A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) újabb felsőoktatási kerekasztal megbeszélést szervezett az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a főbb piaci szereplők, valamint az agrár-felsőoktatási intézmények részvételével. A találkozósorozatot az agrár-felsőoktatásban tapasztalható képzési problémák indokolják, amelyek már az ágazat versenyképességét veszélyeztetik. A találkozó legfőbb üzenete, hogy az oktatásnak a piaci igényekhez igazodva kell működnie, a kereslet és a kínálat hatékony összeegyeztetésével, valamint jelentős kutatásfejlesztési tevékenység támogatásával.
Újabb állomásához érkezett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által szervezett felsőoktatási kerekasztal megbeszélés, amit immár második alkalommal hozott létre az érintett minisztériumok és a főbb piaci szereplők részvételével. A NAK kezdeményezését az indokolta, hogy a tapasztalatok szerint a munkaerő-piaci és szakember utánpótlás veszélyben van, ez pedig az agrárágazat versenyképességének alacsony szintjét eredményezi.
A legutóbbi találkozón Dr. Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára aláhúzta: közös és vitathatatlan érdek, hogy az egyetemek és a piac közötti most látható űrt próbálják meg a felek betölteni. A szakember szerint az agráriumban a kutatásfejlesztésre fordított összeg nagyon csekély, így láthatóan van tennivalója az államnak és az egyetemeknek egyaránt. Ezek mellett fontos és hosszú távú feladat az agrárszakma presztízsének visszaállítása. Dr. Feldman Zsolt, a Földművelésügyi minisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy az agrártárca a gazdaság igényeit próbálja a felsőoktatás felé közelíteni, amelyhez az ilyen hiánypótló egyeztetések kiváló alapot szolgáltatnak.
A Master Good csoport, a Glencore, a Vitafort, a Bonafarm csoport, a Gallicoop, az Axiál csoport, a Mirelite Mirsa, a Bio-Fungi, a Fino-Food, a KITE, a Hungaroseed, a Légi Szőlőbirtok és Borászat, a Szatmári Konzervgyár, a Búzakalász 66 Felcsút Kft., az Első Pesti Malom, valamint a Szerencsi Mezőgazdasági Zrt. képviseletében lezajlott megbeszélésen a résztvevők egyöntetűen hangsúlyozták, hogy a hazai agrároktatásnak a piaci igényeknek megfelelően kell működnie a kereslet és a kínálat hatékony összeegyeztetésével.
A piaci résztvevők képviselői részéről elhangzott egy minden ágazatban létrehozott tudásközpont iránti igény, ahol világszínvonalú infrastruktúra áll a rendelkezésre. A felsőoktatási intézmények felé egyértelmű elvárás, hogy világszintű, specializálódott, költséghatékonyan létrehozott tudást adjanak a munkaerő piac majdani szereplői kezébe. A szakemberek egyetértettek abban, hogy a versenyképes tudás átadásához a világpiaci trendeket és a különböző iparágakat első kézből ismerő oktatókra van szükség.
A Szent István Egyetem, a Kaposvári Egyetem, a Pallasz Athéné Egyetem, a Pannon Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Széchenyi István Egyetem és a Nyugat-Magyarországi Egyetem képviselői kifejtették, hogy a folyamatos átalakítás, átszervezés, illetve átrendeződés nem tett jót az agráregyetemeknek. Ezek mellett azt is kétségtelen tény, hogy nemzetközi viszonylatban is csökken az agrárképzés iránti kereslet. A felsőoktatási intézmények vezetői is sürgettek egyfajta konszenzus létrehozását, hiszen a világos jelzés kell a munkaerő piac részéről azzal kapcsolatban, hogy a gazdaságnak milyen típusú szakemberekre van szüksége ahhoz, hogy 15 év múlva a világ élvonalába tartozzunk.
Győrffy Balázs, az egyeztetést összehívő Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke aláhúzta, hogy a mostani rendszeren mindenképpen változtatni kell, hiszen a piac nem a mindennapokhoz szükséges szakembereket kapja meg. A változtatást minden érintett szükségesnek tartja, amelyek irányvonalát további egyeztetések alkalmával határozzák meg a felek. Ennek elősegítése érdekében a köztestület a jövőben további megbeszéléseket kezdeményez.
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön