A meglévő fúrt kutakat állami nyilvántartásba kell venni – többek között erről egyeztetett az államfő, illetve az agrárkamara és a MAGOSZ elnöksége. Az öntözés fejlesztésére tíz évre biztosított 170 milliárd forintból pedig érzékelhető változások lehetnek.
Az utóbbi napokban, hetekben több vízgazdálkodási, öntözési vonatkozású ügy foglalkoztatta az agráriumban tevékenykedőket. Az Országgyűlés még július végén megszavazta a vízgazdálkodási törvény vízkivételekkel összefüggő módosítását, amely szerint nem kell engedélyeztetni, sem bejelenteni a 80 méternél sekélyebb, és csupán a házi vízigényt kielégítő kutakat. Ezzel Áder János államfő nem értett egyet, és a módosítást előzetes normakontrollra küldte az Alkotmánybíróságnak. Úgy vélte, a törvényhozó nem indokolta meg, miért kell eltérni a hatályos szabályozástól, miszerint ma Magyarországon 50 méter a talajvízbázis mélységi határa, és eddig a mélységig engedéllyel vagy bejelentési kötelezettség mellett fúrhatók mezőgazdasági célú vízkivételt biztosító talajvízkutak.
Az AB augusztus végi határozatában helyt adott a kifogásnak: megállapította: az elfogadott, még ki nem hirdetett módosítás nincs összhangban az Alaptörvénnyel. A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme, valamint a vízhasználat jövő generációk érdekeit is figyelembe vevő szabályozása az Alaptörvényből következően az állam elsődleges kötelezettsége. A törvénymódosítás céljai, vagyis az állampolgárokat sújtó felesleges adminisztratív terhek csökkentése, illetve az ellenőrzés hatékonyságának növelése más módon is elérhetők.
Többek között ez a téma is szóba került a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és MAGOSZ közös elnökségi ülésén, amelyen megjelent Áder János is. Mint Győrffy Balázs, a NAK elnöke a tanácskozást követő sajtótájékoztatón megjegyezte, az államfő igyekezett leszögezni, és a kamara vezetőségét és rajtuk keresztül a gazdákat is megnyugtatni: a kezdeményezéssel nem a gazdálkodók ellen volt, nem a munkájukat, az öntözést akarta nehezíteni, csupán a törvénnyel kapcsolatos jogi aggályait fejezte ki. A sajtótájékoztatón Jakab István, a MAGOSZ elnöke, az Országgyűlés alelnöke megjegyezte, az AB döntése után a módosítással a parlament az őszi ülésszakán foglalkozik majd újra.
Az államfő a kamarai vezetőségi tagok előtt ismertette gondolatait
Győrffy Balázs elmondta, Áder Jánossal egyetértettek abban, hogy az öntözésnek nincs alternatívája, a mezőgazdaság fejlődésének létfeltétele, és ezt lehetőleg a felszíni vizekkel kell, fenntartható módon végezni.
– A kamara felmérése szerint a mostani 80-100 ezerrel szemben további 270 ezer hektárnyi területen lenne igény öntözésre. Azonban ennek kivitelezését több tényező is nehezíti. Nincs elég felszíni víz, a beruházásokat segítő forrás is kevés, ráadásul drága is kivitelezés, a birtokszerkezet sem előnyös, valamint a vízjogi engedélye kiváltása is hosszadalmas és sokba, akár kétmillió forintba is kerülhet. Konszenzus volt a köztársasági elnökkel abban, hogy e tényezők jelentős részén állami beavatkozással lehetne változtatni – magyarázta a NAK vezetője.
Jakab István hozzátette, szintén egyetértés volt arról, hogy a meglévő fúrt kutakat nyilvántartásba kell venni, újakat pedig csak vízügyi-vízgazdálkodási szakember bevonásával legyen szabad létesíteni. Úgy vélte, voltaképpen mindegy, hogy egy kút 50 vagy 80 méter mélységből hoz fel vizet, a lényeg, hogy az vízügyi szempontból hosszú távon működtethető és fenntartható legyen. Mint mondta, a fúrt kutakból a vízkivételt csak akkor lehet megtiltani, ha a felszíni vizekből megoldható az öntözés, és valami átmenetet biztosítani kell a gazdálkodóknak.
A NAK elnöke a gondolatmenet folytatva elmondta, örömteli, hogy a kormány számára fontos az öntözés, az öntözésfejlesztés, amit jelez egyfelől, hogy a kamara által kezdeményezett tárcaközi egyeztetések folyamatosak, másfelől, hogy megjelent a hazai vízgazdálkodás öntözési célt szolgáló fejlesztési javaslatairól szóló kormányhatározat, amely nevesíti a feladatokat és amely egyúttal az előkészítésre, tervezésre, kivitelezésre 2020-2030 között évente maximum 17 milliárd fejlesztési forrást biztosít.
– Ez a 170 milliárd forint látható változásokat idéz majd elő – tette hozzá Győrffy Balázs. – Több fejlesztési javaslatunk is van a Belügyminisztériumnál, és nagyon fontos a kormányhatározatnak az pontja, hogy ezeket a kamara priorizálhatja.
A sajtótájékoztatón felmerült, hogy ebből a 170 milliárdból létesülhetnek-e további záportározók (a Vásárhelyi-terv keretében már épültek ilyenek), mivel az így felfogott csapadékot is fel lehetne használni öntözésre. A NAK elnöke azt mondta, mivel a megfogalmazott célok közé illenek ezek is, így elvileg létesülhetnek.
Azt pedig már Jakab István tette hozzá, hogy az államfővel történt egyeztetésen megfogalmazottak, a kormányhatározatban foglaltak mind-mind az öntözésfejlesztési stratégia kialakítását szolgálják.
(nak.hu/RF) (fotó: MTI)