Országos hírek

Lebontaná a túlzó korlátozásokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Győrffy Balázs, a köztestület nemrég újraválasztott elnöke szerint több területen is indokolatlan szabályokkal kötik meg a gazdálkodók kezét, amin a jövőben mindenképp változtatni kell. A lapnak adott interjúban az országos jégesőkár-mérséklő rendszer kiépítésének részleteiről is beszélt az elnök. Eszerint bár az építési munkák a téli időjárás miatt szünetelnek, a személyzet toborzásán már dolgozik a kamara.

 

– A november elején lezajlott választásokat jelentős fölénnyel a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) nyerte. A december 20-i alakuló küldöttgyűlésen pedig ismét bizalmat szavazott önnek a tagság, így újabb öt évre kapott felhatalmazást arra, hogy vezesse a vidék önkormányzatát, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát (NAK). Hogyan értékelhető a választási győzelem?

– Komoly mandátumot kaptunk arra, hogy folytassuk, amit öt évvel ezelőtt elkezdtünk. A kampány részeként több fontos kérdésben is állást foglalhattak a tagok. Egyrészt elmondhatták, hogy mit gondolnak a kötelező tagságról, véleményt nyilváníthattak a vezetőség eddigi munkájáról is. De egyben a kormányzat vidékpolitikájáról is döntöttek, hiszen nem titok, hogy a kormányzó párt és a Magosz között immár több mint tíz éve stratégiai együttműködés van.

 

– Hogyan reagált az eredményre a kamara vezetésére pályázó másik szervezet, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ)?

– Az, hogy a kampányban az induló felek mindent megtesznek annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet az ellenfél gyengeségeire, és a saját erősségeiket propagálják, a verseny természetes velejárója. Az egész választási folyamat legmegdöbbentőbb mozzanata az volt, hogy a MOSZ országos vezetése – a megyei kollégáikkal ellentétben – arra sem volt hajlandó, hogy a sportszerűség jegyében felvegye a telefont és gratuláljon a győztes jelölőszervezet elnökének.

 

– A nagygazdaságokat összefogó szervezet azóta a választások legitimitását is megkérdőjelezte. Mit tudnak erről?

– Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára megfogalmazott egy beadványt, amelyet a kamarához is eljuttattak. Egyelőre nincs tudomásunk arról, hogy a választások eredményét firtató dokumentumot elküldték-e a bíróságra. Ha igen, állunk a vizsgálat elébe. A szervezet szerint választások helyett közgyűlésen kellett volna határozniuk a tagoknak arról, hogy kik vezessék az egyes megyéket. Ezt megszervezni azonban technikailag lehetetlen küldetés volna. Csak Budapesten és Pest megyében majdnem ötvenezer embernek kellene egy helyen és egy időben részt vennie a közgyűlésen – mivel a Puskás-stadion még nem készült el, erre nem is találtunk volna alkalmas helyszínt. Összességében ugyanakkor ez sem változtatna az eredményeken, a 88 százalékos győzelem önmagáért beszél.

 

– A Magosz listáján számos olyan vállalkozás szerepelt, amely elvileg a MOSZ ernyője alá tartozik. A szervezet így gyakorlatilag a saját tagjai által megszerzett pozíciók legitimitását firtatja. Nincs ebben némi ellentmondás?

– Az látható, hogy a MOSZ társadalmi támogatás nélkül, alapvetően politikai indíttatásból támadja a választások eredményét. Ezzel azonban a saját tagjaik ellen fordulnak. Abban a tíz megyében, ahol még listát sem tudtak állítani – holott nagyon szerettek volna –, értelemszerűen a nagyvállalatok is velünk indultak, de ezenkívül is minden megyében voltak MOSZ-tagok a küldöttjelöltjeink között.

 

– A kampány sem volt botrányoktól mentes, néhány héttel a voksolás előtt kiderült, hogy okirat-hamisítás gyanúja merült fel a MOSZ Heves megyei listájával kapcsolatban. A kamara akkor feljelentést tett. Hol tart az ügy?

– Miután kiderült, hogy a gyanú megalapozott, ismeretlen tettes ellen tettünk feljelentést, és az esetet átadtuk a hatóságoknak. A csalás gyanújára úgy derült fény, hogy a megyei listán szereplő érintett a választási bizottság ülésén közölte: a jelöléshez szükséges dokumentumokat nem ő írta alá, és kéri, hogy vegyék le a nevét a listáról. Írás¬szakértő segítségét kértük, aki megállapította, hogy a gazdálkodó közjegyző által hitelesített aláírási címpéldánya és a jelölést elfogadó nyilatkozaton szereplő szignó nagy valószínűség szerint két különböző személytől származik. A nyomozás folyamatban van, kíváncsian várjuk, milyen eredménnyel zárul az eljárás.

 

– Csaknem ötvenezer tag adta le a voksát november 3-án. Az egyik olvasatban ez sikerként könyvelhető el, másrészt viszont a 13 százalékos részvételi arány csekélynek tűnik.

– Nehéz összehasonlítani egy önkormányzati vagy parlamenti választást az agrárgazdasági kamarai szavazással. Nem mindegy ugyanis, hogy két utcát kell sétálni vagy 20 kilométert autózni ahhoz, hogy elérjük a legközelebbi szavazókört. Esetünkben 248 szavazókört alakítottunk ki, míg egy országgyűlési választáson nagyságrendileg 11 ezer helyen adhatók le a voksok. Ráadásul azokban a megyékben, ahol csak egy induló volt, nehéz volt motiválni az embereket, így a részvétel is alacsonyabb volt. Jellemzően egyébként a városi tagságunk nem jött el, Budapesten a 20 ezer tagból csupán 199 adta le a voksát. Ugyanakkor azoknak, akik életvitelszerűen a mezőgazdasággal vagy élelmiszeriparral foglalkoznak, a fele eljött szavazni.

 

– Többször elhangzott már, hogy az első öt év az építkezésről szólt, a munka gyümölcse pedig a második ciklusban érhet be. Milyen tervekkel vágnak neki a következő öt évnek?

– Tény, hogy a második ciklusban kevesebb energiát kell a szervezetfejlesztésre fordítanunk. Ugyanakkor az előző öt évben is számos fontos dolgot végig tudtunk vinni, ami számottevő és kézzelfogható előnyt jelentett a tagságunknak. Ilyen volt a falugazdász-hálózat megerősítése, amely 2014 óta – amikor a kamarához került – több mint ezermilliárd forinthoz juttatta a gazdálkodókat. Az ő munkájuknak köszönhető, hogy több nyugat-európai állammal szemben itthon zökkenőmentesen álltunk át az új támogatási struktúrára. Legalább ennyire fontos az őstermelői igazolványok modernizálása is. Az előttünk álló legnagyobb feladat az országos jégesőkár-mérséklő rendszer kiépítése, amely a tervek szerint jövő májusban kezdi meg működését.

 

– Hol tart a projekt megvalósítása?

– Mivel a rendszert európai uniós forrásból építjük ki, így mindaddig meg volt kötve a kezünk, amíg nem kaptuk meg a támogatói okiratot a Miniszterelnökségtől. Pillanatnyilag a korábban feltételesként kiírt közbeszerzések élesítése zajlik. Az építési feladatok a téli időszak miatt parkolópályán vannak, ugyanakkor ez nem befolyásolja az elindulást, tartható lesz a májusi határidő. Ez a mi belső vállalásunk, az uniós pályázati keretek ennél jóval bővebbek.

 

– A működéshez szükséges személyzet toborzását is megkezdte a NAK. Összesen hány főre lehet szükség?

– A csaknem ezer talajgenerátorból csupán 222 lesz önműködő, a többihez manuális beavatkozás szükséges. A gépek kezeléséhez a legtöbb helyen már megtaláltuk az embereket. Emellett a négy logisztikai központba is számos alkalmazottra lesz szükség, egységenként 8-10 fővel számolunk. A szervizes kollégák például a generátorok ezüst-jodidos feltöltéséért felelnek majd, illetve a kisebb hibákat javítják. Emellett nyilván minden telephelyre kell egy vezető is, aki felügyeli a működést. A talajgenerátorok esetében nagyon fontos, hogy pontos legyen az elindítás, és pontos legyen a leállítás is. Hiszen az ezüst-jodid párologtatása nem olcsó mulatság.

 

– Mekkora éves működési költséggel számolnak, és milyen eredményeket várnak a rendszertől?

– A tervek szerint évi 1,5 milliárd forintba kerül majd a jégesőkár-mérséklő rendszer üzemeltetése, az összeg jelentős részét az ezüst-jodid teszi ki. A befektetés azonban hamar megtérül, számításaink szerint minden ráköltött forinttal 33 forintnyi termelési értéket tudunk megmenteni, azaz évente a kamarai tagdíjbevétel tízszeresét, mintegy 50 milliárd forintot. Ráadásul mindezt úgy, hogy a gazdálkodóknak nem kerül pluszpénzükbe, hiszen a kiépítést uniós támogatásból, a működtetést pedig a kárenyhítési alapból finanszírozzuk.

 

– Honnan szerzik be a talajgenerátorokat?

– Arra nem tudok garanciát vállalni, hogy minden egyes csavar itthon készül, de alapvetően hazai vállalkozókkal dolgozunk. Az ezüst-jodid beszerzésénél már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Az országos lefedettség óriási nyersanyagigényt jelent, ami minden bizonnyal a nemzetközi cégek érdeklődését is felkelti majd. Az Európai Unióban egyébként nincs olyan ország, amely a teljes területét védené, mi leszünk az elsők, akik ezt megtesszük.

 

– A törvényhozásban is nagy szerepe volt eddig a kamarának. Vannak olyan területek, ahol további változtatást kezdeményeznek?

– Továbbra is napirenden van a víz kérdése. Meg kell találni az egyensúlyt a fenntarthatósági, a vízgazdálkodási, illetve a gazdálkodói érdekek között. Óvni kell azt a kincset, amellyel rendelkezünk, ugyanakkor nem szabad elkövetnünk azt a hibát, hogy saját magunk túlkorlátozása miatt nem használjuk ki a kínálkozó lehetőségeket. Ugyanez igaz az erdőtörvényre is, amelyben még mindig számos felesleges és indokolatlan környezetvédelmi előírás köti meg a gazdálkodók kezét. A túlzó korlátokat apránként le kell bontanunk. Az osztatlan közös tulajdon felszámolásában is bátrabb lépésekre van szükség, hiszen amíg nem nyúlunk az öröklési szabályokhoz, a probléma folyamatosan újratermeli magát. Érdemes végiggondolni azt is, hogy a mezőgazdasági termelőket hogyan tudjuk az észszerű és önkéntes együttműködés irányába orientálni. A piac előbb-utóbb ki fogja alakítani a koncentrált méreteket. Jobb lenne, ha a multik helyett a polgári-paraszti réteg kezében maradnának a birtokok és a termelés.

 

– Az elmúlt évek slágertémája a forgalmi adó csökkentése volt. A kamara az egyes ágazatok kéréseit becsatornázva tárgyalóasztalhoz ült a gazdasági minisztériummal. Hol tartanak az egyeztetések?

– Nem ott, ahol szeretnénk, de tudomásul kell vennünk, hogy a költségvetés mozgástere nem végtelen. Nem szabad elégedetlennek lenni: minden évben egy újabb ágazat került az ötszázalékos áfakulcs hatálya alá. Ez nem volt jellemző korábban. Az áfacsökkentésnek alapvetően a feketegazdaság elleni küzdelemben van nagy szerepe. A sertéságazat az iskolapéldája annak, hogy az ötszázalékos áfakulcs bevezetésével milyen ütemben tisztul meg a piac. Vannak még olyan ágazatok, például a zöldség-gyümölcs termelés, ahol jelenleg is harminc százalék körül van a feketézés aránya. Ez ellen tenni kell, ha nem akarjuk, hogy a becsületes vállalkozások tönkremenjenek.

 

– Mit vár az előttünk álló esztendőtől?

– Az öntözésfejlesztési stratégia elfogadása mérföldkő lehet az agrárium életében. Reményeim szerint, ezt követően végre elkezdjük okszerűen és jól használni azt a vízkincset, amivel rendelkezünk. Jövőre országgyűlési választások is lesznek, a szavazás kimenetele az agrárpolitika formálását is alapvetően meghatározza. Mi készen állunk arra, hogy továbbra is megtaláljuk a kormánnyal azt a közös hangot, amelynek köszönhetően eredményesen tudjuk segíteni a tagjaink gyarapodását.

 

(Forrás: Magyar Idők, szerző: Köpöncei Csilla, fotó: Teknős Miklós – Magyar Idők)

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

Földbizottsági meghívók

Őstermelői adatok lekérdezése

Ügyfélszolgálati irodák és falugazdászok