A parlament elfogadta a mező- és erdőgazdasági földek forgalmát szabályozó, illetve az agrárium szereplőinek versenyképességét javító törvénymódosításokat, amelyeket a NAK és a MAGOSZ kezdeményezett.
Az Országgyűlés szerdai ülésnapján 132 igen, egy nem szavazattal fogadták el Győrffy Balázs, Font Sándor és Jakab István képviselők javaslatát az egyes törvényeknek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosításáról. A jogszabály egyes részeinek elfogadásához kétharmados többség kellett.
Törvényben rögzítették az eddigi gyakorlatot, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának a föld fekvése szerinti területi szervezete foglal állást a szerződésről. A kontraktus megítélésekor figyelembe kell venni többek között a föld jövedelemtermelő képességét is. Erdőnek nem minősülő föld esetén a föld – indexálással meghatározott – 20 éves termelési időszakra számított jövedelemtermelő képességét kell nézni, ezt alapos indok nélkül nem haladhatja meg az eladási ár. Erdőnek minősülő föld esetén a föld 50 éves termelési ciklusra számított jövedelemtermelő képessége számít úgy, hogy az erdőtalaj és a faállomány értékét együttesen kell megállapítani, amelynek során az erdőtalaj értékét az erdő örökös járadékából, míg a faállomány értékét a potenciális véghasználatból levezetett jelenérték szerint kell kiszámítani. Az adásvétellel kapcsolatos döntés miatt a kormányhivatalhoz, majd a bírósághoz lehet fordulni, de a bíróság a döntést nem változtathatja meg, csak új eljárásra utasíthat. Változás az is, hogy földcsere esetén is szükség lesz a helyi földbizottság jóváhagyására.
Módosulnak az állattartók jogosultságai elővásárláskor és előhaszonbérletkor, így a földek művelési ágának és méretének igazodni kell a tartott állatok takarmányszükségletéhez. Kibővült az elővásárlásra és előhaszonbérletre jogosultak köre a szaporítóanyag-előállítókkal, akiknek kötelezettséget kell vállalniuk, hogy a szóban forgó területen bizonyos ideig ezt a tevékenységet folytatják. Szigorúbban ítélik meg, ha valaki nem tartja be az elővásárláskor előnyt adó, vállalt kötelezettségeit, ilyenkor azok a gazdák, akik az elővásárlási sorban hátrébb szorultak, eredeti áron megvásárolhatják a termőföldet. Ha egyikük sem él vételi jogával, akkor az állam veszi meg a birtokot. A jogszabály hatályba lépése után új feles bérleti és részesművelési szerződés nem köthető, a meglévők 2028. december 31-vel hatályukat vesztik.
Szintén ezen ülésnapon 130 igen szavazattal elfogadta a parlament az egyes törvényeknek az agrárgazdaság versenyképességével összefüggő módosítását. Így a természetvédelmi törvény módosításával a jövőben a védett állat által okozott kárt a természetvédelmi hatóság téríti meg. A vadászati törvény megváltoztatása révén lehetővé tették a vadgazdálkodási tájegység határának módosítását az üzemtervi időszak lejártakor, valamint a vadászatra jogosultak együttes kezdeményezése alapján már az üzemtervi időszakon belül is, egyszeri alkalommal.
A vízitársulatoknál öt főben korlátozzák a közgyűlésen meghatalmazással képviselhető tagok számát, és a tagokra kirótt díjfizetést küldöttgyűlési helyett csak közgyűlési határozattal lehet majd elrendelni. Ugyancsak ezt a törvényt érinti az a rendelkezés, hogy a vízitársulat tagja nem követelheti vissza a 2012. december 27. napját megelőzően hozott küldöttgyűlési határozat alapján a társulatnak már teljesített fizetést.
A szakképzési törvényben pontosították a szabályokat, miután az erdészeti és vadgazdálkodási technikus szakképesítés különvált. Az agrárkamarai törvény módosításával a többi között új feladatot kapott a kamara: közreműködik a mezőgazdasági földforgalommal összefüggő hatósági ellenőrzésekben.
Mindkét törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(MTI/nak.hu)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön