogatások vonatkozásában a gazdaság egészén be kell tartani a kölcsönös megfeleltetés (KM) szabályait, követelményrendszerét.

A KM rendszerében a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) előírásai a következőek:
1.    Vízvédelmi sávokra vonatkozó előírások
2.    Öntözési célú vízhasználatra vonatkozó előírások
3.    Felszín alatti vizek szennyezésére vonatkozó előírások
4.    Minimális talajborításra vonatkozó előírások
5.    Erózió korlátozására vonatkozó termőhely-specifikus minimális földgazdálkodással kapcsolatos előírások
6. A talaj szervesanyag-tartalmának fenntartására vonatkozó előírások
7. A védett tájképi elemek megőrzésére, fakivágási tilalmi időszakra vonatkozó előírások

A HMKÁ kapcsán védendő tájképi elemek (kunhalom, gémeskút, fa-és bokorcsoport, kis kiterjedésű tó, valamint magányosan álló fa) a MePAR-ban lehatárolásra kerültek, s ezek területei SAPS-ra jogosultak.

A KM további egységei a Jogszabályba foglalt gazdálkodási követelmények (JFGK), melyek az alábbiak:
JFGK 1 - nitrát szennyezés elleni védelem
JFGK 2 - vadon élő madarak védelme
JFGK 3 - természetes élőhelyek védelme
JFGK 4 - élelmiszerbiztonság
JFGK 5 - hormonfelhasználás
JFGK 6 - sertések azonosítása és nyilvántartása
JFGK 7 - szarvasmarhák jelölése és nyilvántartása
JFGK 8 - juh- és kecskefélék jelölése és nyilvántartása
JFGK 9 - TSE elleni védekezés
JFGK 10 - növényvédő szerek kezelése
JFGK 11 - borjak védelme
JFGK 12 - sertések védelme
JFGK 13 - mg-i haszonállatok védelme

A HMKÁ előírásainak, illetve a JFGK 2 és 3 követelményeinek (vadon élő madarak és természetes élőhelyek védelme) betartását 2016. december 31-ig a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal ellenőrizte, 2017-es támogatási évtől a jogutód Magyar Államkincstár ellenőrzi.

A JFGK 4-13 (állatazonosítás és állatnyilvántartás; növényvédelem; élelmiszerbiztonság; állatvédelem) ellenőrzését a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal koordinációja mellett 2016. végéig a területileg illetékes kormányhivatal, 2017-es támogatási évtől a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala végzi. A JFGK 1 (mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés elleni védelem) betartását az állattartó telepeken a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság végzi.

Kiket érint a kölcsönös megfeleltetés rendszere?
Azon támogatási jogcímek listája, melyek igénylőinek be kell tartaniuk a kölcsönös megfeleltetés követelményeit, illetve amelyekre alkalmazni kell a KM-szankciót. A szankció meg nem felelés esetén az ügyfél által igényelt valamennyi jogcím/intézkedés teljes összegét érinti, tehát nem csak pl. az adott táblát.

Közvetlen támogatások közül (EMGA):
-  egységes területalapú támogatás (SAPS)
-  zöldítés
-  anyajuhtartás támogatása
-  anyatehéntartás támogatása
-  hízottbika-tartás támogatása
-  tejhasznú tehéntartás támogatása
- rizstermesztés támogatása,
- cukorrépa termesztés támogatása,
- zöldségnövény termesztés támogatása
- ipari zöldségnövény termesztés támogatása,
- extenzív gyümölcstermesztés támogatása,
- intenzív gyümölcstermesztés támogatása
- szemes fehérjetakarmány-növény termesztés támogatása,
- szálas fehérjetakarmány-növény termesztés támogatása,
- ipari olajnövény termesztés támogatása.
-  fiatal mezőgazdasági termelők támogatás

Szőlő- és borpiaci intézkedések:
-  szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása

Vidékfejlesztési támogatások közül (EMVA) a 2007-2013-as programozási időszak intézkedései kapcsán
-  mezőgazdasági földterületek erdősítésének támogatása
-  agrár-környezetgazdálkodási támogatás
-  erdő-környezetvédelmi kifizetések
-  védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésében történő megőrzésének támogatása
-  tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás
-  állat genetikai erőforrások megőrzéséhez nyújtandó támogatás

a 2014-2020-as programozási időszak intézkedései kapcsán:
-  erdősítés támogatása
-  agrár-erdészeti rendszerek létrehozása
-  agrár-környezetgazdálkodási kifizetés
-  ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása
-  Natura 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések
-  Natura 2000 erdőterületeknek nyújtott kompenzációs kifizetések
-  kompenzációs kifizetések természeti hátránnyal érintett területeken (THÉT)
-  a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás
-  erdő-környezetvédelmi kifizetések

A szankciók az alábbiak szerint alakulnak alapesetben:
- Ha a meghatározott meg nem felelés gondatlanságából fakad, akkor a teljes kölcsönös megfeleltetés hatálya alá tartozó támogatási összeg 1, 3, vagy 5%-kal csökken.
- Amennyiben a kedvezményezett ugyanazon előíráscsoportból több előírást sért meg, akkor az azokra megállapított szankciók nem összegződnek, hanem azok közül csak a legsúlyosabbat veszik figyelembe.
- Amennyiben a kedvezményezett több előírást sért meg másmás előírás-csoportokból, akkor a megállapított szankciók összeadódnak.
- Az összegzésnél azonban figyelembe kell venni, hogy a szankció összegzett mértéke – gondatlanság esetén – nem haladhatja meg az 5%-ot. Területi arányosítás is figyelembe vételre kerül.

Az előírások ismételt megszegését a rendszer kiemelten szankcionálja. Amennyiben három naptári éven belül a gazdálkodó ismételten megszegi valamelyik előírást vagy követelményt, akkor az eredetileg kiszabott szankció háromszorosát kell számára megállapítani. A támogatáscsökkentés maximális értéke azonban ilyen esetben sem haladhatja meg a teljes összeg 15%-át.

A maximális 15%-os érték elérését követően a hatóság tájékoztatja az érintett mezőgazdasági termelőt, hogy ha még egyszer megállapításra kerül ugyanaz a meg nem felelés, akkor azt szándékos cselekménynek fogják tekinteni (szándékosság).

A szándékos meg nem felelés a gondatlansághoz képest jóval szigorúbb megítélést kap. Ha a meghatározott meg nem felelést a mezőgazdasági termelő szándékosan tette, akkor a teljes közvetlen támogatási összeg 15-100%-kal csökken. A 100%-os szankcionálás azt jelenti, hogy a termelőt kizárják a közvetlen támogatási rendszerből az adott évre.

Leggyakrabban előforduló meg nem felelések:
-    napraforgó önmaga utáni termesztése ugyanazon a területen
-  kukorica 3 évnél további termesztése ugyanazon a területen. Vetésváltás szempontjából az összes kukoricafajta ugyanabba a kategóriába tartozik, Kivétel a vetőmag termesztés céljából vetett hibridkukorica, ami 4 évig termeszthető.

- JFGK1 - nitrátszennyezés elleni védelem: Talajvizsgálati eredmény hiánya. A műtrágyázott táblák vonatkozásában 5 évnél nem régebbi talajvizsgálati eredmény szükséges.
- JFGK7 – szarvasmarha jelölés: Szarvasmarha egyedek tenyészetbe történő bekerülését és onnan kikerülését jelenteni kell az adatbázis felé az eseménytől számított 7 napon belül.

A KM rendszeréből kikerültek a következő  HMKÁ előírások:
-  mezőgazdasági területek gyommentes állapotban tartása
-  nemkívánatos fás szárú növények megtelepedésének és terjedésének megakadályozása
-  gépi munkavégzés tilalma vízzel telített talajon
-  gyepterületek túllegeltetése

A fenti előírásokat továbbra is be kell tartani a gazdálkodóknak, csak nem a KM keretében kerülnek ellenőrzésre, hanem a földterületek növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartására vonatkozó minimumkövetelményekké válnak. (10/2015. (III.13.) FM rendelet szerint), s a támogatás odaítélésének jogalapját képezik adott egység vonatkozásában. Ezen minimumkövetelményekkel kapcsolatos szabályokról külön cikkben szólunk.

A NAK kölcsönös megfeleltetésről szóló kézikönyve itt megtekinthető.

(NAK)