A gazdasági szereplők és az elméleti képzést biztosító szakképző iskola együttműködése, közös szerepvállalása hatékonyabb, és a gyakorlat igényeihez jobban igazodó felkészítést tud nyújtani, mint az a modell, amelyben a munka világa és a képzés elszakadt egymástól.
A duális képzés szakmai tartalmi kereteit a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII: törvény új alapokra helyezte, csökkentette a tanulószerződés egyoldalúságát, azaz mérsékelte a gyakorlati képzők és a tanulók jogai és kötelezettségei közötti aránytalanságokat. Kifejezetten azt a megoldást részesítette előnyben, melyben a teljes gyakorlati képzési idő alatt munkahelyi körülmények között folyik a tanulók gyakorlati képzése.
A finanszírozással kapcsolatos szabályok változása is pozitív hatást gyakorolt a duális rendszer terjedésére, hiszen a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLX. törvény célja az volt, hogy növelje a gazdálkodók hajlandóságát a gyakorlati képzésben való részvételre. Egyszerűsödött a hozzájárulási kötelezettség bevallásának, elszámolásának rendje, tételes költségelszámolás helyett normatív támogatás és elszámolás került bevezetésre.
Az agárágazatban azonban sajátos termelési feltételek mellett folyik a képzés, így nem minden tekintetben lehetséges egységes duális modellt alkalmazni a kézési jegyzékben szereplő valamennyi szakképesítés tekintetében.
A jogszabályok alapján a duális képzésben a gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzés ellenőrzését a gazdasági kamara végzi. Tanulószerződést, együttműködési megállapodást az a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet vagy egyéb olyan szerv, szervezet köthet, amely a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek közhiteles hatósági nyilvántartásában szerepel. Ezt a nyilvántartást a gazdasági kamara vezeti, vagyis annak a szervezetnek, amelyik gyakorlati képzést akar folytatni, kérelmeznie kell a nyilvántartásba vételt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara területi szervénél.
Nyilvántartásba az a szervezet vehető fel, amely rendelkezik a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló kormányrendeletben a gyakorlati képzés folytatására meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel és vállalja, hogy kötelezően alkalmazza az adott szakképesítésre kiadott szakképzési kerettantervet.
A gazdálkodó szervezet kétféle módon tud a gyakorlati képzésbe bekapcsolódni. Lehetősége van közvetlenül a tanulóval tanulószerződést, vagy az elméleti képzést biztosító iskolával a gyakorlati képzésre irányuló együttműködési megállapodást kötnie.
Mindkettő esetében a jogszabály meghatározza a szerződés kötelező tartalmi elemeit, ezen túl azonban a Polgári Törvénykönyvnek a megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
A tanulószerződés megkötésekor a szervezet a gyakorlati képzés szervezője lesz, míg a elméleti képzést biztosító iskolával kötött együttműködési megállapodás esetén a gyakorlati képzés folytatója. Mivel ez utóbbi esetében a szervezet nem vesz részt a teljes gyakorlati képzésben, a felelőssége sem terjed ki a vizsgára történő felkészítésre. Tanulószerződéssel rendelkező tanuló képzésénél tehát ez a felelősség nem a szakképző iskolát, hanem a gazdálkodó szervezetet terheli.
A gazdálkodó szervezetnél történő gyakorlati képzés felelősségteljes, önálló viselkedést és olyan kompetenciákat (tudást, képességeket, hozzáállást) kíván, aminek a birtokában lehet csak hatékonyan elsajátítani a gyakorlati vizsga, a választott szakképesítés szakmai követelményeit. Ezek az irányítás melletti, valós munkahelyi körülmények között folyó munkavégzéshez szükséges kompetenciákat jelentik, hiszen ebben az esetben a gazdálkodás elsődlegessége mellett folyik a képzés, ami indokolja a felelősségteljesebb és önállóbb viselkedéskultúrát, az önállóbb tanulás képességeit.
Éppen ezért van az, hogy annak a tanulónak, aki nem rendelkezik érettségi vizsgával és tanulószerződéssel szeretne tanulni, a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szintvizsgát kell tennie. A szintvizsga teljesítéséig tanulószerződés, vagy együttműködési megállapodás nem köthető.
A szakközépiskolai tanulóra más szabályok vonatkoznak. Mivel a szakközépiskola 9-12. évfolyamain folyó gyakorlati oktatás is gyakorlati képzés, azonban ezek nem szakképzési évfolyamok, így tanulószerződés nem, ugyanakkor a 9-11. évfolyam keretében, a kerettantervben előírt összefüggő szakmai gyakorlatra a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 56.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti együttműködési megállapodás köthető.