Élelmiszer-feldolgozás

„Kereskedelem, együttműködési lehetőségek az agráriumban” címmel tartottak tanácskozást élelmiszer-feldolgozóknak a kamara hajdúböszörményi szolgáltató központjában szeptember 27-én.

Az eseményt Kissné Gyarmati Ágnes, a NAK Hajdú-Bihar megyei igazgatója nyitotta meg. Köszöntőjében elmondta, hogy a megye több színtéren is felülreprezentál.
– Az élelmiszer termékpályán ugyan sok esetben nagy a technológiai elmaradás, de a mostani pályázatok és stratégia reményt adnak a fejlődésre. Együttműködésben a megye kiemelkedő helyen áll: körülbelül 20 termelői csoport dolgozik együtt jelenleg is. Azt, hogy működik az integráció, mi sem mutatja jobban, mint hogy az országos termelés közel 40 százalékát Hajdú-Bihar adja. Exporttevékenységük is folyamatosan fejlődik, melyet a származási bizonyítványok kiállításának folyamatos növekedése mutat. Továbbá kiemelkedő munkát végez a megyében a Debreceni Egyetem is a kutatás és fejlesztés előremozdítása érdekében – mondta az igazgató.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke is az együttműködések aktualizálásra biztatta a jelenlévőket. Nyitóbeszédében elmondta, hogy a megyében nagy múlttal rendelkező, példaértékű az együttműködés. Mint mondta, a negatív tapasztalatok a termelőkben még mindig bizalmatlanságot okoznak, így – az agrárpolitika többszöri próbálkozása ellenére – az önkéntes szerveződések újraépítése igencsak nehézkes.
– Talán a fiatalabb generációknál, köszönhetően az informatikai fejlődésnek is, már tapasztalható némi szövetkezési hajlandóság, látják a koncentrált piacban rejlő előnyöket és a csökkenő kiszolgáltatottságot. Fontos célkitűzés a tájékoztatás, az együttműködés iránti valódi gazdasági igény megteremtése a szemléletformálás által. Legyen szó akár horizontális, akár vertikális integrációról, a kamara célkitűzése, hogy tájékoztassa a tagokat az együttműködésben rejlő lehetőségekről, pozitív tapasztalatokról. Ennek érdekében az ősz folyamán országos roadshow keretében buzdítjuk a tagokat az együttműködésekre, egy kiadvánnyal is segítve a tájékozódást – mondta az elnök.

Éder Tamás, a NAK élelmiszeriparért felelős alelnöke tartotta a konferencia első előadását „Az együttműködés kényszere az élelmiszer termékpályákon” címmel. Előadásában bemutatta az együttműködési kényszer létrejöttének okát és további alakulását a történelem során. A kiemelt átalakulási időszakokhoz tartozó kereskedelmi láncoktól érkező elvárások is említésre kerültek, melyek egyre inkább a nagyméretű, koncentrált vállalatok felé tolódnak el, akik a változásokhoz könnyebben képesek idomulni, illetve már bevált gyakorlatokat alakítottak ki.
– A láncok elvárásainak kiemelt figyelmet kell szentelni, ha a termelők és feldolgozók versenyképesek szeretnének maradni a piacon, melyhez többek között elengedhetetlen egy komplex rendszer kialakítása. A koncentrált modellt ma Magyarországon a kiskereskedelmek vezetik és várhatóan továbbra is ez marad az irány, azonban kevesebb kiskereskedelmi lánc részvételével. Az integráció erősítését nem azzal tudjuk megvalósítani, ha kötelezővé tesszük, fontos szempont az előnyök kölcsönös figyelembe vétele – mondta az alelnök.

Mikó Zoltán, a NAK Választottbíróságának elnöke a termelői együttműködés jogi hátteréről (integrációról) beszélt. Beszédének elején leszögezte, hogy az integráció politikailag semleges.
– Az együttműködést nem lehet kényszeríteni, az érintettek vagy felismerik, hogy jó és csak hasznuk származhat belőle, vagy a kényszer nem vezet hatékony együttműködésekhez. A választottbíróság felállítása segítette a termelők és feldolgozók jobb alkupozícióját és folyamatosan tanácsokkal látja el az érintetteket. A hatékony együttműködések kulcsa tehát a minél hosszabb termékpálya szintű integráció. Az integrációs szerződések megalkotása során figyelembe kellett venni a Polgári Törvénykönyvhöz való viszonyt, valamint minden kölcsönös biztosítékot lefektetni és egy kritériumot megfogalmazni. Ezek a szerződések minimum 3 évre köthetőek. A bizalmi viszonyok erősítését is tartalmaznia kell a szerződésnek, melyben a speciális szankciók, jogellenes kiszállás és kedvezményes esetek is leírásra kerüljenek – mondta Mikó Zoltán.

„Exportfejlesztési eszköz rendszer” címmel Hegyesi Dávid külgazdasági referens, a Külgazdasági és Külügyminisztérium külkereskedelem-fejlesztési főosztályának munkatársa tartotta meg ismeretterjesztő előadását, melynek célja az volt, hogy megismerjük munkájukat és azt, hogy milyen jellegű kérdésekkel fordulhatunk hozzájuk. Általános külkereskedelmi céljaik között szerepelnek az export bővítése, a magas hozzáadott értékű termékek külpiacokon való megjelenésének támogatása, a K+F tevékenység elősegítése, a külkereskedelem diverzifikálása. Céljuk továbbá, hogy ösztönözzék a külföldi tőkebefektetések beáramlását, különös tekintettel azokra, amelyek hozzájárulnak a modern technológiák magyarországi importjához. Végül ismertette a külgazdasági irányokat, intézményrendszereket, melyekkel együttműködve dolgoznak, mint a külgazdasági attasé (KGA) hálózatot, a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) tevékenységét, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) szerepét, valamint a Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) és Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (MEHIB) munkáját. A www.businesshungary.gov.hu oldalon minden további lényeges és aktuális információt megtalálhatnak az érdeklődők a Külgazdasági és Külügyminisztériumról.

„A NAK által nyújtott szolgáltatások (tevékenységeink) és lehetőségek (pályázatok) tagjaink számára” címmel Keleti Marcell, a NAK élelmiszeripari igazgatója tartotta meg előadását. Ismertette az élelmiszeripar jelenlegi helyzetét, miszerint Magyarország 16-18 millió ember számára tud élelmiszert előállítani.
– Célunk, hogy visszaszorítsuk az import árut és erősítsük az export tevékenységeinket, mert képesek vagyunk az exportra. Az áfacsökkentés harcát is tovább vívjuk és azért is dolgozunk, hogy minél több magyar terméket láthassunk az asztalokon – tette hozzá az igazgató.
Az élelmiszeripar számára meghirdetett pályázati lehetőségek is bemutatásra kerültek. Mint Keleti Marcell mondta, ennek kapcsán már a GINOP-hoz kapcsolódó források nagy részét lekötötték, de még mindig állnak rendelkezésre lehívható összegek, azonban félő, hogy a későbbiekben nem lesznek már hasonló lehetőségek. Jelenleg is folynak munkálatok a pályázat könnyítésén annak érdekében, hogy minél több vállalkozás tudjon pályázati segítséggel fejlesztéseket megvalósítani.

A NAK Élelmiszeripari Igazgatóságának tevékenységeit szintén bemutatta. A tagok segítését és információval való ellátását segíti többek között az élelmiszeripari hírlevél, amely folyamatosan nyújt tájékoztatást a feldolgozók számára, havonta jelenik meg online (PDF) formában. A tagok tájékoztatását szolgálják még az „Élelmiszeripari Körkép” című és egyéb élelmiszeripari konferenciák is.
– A rendezvények alkalmával az adott ágazatot érintő problémák megvitatására biztosítunk teret, illetve gyakorlati jó tanácsok bemutatásával nyújtunk segítséget. Az élelmiszeripari cégek piaci jelenlétének fokozása érdekében különböző hazai és külföldi képzések, kiállítás látogatások szervezésével támogatjuk a versenyképességüket – jegyezte meg Keleti Marcell.

A program zárásaként Prokisch József, a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Bio- és Környezetenergetikai Intézet egyetemi docense tartotta meg előadását a „Debreceni Egyetem: a kutatás-fejlesztési projektek, együttműködési lehetőségek” témában. Tájékoztatást adott arról, hogyan valósul meg, milyen lépései vannak egy kutatási, fejlesztési folyamatnak.
– Az ötlet felmerülésétől egy termék gondolatán (szabadalom) és a kutatási folyamaton át az elkészített termékig sokat tud segíteni az egyetem. Az eladhatóság egy működő üzleti modell felállításán is múlik, azonban sajnos a statisztika azt mutatja, hogy tíz innovációból csupán kettő marad fent általában – mondta.
Továbbá az egyetemen futó projektbe is betekintést adott, legújabb kutatási témáik között szerpel a cirok, mint modern étrendbe beilleszthető gabona, a szelén és lizin + C-vitamin hatásai az emberi szervezetre.

(NAK)