Országos hírek

Az osztályelnökök bemutatását folytatjuk az agrár- és élelmiszer-kereskedelem, illetve az élelmiszer-feldolgozás területekért felelős vezetőkkel.

– Milyen lehetőséget lát a az agrár- és élelmiszer-kereskedelem területén?
– A NAK várhatóan tartósan jelen lesz a szakmapolitikában. A kamara alapvető agrárjellege mellett kell képviselnünk az élelmiszeripart és -kereskedelmet, gazdasági súlyához és a befizetett tagdíjhoz mérten. Szakmai javaslatokra van szükség, és hogy tagjaink adjanak hangot elvárásaiknak, hogy a NAK érdekeikre tekintettel lobbizhasson. Ehhez a keretet az osztályok adják – mondta Csorbai Attila, az agrár- és élelmiszer-kereskedelmi országos osztály elnöke.

– Milyen célokat, feladatokat határoz meg az osztály számára?
– Az élelmiszerkönyv szabályozása a húsok, húskészítmények vonatkozásában rossz irányba tart, megtéveszti a fogyasztót és hátrányos a hazai vállalkozások számára. A rendelkezéseket át kell tekinteni, frissíteni az ágazati szereplőkkel közösen, véleményüket figyelembe véve dönteni, szabályokat alkotni. Az agrártermelés és élelmiszeripar egyes új kihívásait (állatjólét, környezetvédelem, antimikrobiális rezisztencia) több megvilágításból is meg kell vizsgálni, hiszen komoly gazdasági, környezetvédelmi, állat- és humánegészségügyi vonatkozásai is vannak, ezek együttes mérlegelése szükséges. Együttműködés képzelhető el rekesz é göngyöleg témakörben is: össze kell hasonlítani a termékpályák álláspontját, és a közös elképzeléseket egységesen megjeleníteni. Meg kell vizsgálni továbbá, hogy mely ágazati védjegyek hordoznak valós piaci értéket, és ezeket marketinggel erősíteni kell, hosszabb távon pedig nem lehet elvetni egy ernyővédjegy, azaz egységes védjegy használatát sem.

– Milyen nehézségek, kihívások várnak a kereskedelemre az elkövetkezendő időszakban?
– Ha vannak ágazati stratégiák, meg kell vizsgálni, hogy hogyan viszonyulnak az élelmiszeriparban megfogalmazottakhoz, ha különbséget találunk, úgy ezeket be kell építeni. Fontos, hogy az élelmiszeripar számára megfelelő mennyiségű, minőségű és árú alapanyag álljon rendelkezésre. Igazi hasznot az hozna, ha a belföldi pozíciók erősítésén túl a magyar élelmiszeripar és -kereskedelem exportorientált lenne, mert az exportpiacok mutatószámai alapján valós versenyképességet lehet mérni.

– Milyen lehetőségek rejlenek szervezeti egységének működésében?
– Jelentős szerepet tölthet be az élelmiszeripar életében a NAK, az agrárium fejlődése az élelmiszeripar nélkül elképzelhetetlen. A kamara fontos feladata a feldolgozók segítése és érdekeinek képviselete a jogszabályalkotás során. Továbbá, mivel az élelmiszeripari szereplők az elmúlt években komoly piacvesztést szenvedtek el, fontos a kamara szerepe a régebbi pozíciók visszaszerzésében is. Az ágazat képes jelentős exporttevékenységre, de a hazai ellátásban is ki kell vennie a részét, a belföldi értékesítés arányát 70-ről legalább 80%-ra kell emelni. Célunk, hogy gyorsan reagáljunk a problémákra. Hosszú távú feladatunk például az élelmiszerkönyv aktualizálása a betarthatóság jegyében, a védjegyrendszer frissítése. A kereskedelemmel való viszonyon is van mit javítani, egyrészt azok a kkv-k, amelyeknek gyenge az alkupozíciója, versenyhátrányba kerülhetnek, ezen  segíthetne egy közös érdekképviseleti erő. Másrészt ráirányítaná a vásárlók figyelmét a magyar termékek vásárlására. Szeretnénk a tagokat képbe hozni a jogszabályi környezet változásaival is, ami különösen a kkv-k számára lehet fontos – mondta Losó József, az élelmiszer- feldolgozási országos osztály elnöke.

– Ezek hogyan, milyen eszközök segítségével valósíthatók meg?
– Az osztály nem merev elvek alapján szerveződött, fontos, hogy rugalmasan tudjon reagálni. Az osztályok, alosztályok lehetőséget nyújtanak: ha speciális probléma van, ami több iparágat érint, annak kifejtésére akár horizontális munkacsoportot is létre tudnak hozni, és átfogó megoldást találhatnak. Az élelmiszeripar szerteágazó, részágazatai tevékenységükben és problémáikban is elkülönülnek egymástól. De az osztály lehetőséget ad arra, hogy a különböző területeken működő tagok csoportjai teljesen alulról szerveződve fogják át a speciális problémáikat, így hatékonyabban tudják az osztálymunkát is segíteni.

– Mit lát nagy nehézségnek az ágazat jövőjét tekintve?
– Kiemelném a szakképzett és fizikai munkaerő hiányát. Ezt súlyosbítja, hogy a szakképzésben kimaradt egy generáció, mert olyan képesítést szereztek, amely nem elégíti ki az ipar igényeit.

(NAKlap, 2018. júniusi szám)