A NAK társrendezésében a hazai élelmiszer-gazdaság fenntarthatósági kilátásairól tartottak kedden konferenciát, amelynek során az előadók a legfontosabb problémákat és azok megoldási lehetőségeit tekintették át.
A mezőgazdasági termelés természeti erőforrásokra gyakorolt hatásainak mérséklése, annak fenntartható mértéke egyre nagyobb fontosságú. A piaci folyamatokat már rövidtávon is elkerülhetetlenül befolyásolják a negatív környezeti hatások csökkentését célzó jogszabályok, valamint a kötelezettségek felvállalására utaló önkéntes szabványok, ennek ellenére Magyarországon az élelmiszer-gazdaság szereplői egyelőre nem fordítanak kellő figyelmet a problémára.
Egyedülálló iparági betekintés
Ez adta az apropóját az „A rövid távú agrárpiaci kilátások környezeti fenntarthatósági vetülete” című nemzetközi konferenciának, amelyet az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), valamint a Földművelésügyi Minisztérium (FM) közösen rendezett 2017. május 9-én. A budapesti eseményen mintegy 200 fő vett részt.
A négy – az élelmiszer-gazdaságot alapvetően más nézőpontból szemlélő, ám egymással egyre szorosabb együttműködésben álló – intézmény olyan elismert szakértőket hívott össze Európa különböző térségeiből, amelyek szakmai tapasztalataikra alapozva a környezeti fenntarthatóság összefüggésében vázolták az agrárpiaci trendeket, különös tekintettel a takarmányok és az állati eredetű termékek értékláncaira.
A konferencia egyedülálló iparági betekintést kínált: egyrészt felhívta az érintettek figyelmét azokra a kihívásokra, amelyeket a kormányzat által, illetve a vállalati felelősségvállalás keretében előírt környezeti fenntarthatósági követelmények támasztanak, másrészt rámutatott olyan innovatív módszerekre és eszközökre, amelyek a versenyképesség javításával segíthetnek megbirkózni e kihívásokkal.
– A különböző európai uniós környezeti szabályozó politikák alapvetően befolyásolják a mezőgazdasági termelés folyamatait, és maga a közös agrárpolitika is komoly eszközöket vonultat fel a természeti erőforrások megőrzése érdekében – mutatott rá köszöntőbeszédében Feldman Zsolt. A Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: beruházásokkal, innovációval és az ezekhez szükséges szaktudás révén lehet a versenyképességet és a fenntarthatóságot összhangba hozni.
Jelentős érdeklődés mellett zajlott a tanácskozás
Technológiák ötvözése
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke elmondta, hogy jelenleg csakis a fenntartható mezőgazdasági modell biztosíthatja az agrárgazdaság fejlődését, garantálja a természet, a környezet megóvását, és segíti a vidéki lakosság megélhetését, a vidéki munkahelyek teremtését és garantálja a lakosság biztonságos élelmiszer-ellátását.
– A természeti és környezeti szempontok határozottabb érvényesítése ugyanakkor szemléletváltozást is jelent, amihez széles körű együttműködés szükséges. A fenntartható termelés többek között olyan technológiák ötvözését jelenti, amelyek megőrzik a talaj termőképességét, nem szennyezik a felszín alatti vizeket, figyelemmel vannak a biológiai sokféleségre, óvják a növényi és az állati genetikai erőforrásokat. A gazdálkodókban tudatosulnia kell annak: ha nincsenek figyelemmel a fenntartható termelés szempontjaira, az hosszabb távon komoly versenyhátrányt is jelent számukra – mondta.
Mint megjegyezte, napjainkban a világ élelmiszerellátását kétpólusú rendszer jellemzi. Az egyik a tömegpiacot célzó, nagyüzemi élelmiszer-előállításra koncentráló szektor, amely hosszú élelmiszerláncban értékesít, és csak részben foglalkozik a helyi piacok kielégítésével. A másik pedig családi gazdálkodókat, az önfenntartó, önellátó gazdaságokat és kistermelőket foglalja magába. Ez utóbbi szerinte robbanásszerűen fejlődő piacot jelent, amely kézműves és helyi termékekkel képes a lakosság élelmiszerigényét kielégíteni.
– Több EU-tagállam, felismerve a helyi élelmiszerpiacok jelentőségét, keretet teremtett a rövid ellátási lánc fejlődéséhez és támogatási rendszeréhez. A lokális termékek térnyerése, és az úgynevezett relokalizált élelmiszerrendszerek gyorsütemű terjedésének támogatása a jelenlegi közös agrárpolitikájában is helyet kapott – emelte ki.
Törekvések, irányok
Győrffy Balázs hozzátette, Európában az élelmiszerfogyasztási trendek a minőségi és egészségtudatos táplálkozáshoz kötődő élelmiszerek irányába, illetve egyes trendek a hagyományos étkezési szokások újraértelmezése, felelevenítése irányába mozdulnak. Ezek pedig erősen befolyásolják a helyi termelők alkalmazkodását, a termelési struktúra változását. Így indokolt volt a helyi élelmiszerrendszerek áttekintése, az európai és hazai családi gazdaságok helyzetének elemzése és a fenntarthatóság kérdéseire fordított kiemelt figyelem.
– A növény- és takarmány-termékpályák mellett fontos ezekre a folyamatokra nagyobb figyelmet fordítani az állattenyésztési ágazatokban is. Hiszen amellett, hogy az elmúlt években ezeken a termékpályákon érezhető előrelépést történt (a melléktermékek ártalmatlanítása helyett azok hasznosításának irányába); az öko- és biotermékek fogyasztása iránti kereslet is folyamatosan erősödik, különösen a hús-, tej- és tojástermékek területén. Magyarországon is megnőtt az öko- és biogazdálkodás keretében művelt terület és a biogazdálkodást fenntartó gazdaságok száma az elmúlt években, ezek támogatásának a 2020 utáni időszakban is elsődlegesnek kell lennie –vázolta fel jelent és a jövőt.
Előnyből előny legyen
Viszont azt is megjegyezte, hogy mindezek ellenére idehaza az érintettek még nem kellően jelentős figyelmet fordítanak a természeti erőforrásokra gyakorolt hatásokra.
– Pedig a fenntartható mezőgazdaság iránt elkötelezett, tehetséges hazai szakemberek, megfelelő kibontakozási lehetőséghez jutva, mindig érdemi változásokat tudtak és tudnak elindítani olyan innovatív módszerek és eszközök segítségével, amelyek által megbirkózhatunk e kihívásokkal mind a növénytermesztő, mind az állattartó ágazatokban.
Győrffy Balázs szerint magyar mezőgazdaság környezeti állapota kedvezőbb, mint a fejlettebb európai államoké, és ez piaci előnyt jelenthet.
– A mezőgazdasági eredetű terhelések a talajok minőségének romlásában, a felszíni és a felszín alatti vizek szennyezésében, a természetes élőhelyek csökkenésében és károsodásában, illetve általánosságban a biodiverzitás csökkenésében jelentősen kisebb szerepet játszottak Magyarországon, mint a fejlettebb iparral és iparosodott mezőgazdasággal rendelkező országokban. A magyar agrárgazdaság fejlesztésénél tehát komparatív előnyként és piaci tényezőként kell figyelembe venni, hogy a termelés, a feldolgozás, a raktározás és az értékesítés során a termelők környezetkímélő eljárásokat alkalmazzanak, és így az egész agrárgazdaságban érvényesüljenek az agrár-környezetvédelem szigorodó nemzetközi előírásai – mondta.
Hasznos felkészítés
– Bár számtalan pozitív változás történt a FAO 1945-ös alapítása óta, például az európai és közép-ázsiai térségben gyakorlatilag felszámolták az éhezést, a fenntarthatóságot azonban még nem sikerült elérni – hangsúlyozta Vlagyimir Rahmanyin, a FAO főigazgató-helyettese és európai és közép-ázsiai regionális képviselője. – Ezért a FAO budapesti regionális irodájának a családi gazdaságoknak nyújtott támogatás, az agrár-élelmiszeripari és piaci integráció mellett épp a klímaváltozással való szembenézés a harmadik prioritása.
– Nem elég jónak lenni, jónak is kell látszani – fűzte hozzá a délelőtti plenáris ülésszakaszban elhangzottakat összegezve Juhász Anikó, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója. Magyarország legjelentősebb agrárökonómiai szellemi bázisának számító intézmény vezetőjeként kijelentésével az előadók által is kihangsúlyozott, adatokon alapuló elemzésekre utalt, amelyek nagyban képesek támogatni a fenntartható gazdálkodás piaci lehetőségeinek kihasználását, és amelyekhez elengedhetetlen a hazai adatszolgáltatók aktív közreműködése is. Ahogy Juhász Anikó fogalmazott, az intézetben évtizedeken keresztül hagyománya volt azoknak az ,,outlook" konferenciáknak, amelyek a gazdálkodókat és az ágazat más szereplőit is próbálta minden évben felkészíteni a rövid, a közép és hosszú távú kilátásokra az agrárpiacokon. Most újra szeretnék éleszteni ezt a hagyományt és évente megszervezni, különböző témákban, egy-egy mostanihoz hasonló konferenciát.
A konferencia két délutáni párhuzamos fórumán a növénytermesztésre és az állattenyésztésre vonatkozó környezeti fenntarthatósági, adatgyűjtési tapasztalatokat, az intézményi struktúra, valamint az adatbázisok legfontosabb kérdéseit tekintették át a résztvevők.
(nak.hu) (Kép: ©FM/Pelsőczy Csaba)