Országos hírek

Hatékonyabb szakmai munkát ígér a országos kamarai osztályok átalakítása. Az országos elnökök szerint a munkacsoportok célja, hogy a megfelelő szakmai háttér biztosítása mellett megfelelő válaszokat találjanak az egyes ágazatokat érintő kérdésekre.


Az elmúlt évi sikeres agrárkamarai választásokat követően döntött úgy az elnökség, hogy a korábbi struktúrát megváltoztatja, az egyes osztályokat összevonja, élükre pedig országos elnököket neveznek ki.

Wagenhoffer Zsombor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara állattenyésztési és beszállítóipari osztályának elnöke elmondta, a cél, hogy a tenyésztők úgy tekintsenek a kamarára, mint az őket segíteni tudó szervezetre. Ehhez egyrészt a gazdák együttműködésére, másrészt a kamara berkein belül folyó hatékony szakmai munkára van szükség. Az osztály alakuló ülését február végén tartották, itt nevezték meg az egyes alosztályokat és a vezetésükre javasolt személyeket, bemutatták a NAK állattenyésztési szakértőit, illetve közösen áttekintették az ágazatok helyzetét és azokat az időszerű témákat, amelyek megoldásában vagy kezelésében a kamara segítheti a gazdákat.
– Az állattenyésztés nehéz műfaj, rengeteg kihívással kell napról napra megküzdeniük mindazoknak, akik a szakmában dolgoznak. Nagyon hamar elvérzik az a gazda, aki nem tekinti hivatásának az állattenyésztést. Én szerencsésnek tartom magam, hiszen amit csinálok, nemcsak a munkám, hanem a szenvedélyem is – fogalmazott az osztály vezetője.

Feladatok, kihívások szép számban vannak az egyes állattenyésztési ágazatokban. A szakember szerint napirendre kell tűzni az oktatás kérdését, ugyanis óriási jelentősége van annak, hogy az agrárszakoktatás felzárkózzon a vezető mezőgazdasági országokban jellemző szinthez.
– A jó szakemberek nyugdíjba mentek, tele vagyunk hiányszakmákkal és túlképzett, de igazából semmihez sem értő diplomásokkal – mutatott rá. –  Nem odázható tovább az agrár-közép- és –felsőoktatás szakmai szempontok szerinti átalakítása sem. Emellett a falugazdászokra építkezve olyan szaktanácsadási hálózatot kell kialakítani, amely mind tudásban, mind létszámban ütőképes csapatot alkot.

A tenyésztés terén is akad tennivaló. Wagenhoffer Zsombor szerint a cél, hogy az állati termékek minél nagyobb hányadát hazai tenyésztésű haszonállatokkal állítsák elő az országban. Ehhez egyrészt létre kell hozni egy erős tenyésztési hatóságot, másrészt az egyes szervezeteket központosított tenyésztésszervezési rendszerbe kell integrálni. Az állategészségügyre is nagy hangsúlyt kell fektetni, az állományok mentessége ugyanis egyre nagyobb gazdasági jelentőséggel bír.
 – Folytatni kell, illetve fel kell gyorsítani a mentesítési programokat és újakat kell indítani, hogy előnybe tudjunk kerülni versenytársainkhoz képest – emelte ki az állattenyésztési osztály vezetője. – Az ágazat sikereihez nagyban hozzájárulhat a támogatások kifizetésének és a pályázatok elbírálásának felgyorsítása, a hatékony gyepgazdálkodás és az eredményes marketingtevékenység.


 

A szántóföldi növénytermesztési és beszállítóipari osztály élére Petőházi Tamás került. Az újonnan megválasztott vezető lapunknak elmondta: három nagyon fontos célt szeretne elérni a kapott lehetőséggel. Egyrészt növelné a termelők és a termékpálya egyéb szereplőinek alkalmazkodóképességét, a gazdasági környezet mellett ugyanis a klímaváltozáshoz is igazodniuk kell.
– Minden szereplőnek fel kell készülnie a 2021 utáni új európai uniós költségvetésre. A megváltozott időjárási feltételek mellett pedig új, délről jövő kártevőkkel kell megbirkóznunk – jegyezte meg.

Fontos teendőnek nevezte a gazdálkodók világpiaci ismereteinek szélesítését is. A tagságnak meg kell értenie az úgynevezett „Commodity” termékek folyamatait, az energiahordozók, nyersanyagok, gabonatermékek kapcsolatát.
– Azt szeretném, hogy ne csak a felvásárlók ajánlataiból derüljön ki a többség számára, hogy jelentős piaci árváltozások mentek végbe az előző szezon óta. Eredményességünk feltétele az, hogy a gabonáink a nemzetközi piacokon is versenyképesek legyenek – mondta.

Harmadrészt, de nem utolsósorban a személyes kapcsolatok építésére fektetne nagy hangsúlyt az elnök, fontosnak tartja ugyanis, hogy a termelők egymás között is jó szakmai partnerséget alakítsanak ki. A legkönnyebben így terjedhetnek el a bevált gyakorlatok, technológiák a gazdálkodók közében.
 – A már működő termésbecslési és állapotjelentések nagyon fontosak a tagok számára. Emellett a jogszabályi lehetőségeket kihasználva szeretnénk létrehozni egy ajánlati fajtalistát – hívta fel a figyelmet Petőházi Tamás. – A tervek szerint a kukorica esetében már az idén, búzából pedig 2019-ben jelenik meg az első ilyen kiadvány.

Az osztály munkájával kapcsolatban elmondta: az eredményes működéshez elengedhetetlen, hogy a megyékben működő osztályok is jól, hatékonyan képviseljék a helyi érdekeket, aktívan küldjék a „feladatokat” az igazgatóság és az országos osztály felé. Az osztály szoros munkakapcsolatban dolgozik majd a mezőgazdasági igazgatósággal, a szakértőik előkészítői munkája szintén hozzájárul majd az osztály sikeres működéséhez.
– Nyilvánvalóan lesznek olyan hirtelen jött problémák, amelyeket azonnal meg kell oldani, a napi feladatok mellett azonban vannak közép- és hosszú távon megoldandó ügyek is. Ilyen például az öntözésfejlesztés és a generációváltás kérdése – fogalmazott.

Ezek a problémák azonban már nemcsak az agráriumot, hanem az egész társadalmunkat érintik.
 – Részletesebb, professzionális kommunikációra lesz szükségünk, hogy a minket érintő kérdésekben minden állampolgárhoz tudjunk szólni – fogalmazott Petőházi Tamás. – Az eddig megvalósított tervek közül a jégkármérséklő rendszer jó példa, amelynek indulása nemcsak a termelőkre, hanem az egész társadalomra pozitív hatással lesz.


 

Mártonffy Béla, az országos kertészeti és beszállítóipari osztály elnöke is a termésbiztonsághoz szükséges fejlesztéseket nevezte elsődleges prioritásnak. A szakember szerint a kertészeti ágazat az adottságaihoz képest alig használja ki a lehetőségeit, nagyon sok tartalék van még a termelésben. Ezt megfelelő technológiai fejlesztésekkel, öntözésfejlesztéssel, oktatás és kutatással, marketing és piacépítéssel lehet kihasználni.

A kertészetekben az elmúlt években elmaradt a technikai és technológiai fejlesztés és az ehhez kapcsolódó tudásbázis. Nagy szükség van ezért a különböző célzott támogatásokra és piaci információkra. Az elnök szerint a fejlődést nehezíti a 40 százalékosra becsült feketegazdaság és az évek óra alacsony szervezettségi szint.
– Fő célként fogalmazható meg ezért a feketekereskedelem visszaszorítása és a tudásbázis növelése. Emellett haladéktalanul megoldást kellene találni a kertészet teljes öntözhetőségére, ami versenyképesebb termelést és jobb minőséget garantálna – fogalmazott. – A nehézségek ellenére az elmúlt években egyes területeken sikerült eredményeket is elérni. Ilyen például a fóliasátras termelés, ahol részben a termálenergia visszasajtolására vonatkozó moratóriumnak, illetve az uniós forrásoknak köszönhetően fellendült a termelés. A jövőben nagy jelentősége lesz a francia partnerszervezettel közösen elnyert európai uniós marketingpályázatnak is, amivel növelni lehet a hazai zöldség- és gyümölcs fogyasztást. A legfőbb kihívás, hogy a környező országok kertészeti termelése egyre emelkedik, ami a jövőben a belföldi és az exportpiacainkat is negatívan érintheti. Az utóbbi években nagy problémát jelent a rendelkezésre álló kézi munkaerő hiánya, mind a szak-, mind az állandó, mind pedig az alkalmi munka területén.

Bár a munkaerőhiány jelenleg a legszűkebb keresztmetszet az ágazatban, a NAK kezdeményezésére jelentős előrelépés történt az egyszerűsített foglalkoztatás területén.
– Fontos, hogy a kertészet minden ágazata arányosan fejlődjön, megélhetést biztosítva a gazdálkodóknak és kiváló, egészséges terméket biztosítva a hazai fogyasztóknak – jegyezte meg a szakember.

Az osztály működésének fő célja, hogy bemutassa a  döntéshozóknak a szerteágazó kertészeti ágazat szakmai igényeit, a szakterületek specialitásainak megjelenítésével.
– Azt remélem, hogy egyre több gazdálkodó látja hasznát az osztály munkájának, amelynek keretében számos jogosan felvetődő szakmai kérdést sikerül megoldanunk – tette hozzá Mártonffy Béla.


(NAKlap, 2018. márciusi szám)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

Földbizottsági meghívók

Őstermelői adatok lekérdezése

 

Ügyfélszolgálati irodák és falugazdászok