Évértékelő-évindító sajtótájékoztatót tartott január 16-án Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az elhangzottakat több részben ismertetjük. Ezúttal az öntözésfejlesztéssel kapcsolatos részleteket tekintjük át.
Közel másfél hónapja zajlik a kamara által elindított, az öntözésfejlesztési stratégia megalkotásához szükséges vízigény-felmérés. Mint a NAK elnöke elmondta, 2018. január 31-ig a több mint 1,2 millió hektárnyi területen érdekelt mintegy 43 ezer gazdálkodóhoz jutnak el a falugazdászok, és eddig már több mint 20 ezer gazdálkodót kérdeztek meg.
Ahogy Győrffy Balázs fogalmazott, az éghajlatváltozás miatt a termésbiztonság növelése megköveteli a felszíni vizek visszatartását, az öntözött területek jelentős növelését, az ökonómiai és ökológiai egyensúly fenntartásával. Szerinte csak így érhető el például a fehérjeprogram sikeres megvalósítása, vagy az élelmiszeripar számára magas minőségi termékek (gyümölcs, ipari zöldség) előállítása. Ugyanakkor az öntözés fejlesztése szerinte akár hozzájárulhat új növényi kultúrák meghonosításához is.
Az öntözésfejlesztéssel kapcsolatos gondolatait a NAKlap 2017. december-2018. januári számában megosztotta Rácz Imre, a kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke is.
– A megyei termelők képviseletében örömmel vettem, hogy a kormányzat, az érintett állami szervek meghallgatták a kamara vezetésének azt a 2014-es jelzését, hogy a magyar mezőgazdaság versenyképességének megőrzése, esetleges további javítása, valamint a foglalkoztatási problémák megoldására alkalmas lehet az öntözéses és a vízgazdálkodásra alapozott gazdálkodás, és ennek érdekében komolyan kívánnak foglalkozni a nyitott kérdésekkel. Az ügy hazai komolyságát támasztja alá a 2017 októberében megjelent, öntözésfejlesztési stratégia megalkotásáról szóló kormányhatározat is, amelyben a kormány feladatnak tekinti és deklarálja is az öntözéses gazdálkodás elterjesztésének, észszerű fejlesztésének, a vízkészletek védelmének és hasznosításának ügyét. Persze tudjuk, hogy akkora beruházási igény merül majd fel ezekkel a felmérésekkel és szándéknyilatkozatokkal, amelyek nem fizethetőek meg és nem kivitelezhetőek egy lépésben, de a stratégia önmagában is többéves, akár több évtizedes előre tervezést feltételez, így elképzeléseink egy része természetes, hogy kedvező fogadtatás esetén is csak idővel valósulhat meg. A stratégiai tervezések során fontos szempont az öntözés lehetőségéből eddig kizárt gazdálkodók helyzetbe hozása, és akár egy több cikluson átnyúló komoly beruházással is megteremtve nekik a vízhez jutás lehetőségét. Ebben a kategóriában számolunk a dél-nyírségi átkötő, többcélú csatorna megépítésének ötletével, tervével is. A konkrét öntözési vízigény biztosításán túl is több megoldandó feladatot látunk és ismerünk a mindennapi gazdálkodók szemüvegén át. Hiszem, hogy az eddigi pozitív eredmények hatására, illetve a megkezdett úton tovább haladva a többi problémára is hatékony választ találunk megyeielnök-társaimmal közösen…
(nak.hu/NAKlap)