Országos hírek

Néhány hete létrejött az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény. A NAK alelnökei is érdeklődve várják, hogy a gyakorlatban ez miként fog megvalósulni.

Sokáig bizonytalannak tűnt az Európai Unió és Kanada között tervezett szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) aláírása, ugyanis több ország kételyeket fogalmazott meg. A CETA létrejöttét nagyban befolyásolta Belgium hozzáállása, október utolsó hetében azonban megállapodás született Belgiumban az egyezmény támogatásáról. A vallon kormányzat korábban az egyezményben szereplő jogorvoslati mechanizmus miatt nem járult hozzá az aláíráshoz, mert szerintük az lehetőséget ad a nagyvállalatoknak kikezdeni az uniós és belga jogszabályi előírásokat, normákat. Végül október végén az unió aláírta az egyezséget Kanadával.

Nem volt egységes a magyar álláspont

A szabadkereskedelmi egyezmény megítélése sok EU-tagországon belül sem volt egységes, az egyik legjobb példa Magyarország. A magyar kormányzat a kezdetektől azt képviselte, hazánk érdeke, hogy az unió versenyképes tudjon maradni, ehhez elengedhetetlen, hogy a tagállamok érzékenységét kezelő szabadkereskedelmi megállapodás jöjjön létre Kanadával. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozata szerint Magyarországnak hátrányos lenne, ha nem jönne létre a megállapodás, ugyanis a magyar vállalatok mélyen integráltak az európai termelési láncokban. Jelenleg az európai termékek hátrányban vannak a kanadai piacon, az észak-amerikai szabadkereskedelmi megállapodások miatt.
– Ha létre is jön a megállapodás, le kell szögezni, hogy az összeurópai gazdaság versenyképességének fenntartása, bővítése miatt minden lehetőséget mérlegelnünk kell, és azokkal az előnyökkel, amiket kereskedelmi szempontból ki tudunk domborítani, éljünk. Magyarország számára kulcsfontosságú, hogy hozzáférést kapjon a nemzetközi piacokhoz, ugyanakkor a megállapodás legalább annyi veszélyt jelent a mezőgazdaságra, élelmiszeriparra, mint amennyi nyereséget hozhat az ipar és a szolgáltatás területén – hangsúlyozza Kis Miklós Zsolt, a NAK mikro-, kis- és középvállalkozásokért felelős országos alelnöke.

– Az egyezséget, a feltételeket nehéz előre megítélni, főleg így, hogy az érvényben lévő szabadkereskedelmi megállapodás eddig is kellő befolyást biztosított mindkét félnek az érdekei érvényesítésére – fogalmaz Hubai Imre, a NAK vidékfejlesztésért felelős országos alelnöke. – Amennyiben ezt újra kellett tárgyalni, annak az lehetett az oka, hogy mégsem volt harmonikus az együttműködés, és az egyik fél többet akar, mint a másik. Amennyiben ez kölcsönös igény lenne egy egységes EU és egy versenyképes Kanada között, úgy nem lenne probléma. Azonban az EU korántsem egységes a megállapodások megítélésében, ami már rövid távon ellehetetleníti a CETA jövőjét. Kanada a versenyképességét félti, ami veszélybe kerül, ha például a sokszor vitatott GMO nem képes meghódítani Európát.

A szakember szerint a CETA elfogadása körüli eltérő álláspont kialakulásának oka az lehet, hogy Kanadának egységes és kiszámítható érdekrendszere van, jól körülhatárolható célokkal, és szoros gazdasági szövetség fűzi az USA -hoz, ezzel szemben az EU eltérő fejlettségű nemzetállamok sokasága, ahol már az álláspontok összehangolása is kihívás. A célok sokszor eltérőek, ellentétesek is lehetnek. Csak egyetlen konkrétum, a GMO-s szervezetek köztermesztésének és élelmiszercélú felhasználásának kérdése végletekig megosztotta az uniót, és egy ilyen megosztottságra ráhúzni az észak-amerikai GMO-s érdekeket, véleménye szerint stratégiai hiba volt Kanada részéről. Talán ez az ügy ver olyan léket a CETA-n, ami végső soron az ellehetetlenüléséhez is vezethet.

Nyertesei és vesztesei is lehetnek

– A szabadkereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatosan a közvélemény általában azokkal a véleményekkel találkozik, amelyek a vélt vagy valós problémákat ismertetik – véli Éder Tamás, a NAK élelmiszeriparért felelős országos alelnöke. – Én hiszek a fair szabadkereskedelemben, és tanulmányok azt támasztják alá, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások nagy többsége az érintett társadalmak gazdasági jólétét növeli. Ugyanakkor minden ilyen megállapodásnak lehetnek vesztesei, akik minden alkalmat megragadnak, hogy fellépjenek a megállapodás ellen.

A felgyorsuló globalizációs folyamatban – amiből kimaradni nem vagy csak óriási gazdasági, társadalmi veszteségek árán lehet – a kontinensek, az országok és országcsoportok közötti kereskedés szabályainak kialakítása rendkívül összetett. Mivel ennek a szabályrendszernek a „korszerűsítése” a WTO keretei között sikertelen volt, most az egyes gazdasági erőcentrumok külön-külön próbálnak megállapodásokat kötni.
Az EU-nak, mint a gazdasági súlyát látszólag lassan elveszítő országcsoportnak alapvető érdeke, hogy a szabadkereskedelmi szabályrendszerek kialakításában meghatározó szerepet játsszon. Ellenkező esetben nélküle alakulhat ki a szabályrendszer a csendes-óceáni régió országai együttműködésének eredményeként.

– Ez pedig felgyorsíthatja Európa leszakadását – tette hozzá Éder Tamás.

Az élelmiszergazdaság számára elsősorban a szerződés mezőgazdasági termékekre, illetve élelmiszerekre vonatkozó része érdekes. A megállapodástervezet értelmében a Kanada és az EU közötti élelmiszer-gazdasági kereskedelmi forgalom több mint 95 százaléka kerül a vámmentes kategóriába.

Hangsúlyos kérdés az agrárium

A CETA elfogadásával kapcsolatban a visegrádi négyek agrárkamarái, így a NAK is markáns véleményt fogalmazott meg. Elsősorban a mezőgazdaság versenyképességének csorbulását hangsúlyozták.
– Hazánk számára az egyik legfontosabb, hogy a megállapodás nem érinti a GMO -mentességet. Ezt az alaptörvényben is rögzítette Magyarország. A CETA szövege alapján az EU-ba érkező kanadai árunak meg kell felelnie a vonatkozó uniós szabályozásnak. Ugyan a távlati tervekben szerepel a szabályok harmonizálása, de például Kanada a GMO engedélyezését az EU tagállamai beleegyezése nélkül nem viheti véghez. Ennek ellenére persze folyamatosan lesznek kísérletek, nyomásgyakorlás a „zéró tolerencia” feloldására. Ne feledjük, a GMO óriási üzlet azoknak, akik kitalálták, nekünk azonban a GMO-mentesség jelent üzleti előnyt. Ezen túlmenően a baromfihús és a tojás kikerült a liberalizáció hatálya alól, a csemegekukorica esetében megmaradnak a vámok, valamint a téliszalámi és a tokaji eredetmegjelölése védett maradt – tette hozzá Kis Miklós Zsolt.

– Látható, hogy a szabadkereskedelmi egyezmények nem váltanak ki mindenkiből pozitív érzelmeket. A piacaink védelme érdekében a NAK is felszólalt többek között a V4-ek agrárkamaráinak gyűlésén is, tudva, hogy a megegyezés túl sok kérdésre nem ad egyértelmű választ – mondta Zászlós Tibor, a NAK mezőgazdaságért felelős országos alelnöke.
Mivel az egyezmény felülírja a tagországi kereskedelmi egyezményeket, és a tagországi szabályozás fölé helyez bizonyos szempontokat – többek között a befektetők védelmét –, fokozottan kell figyelni minden aggályra. Zászlós Tibor szerint az agrárérzékenységek tekintetében sikerült lépéseket tenni, örömmel üdvözölték például a konzerv csemegekukorica többéves kvótavédelmét és a szegedi téliszalámi regionális piaci oltalmát. Kizárásra került a baromfiágazat a tojástermeléssel együtt; a szarvasmarha és a sertés importjára pedig kvóta nyílt. Ez a kvóta azonban a mesterségesen alacsonyan tartott termelői árak mellett veszélybe sodorhatja a felvásárlói árak miatt legyengített ágazatainkat. Az óceánon lefolytatott vágások miatt a termék szinte frissen az európai piacokra kerülhet. Az állati termékek esetében a hormontartalmú kiegészítőket tartalmazó takarmányozás, valamint a feldolgozás során használt – az unióban eddig tiltott – eljárások megjelenése (a húsok klóros vízzel fertőtlenítése) vethet fel további aggályokat.

Másik fontos szempont viszont, hogy az EU-ban 37 megállapodás van jelenleg hatályban, és ezek az egyezmények tartják mozgásban az uniós fejlődést a globális piacon. Az orosz embargóval kelet felé lecsökkent az agrárexport, így logikus lehet a nyugat felé nyitás, és az EU-n belül a piacok szintén szűkülnek. A Kanadában leányvállalatokkal rendelkező amerikai cégek számára ráadásul a CETA lehetőséget jelent az európai piacok bővítésére. Vagyis ez kétélű fegyver.

(NAKlap, 2016. novemberi szám)