Élelmiszer-feldolgozás

Az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt kap az élelmiszer-forgalmazók és a fogyasztók pontos tájékoztatása a kiskereskedelemben forgalmazott élelmiszerek, valamint az éttermekben és a közétkeztetésben felhasznált alapanyagok eredetéről.

 

A nyomon követhetőség biztosítására elsősorban a csomagoláson rögzített címke alkalmas, a címkén feltüntetett információk alapján lehet visszakövetni az élelmiszerek és alapanyagok útját származási helyüktől egészen a végfelhasználóig. A minél pontosabb tájékoztatás és nyomon követhetőség érdekében rendeletek útján folyamatosan szigorítják a címkén kötelezően feltüntetendő adatok számát és jellegét. Kutatóintézetek vagy ellenőrző hatóságok a címkék és termékek ellenőrzésével vizsgálják a szükséges és megnyugtatóan elégséges információ meglétét a különböző élelmiszerek és alapanyagok esetében.

A New Food készített cikket, amely többek között bemutatja az Oceana intézet által készített tanulmányt a rosszul címkézett halakra vonatkozóan. Az elemzés során, amely mintegy 150 éttermi és étkezdei halmintára alapozottan készült, az esetek több mint 30 százalékánál találtak hibát. Bár a megállapítás riasztónak tűnik, azonban a probléma valójában nem új keletű. Egy 2012-ben végzett vizsgálat azt mutatta, hogy az EU-ban felhasználásra kerülő halak közel 40 százaléka nem a címkén feltüntetett fajból történik.

Az EU kezdeményezte a 2012-2014-es „Labelfish” projektet a halászati termékek címkézésének és nyomon követhetőségének javítása érdekében. Ugyanezen célból került megalkotásra az 1379/2013 EU rendelet, amely 2014-ben lépett hatályba, és előírja, hogy a halászati termékek címkézésekor a faj mind kereskedelmi, mind tudományos névvel kerüljön feltüntetésre. Továbbá a termelési módszert, a halászati eszközt és a halászati vagy tenyésztési területet is meg kell jelölni.

Egy 2015-ben végzett Oceana tanulmány pedig azt mutatta ki, hogy a hibás címkézés jelentősen csökkent és a rosszul jelölt minták 5 százaléknál is kevesebb arányban voltak fellelhetők. Az elemzés azonban csak a szupermarketekben értékesített haltermékekre vonatkozik, így pontosan nem lehet tudni, hogy az éttermekben továbbra is jelen van-e a probléma. A Conversation Biology folyóirat egy tanulmányt tett közzé, mely 26 sushi étteremből vett, több, mint 300 mintát vizsgált az USA-ban. A tanulmány megállapította, hogy a minták 47%-át rosszul jelölték, amely leggyakrabban az óriás laposhalaknál, déli vörös csattogóhalnál, sárgaúszójú tonhalnál fordult elő. Ezért a hal marad a leggyakrabban hamisított élelmiszer. Különös problémát jelent még a hosszú termelési lánc, amely gyakran különböző közvetítőkből áll. A mai modern technológiák segítséget tudnak nyújtani az élelmiszercsalás elleni küzdelemben. Például a halak hitelesítésére szolgáló PCR-tesztek lehetővé teszik a hatóságok számára a hibás címkézés felderítését. Az úgynevezett blokklánc-technológia pedig hozzájárulhat a jövőben a halászati termékek jobb átláthatóságához és nyomon követhetőségéhez.

A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló EU rendelet itt érhető el.

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

 

Őstermelői adatok lekérdezése

Ügyfélszolgálati irodák és falugazdászok