Országos hírek

A húsfeldolgozás volt a téma a NAK aktuális élelmiszeripari tanácskozásán. A legnagyobb hazai cégek elsősorban készítménygyártással foglalkoznak, ám nagy a technológiai lemaradásuk. Az előrelépést segítheti az integráció vagy éppen a folyamatos áfa-csökkentés is.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeripari konferenciasorozatának harmadik tanácskozását november 8-án tartották meg, amelynek során a húsfeldolgozást tekintették át a meghívott előadók.
Éder Tamás, a NAK élelmiszeriparért felelős alelnöke köszöntőjében azt emelte ki, hogy kamara igyekszik minden szükséges információval ellátni tagjait a gyors és hatékony döntések meghozatalában, és ez mostani húsipari fórum is ilyen információátadó „csatornának” tekinthető. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a NAK várja a tagjaitól az őket érintő dolgokról jelzéseiket, hiszen csak akkor képes a kialakított intézményrendszeren keresztül érdekeiket képviselni, a felvetéseiket továbbítani, ha azokról tud.

Piaci gondok, megoldások

Az Éder Tamás által is említett döntéseket a piaci versenyben kell meghozni, amely környezet elég sajátos. Mint Begéné Olasz Gyöngyi, az Agrárgazdasági Kutató Intézet munkatársa szemléletesen érzékeltette, a nemzetközi húsipar legnagyobb szereplője az amerikai JBS cég a maga 45 milliárd dolláros éves árbevételével, és ehhez képes az összes magyarországi vállalat és vállalkozás éves árbevétele nem éri el az 5 milliárd dollárt.
Ám ettől még a hazai húsipar első számú célpontja a külföld, a termékek, áruk közel 80 százalékát az Európai Unió országai „szívják fel”. Jut persze a tengerentúlra is. A piac természetessége, hogy minden országban a helyi termelők a helyi boltokban a saját áruikat szeretik viszontlátni az import (külföldi) helyett – a kanadaiak is például a saját kacsáikat a magyar kacsák helyett. Mint Begéné Olasz Gyöngyi fogalmazott, a kanadai jogszabályok lehetővé teszik, hogy a magyar kacsákat „kanadaiként” hozzák forgalomba, viszont ez nem tetszett a helyieknek, aggódtak a saját helyzetükért, és ezt egy negatív kampánnyal fejezték ki. A szakember szerint ez is azt mutatja, hogy milyen nehéz érvényesülni belföldön, külföldön egyaránt, illetve azt is, hogy a kiváló termékek kelendőek.

A hazai húsipar helyzetéről szólva elmondta, idehaza nincsenek nagy nemzetközi cégek az elsődleges húsfeldolgozásban, ezekkel összehasonlítva a méretgazdaságosság és a kapacitáskihasználás csak kis mértékben érvényesül itthon. Mivel nem vonzó befektetési célpont, a külföldi tőke aránya a húsiparban alacsony. A legnagyobb hazai cégek elsősorban készítménygyártással foglalkoznak, ám nagy a technológiai lemaradás éppen a tőkehiány, a felélt tartalékok miatt. Egyedül baromfiágazat van kedvező helyzetben, köszönhetően a szektorra jellemző erős integrációnak, és annak, hogy a cégek menedzseri tulajdonba kerültek.

További probléma a gyenge a fizetőképes kereslet, ami kihat a piaci szereplők árbevételére, nyereségére, beruházási, fejlesztési, innovációs lehetőségeire és szándékára.
Begéné Olasz Gyöngyi szerint persze van kitörési, előrelépési lehetőség. Így például szüksége lenne az integráció elősegítésére a sertéságazatban, az exportlehetőségek fokozott kiaknázására (a minőségi, darabolt húsáruk, illetve a készítmények és korszerűbb termékpaletta révén), a piaci igények folyamatos nyomon követésére, kihasználására (például az egyre népszerűbb vallási jellegű termékek készítésével), valamint a jól működő védjegyrendszerre. (Az előadás vázlatpontjai pdf itt (669 KB) megtekinthetők.)

Jó célokra kell fordítani

A szakértő által is említett tőkehiányt enyhítheti a hamarosan megjelenő, az élelmiszeripari kis- és középvállalkozásokat – így a húsiparban tevékenykedőket is – segítő GINOP-pályázat. Mint Varga László, a NAK élelmiszeripari szakértője elmondta, ennek feltételrendszerének kialakításában a NAK is közreműködött. A kamara szakmai vezetői több szinten is egyeztettek a témában a konstrukció kibővítése érdekében, amely nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a fejlesztési kormánybizottság a keretösszeget úgy módosította, hogy a vissza nem térítendő keret 50 milliárd és a hozzá tartozó hitelkeret is 50 milliárd forint legyen, továbbá a belső arányok vonatkozásában a vissza nem térítendő rész 50, míg a visszatérítendő rész is 50 százalék arányt képviseljen. A visszatérítendő támogatás keretében nyújtott kölcsön – szintén kamarai lépésre – kedvezményes kamatozású hitelnek minősül: a kamat mértéke 1 százalék.

A 100 milliárd forintos keretösszeget valamennyi élelmiszeripari tevékenységet végző cég igénybe veheti – kivéve a TEÁOR 1020 kódja alá tartozó halfeldolgozást és -tartósítást, mert részükre külön MAHOP-program áll rendelkezésre. Varga László megjegyezte, az idő előrehaladására tekintettel a NAK azt javasolta a nemzetgazdasági tárcának, hogy a pályázatokat legkorábban 2017. januárjától lehessen beadni. A pályázatot a minisztérium 2021. márciusáig fenn kívánja tartani. A szakértő kiemelte, hogy a támogatásokat jó célokra kell felhasználni, és fontos, hogy hosszú távú pozitív hatásaik legyenek, mert a jövőbeni támogatási rendszer egyelőre képlékeny és bizonytalan. (Az előadás vázlatpontjai pdf itt (1.23 MB) megtekinthetők.)

Hatásos volt az adómérséklés

A húsipart, azon belül is a sertéságazatot más kezdeményezésekkel is segíti a kormány – például a többlépcsős áfa-csökkentéssel. Az ennek hatásait áttekintő kerekasztal-beszélgetésen Tarpataki Tamás, a Földművelésügyi Minisztérium agrárpiaci főosztályának vezetője (alábbi képen jobbra) elmondta, a várt 20-22 milliárd forint felét sem érte el sertés tőkehús áfa-csökkentése miatti költségvetési bevételkiesés. Megjegyezte, az adó mérséklése átfogó igény volt, nemcsak a sertés, hanem a többi élelmiszeripari ágazat részéről is.
A magas áfa ugyanis – amellyel az élelmiszerek többsége forgalomba kerül Magyarországon –, jelentős csábítást jelent a csalásra, és rontja a versenyképességet, emellett az adónem megfizetésének elkerülése nagy költségvetési bevételkiesést okoz. Hozzátette, az áfacsökkentés visszaszorítja a feketegazdaságot, mert egy bizonyos adómértéknél már „nem éri meg trükközni".
A szaktárca javasolta ugyan, hogy az alapvető élelmiszereket sorolják az 5 százalékos áfakulcs alá, de a becsült költségvetési bevételkiesés mértéke miatt az intézkedést egyszerre nem lehetett végrehajtani. Első lépésként a sertéságazatban 2014. január elsején az élősertés és félsertés áfakulcsa csökkent 5 százalékra, az idén januárban pedig a tőkehús áfája mérséklődött erre a szintre. Ez utóbbit szerinte már a fogyasztók is érezték.

A készítménygyártókat képviselő Bíró Antal, a Gyula Hús Kft. termelésvezetője azt szorgalmazta, hogy az 5 százalékos áfát terjesszék ki a feldolgozókra, a készítmény-gyártókra is, hogy a termékpályának erről a részéről is eltűnjenek a szürke- és feketegazdaság szereplői.
Éder Tamás megjegyezte, az általános forgalmi adó csökkentése a tisztességes piaci verseny feltételeinek megteremtéséhez fontos eszköz. Az elmúlt három év tapasztalatai azt mutatják, hogy ahol az 5 százalékos áfakulcsot bevezették, ott lényegesen kevesebb lett az áfacsalás.

Más irány

De nem csak az adócsökkentéssel lehet érvényesülni a piacon, hanem korszerű technológiák alkalmazásával, illetve az ágazati együttműködések erősítésével. Mint Friedrich László, a Szent István Egyetem Hűtő- és Állatitermék Technológiai Tanszékének vezetője elmondta, a piacon a magasabb minőségű, hozzáadott értékű, a kényelmi, könnyen fogyasztható termékek iránti kereslet növekszik, és ezen termékek gyártása elsősorban a Sous-vide és a HHP technológiák alkalmazásával érhető el. Utóbbit alkalmazza egy korszerű berendezés révén a liba- és kacsafeldolgozással foglalkozó orosházi Pannon Fine Food Kft. is, amely ennek köszönhetően tudta növelni termelését és árbevételét is. (Az előadás vázlatpontjai  pdf itt (2.53 MB) és pdf itt (1.90 MB) megtekinthetők.)

Az együttműködésre példát pedig a sertéshús-termeléssel és -feldolgozással foglalkozó zalaegerszegi Végh Farm Csoport, valamint a kaposvári Kométa 99 Zrt. mutatott: mindkettő érdekeltté tette a környékbeli sertéstartókat a beszállításban. (Az előadás vázlatpontjai  pdf itt (923 KB) és pdf itt (3.28 MB) megtekinthetők.)

Aktív igazgatóság

A fórumon szó volt még a kamara élelmiszeripari igazgatóságának tevékenységéről. Keleti Marcell igazgató úgy fogalmazott, a feldolgozók helyzetének javítása érdekében több alkalommal is levélben kérte a kamara az NGM-től a mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után járó járulékfizetési részkedvezmény kiterjesztését az élelmiszeripari vállalkozások számára, de a tárca ezt többször is elutasította. Ám később a miniszter úgy nyilatkozott, hogy a kormány a szakemberhiány problémáira a vállalkozások járulékfizetési kötelezettségének csökkentésében látja a megoldást.
Az igazgató elmondta, az élelmiszeripari tevékenységet folytató kamarai tagok érdekében több megyében is megkezdődött az élelmiszeripai szakmák népszerűsítése, ugyanis a tőkehiányon túl a képzett – és sajnos már a betanított – humán erőforrás hiánya is kiemelt problémát jelent az ágazat számára. A kamara célja a tanulók figyelmének felkeltése a hosszú távú, biztos kereseti lehetőséget nyújtó munkalehetőségekre.

Az igazgatóság létrehozta és folyamatosan naprakészen tartja az élelmiszeripari szakmai partnerlistát, amelynek lényege, hogy a beruházásokra, fejlesztésekre nyitott tagoknak megbízható, innovatív, korszerű technológiákat képviselő, referenciákkal rendelkező cégeket ajánlanak együttműködésre, hogy termékeikkel és szolgáltatásaikkal hozzájáruljanak az üzemek hatékony működéséhez.
Ezen kívül havi rendszerességgel friss híreket, információkat és érdekességeket közöl a tagok számára az élelmiszeripari hírlevél segítségével, és még további témakörökben lesz hasonló szakmai rendezvény. Továbbá a megyei kollégák is számos fórumot és eseményt szerveznek. Az országhatáron túllépve pedig 2016. október 24-27. között háromnapos gyakorlati képzést szervezett a kamara szárazon pácolt húskészítmények témájában, a húsiparban, illetve készítménygyártásában tevékenykedő tagok számára. (Az előadás vázlatpontjai pdf itt (1.20 MB) megtekinthetők.)

Ezen kívül az előadók kitértek a húsipart érintő élelmiszerkönyvi változásokra (részletesebben pdf itt (575 KB) ), a szektort – és általában véve az élelmiszeripart – sújtó munkaerőhiányra és megoldási lehetőségeire, így többek között a béremelést és a foglalkoztatást elősegítő uniós és nemzeti pályázatokra (ezt érintette egy korábbi előadáson a nemzetgazdasági tárca államtitkára is), valamint a húsiparra vonatkozó termékpálya-marketing által kínált lehetőségekre is (részletesebben pdf itt (2.74 MB) ).

(nak.hu) (fotó: Gyulai Tóth Zoltán/NAK)