Országos hírek

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az élelmiszeripar, a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés terén is folyamatosan harcol tagjai érdekeiért. A kamara három alelnöke sajtótájékoztatón számolt be az aktualitásokról, a kamara lépéseiről, melyek a hazai agrárszektor érdekeit szolgálják.

Élelmiszeripar: harcban az import tömegáruval

A kamara három alelnökének április 11-én tartott sajtótájékoztatóján jó hírről számolt be Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős országos alelnöke, amikor azt mondta, hogy az ágazat közel 5 százalékos teljesítménynövekedést produkált 2015-ben. Ugyanakkor – mint fogalmazott – ezt a sikert árnyalja, hogy a növekedés főleg a 10 százalékos export növekménynek köszönhető, a belső piaci értékesítés alig 1 százalékkal emelkedett. Az ipar valamennyi ágával összevetve pedig az élelmiszeripar a gyengébben teljesítők közé tartozott.
Éder Tamás szerint ez a belső piaci gyengeség azt is jelenti, hogy a hazai üzletek polcain az import termékek részaránya emelkedett. Elsősorban ennek az az oka, hogy a nagy volumenben előállított „hétköznapi” élelmiszereket a külföldi termelők olcsóbban tudják adni a boltoknak, mint a hasonló termékeket kínáló hazaiak. Az alelnök szerint ezen a versenyképességi hátrányon feltétlenül javítani kell.
Mint mondta, a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési ciklusban 300 milliárd forintot kap az élelmiszeripar technológiai fejlesztésekre, beruházásokra – javítandó a versenyképességi különbségeket. Ebből 200 milliárd a Vidékfejlesztési Programban már látható is, a mikro- és kisvállalkozások, mezőgazdasági termelők már pályázhatnak is erre a keretre.
Ugyanakkor az élelmiszeripar teljesítményének 80 százalékát adó közepes és nagyvállalatok számára nincs semmiféle nyitott pályázat. Éder Tamás azt mondta, a döntéshozóktól ígéret van arra, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében 100 milliárd forintot kapnak a közepes méretű cégek technológiai fejlesztésre. Az agrárgazdasági kamara igyekszik nyomást gyakorolni a támogatást felügyelő szervezetekre, hogy az erre vonatkozó pályázatokat mihamarabb írják ki. Ám, tette hozzá az alelnök, a hírek szerint a GINOP forrásai már kezdenek kiürülni, ezért a kamara kéri a kormányt, hogy a régi, elavult, jelentős emberi erőt igénylő gépekkel, berendezésekkel dolgozó nagyvállalatok számára nemzeti forrásból különítse el az ígért összeget.

 Sürgős megoldás az öntözési problémákra

Magyarország egész területe – a vízrajzot tekintve – a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik, így a mezőgazdasági területek öntözése előtt elvileg nem lenne akadály. Azért csak elvileg – mint arra ifj. Hubai Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vidékfejlesztésért felelős alelnöke felhívta a figyelmet a sajtótájékoztatón –, mert az igazán minőségi öntözővíz kevés. Ezért, és a klímaváltozásból adódó, szigorodó vízfelhasználási EU-szabályok miatt is szükség van idehaza a felelős vízgazdálkodásra.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a közelmúltban végezte el a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv – EU vízkeret irányelv szerinti – felülvizsgálatát, és ifj. Hubai Imre szerint ez tartalmazza a mennyiségi-minőségi viszonyt, valamint azt is, hogy a következő hét esztendőben a rendelkezésre álló vízmennyiségből mennyit szabad felhasználni. A NAK alelnöke hozzátette, a dokumentumot a közelmúltban fogadta el a kormány, és mivel ez az alapja az uniós öntözésfejlesztési támogatásoknak is, így a kormány tovább is küldte jóváhagyásra az Európai Bizottsághoz. Amennyiben a bizottság elfogadja, úgy várhatóan májusban írhatják ki az első támogatási pályázatokat.
Mint ifj. Hubai Imre elmondta, öntözésfejlesztésre 49,5 milliárd forint keret áll rendelkezésre, és ebből elsősorban a meglévő mezőgazdasági öntözési rendszerek, vízi létesítmények takarékosabb, hatékonyabb vízfelhasználást célzó korszerűsítését segítenék. Ugyanakkor a kertészetek számára is nyílik egy 76,5 milliárdos támogatási keret. Mint az alelnök elmondta, az agrárgazdasági kamara minden szakmai segítséget megad a pályázni kívánók számára: így a NAK internetes portálján elérhetőek egyebek közt a kalkulátorok és a szakmai kiadványok, kézikönyvek is.

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv mellett az öntözéssel, az öntözővízhez való hozzáféréssel kapcsolatos jogszabályokat is át kellett tekintenie az illetékeseknek, azért, hogy reálisabb, végrehajthatóbb, és a gazdálkodók jogos igényeit jobban tükröző jogi háttér legyen. A kamara vidékfejlesztésért felelős alelnöke elmondta: 2005-től a mezőgazdasági célú öntözővíz után nem kellett fizetni vízkészletjárulékot, 2014 májusa óta pedig már szolgáltatási díjat sem, azonban az EB a támogatások feltételéül szabta a kedvezmények megszüntetését. Így októbertől életbe lép a járulékfizetési kötelezettség, de ez egyelőre csekély összeget jelent majd. A kamara kezdeményezésre ugyanakkor a mezőgazdasági üzemek évi 50 ezer köbméterig, rizstermesztéssel vagy halgazdálkodással foglalkozó üzemek pedig 150 ezer köbméterig mentesülnének a vízkészletjárulék fizetése alól. A kamara alelnöke szerint elképzelhető, hogy a díjjal fokozatosan terhelik majd a gazdálkodókat, és csak 2020 végén kell majd a maximális tételt leróni a vízhasználat után, de ez is alacsonyabb lesz a korábbinál.
Mindemellett a pályázatok hatékony felhasználása széles körű egyeztetést is kíván, mivel a vízügy uniós forrásait a Miniszterelnökség felügyeli, szakmai vonalon pedig a Belügyminisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium is, míg a kapcsolódó költségvetési ügyekben a Nemzetgazdasági Minisztérium érintett. Ezért a NAK a MAGOSZ-szal együtt tárcaközi egyeztetést kezdeményezett az öntözésfejlesztésről, amely elősegíti a három tárca együttműködését és a kamarai tagok érdekeinek, javaslatainak felszínre hozatalát. Az egyeztetés előkészítését a kamara vállalta.

Érdemi javaslatokkal is segít a tejipari szereplőknek a NAK

A tejágazat válságát elemezte Zászlós Tibor, a NAK mezőgazdaságért felelős országos alelnöke. Mint mondta, alapvetően két okból szenvednek idehaza a tejtermelők: az unióban megszűnt a felvásárlást szabályozó kvótarendszer, valamint az embargó miatt Oroszországba sem lehet szállítani. Így több uniós tagország tej- és tejtermékfeleslegeit – amelyeket Oroszországba szántak – dömpingáron vezeti le a magyar piacon (is), így belföldön alacsonyak lettek a felvásárlási árak. Azaz hiába kapnak európai összevetésben is nagy támogatást a magyar tejtermelők, az előbbiek miatt a helyzet érdemben nem javul.

Zászlós Tibor szerint ezzel együtt megjelentek a rossz minőségű, a magyar előírásokhoz nem igazodó, sok esetben növényi zsírt tartalmazó termékek is; például a Nébih is kobzott el nagy mennyiségben minőségileg kifogásolható tejet. Az alelnök azt mondta, időszerű lenne a büntető törvénykönyv hatékonyabb alkalmazása, hiszen az élelmiszerhamisítás abban bűncselekményként szerepel.
Az agrárgazdasági kamara azonban más úton igyekszik az ágazati szereplők érdekében eljárni. Ahogy az alelnök fogalmazott, kezdeményezik a kormánynál a nyomonkövethetőségi előírások betartását, amely egy terméknek „a szántóföldtől az asztalig” való életútját dokumentálja, így tisztázva az eredetét, valódiságát. Továbbá a NAK elküldte a kormány felé azokat a javaslatait, amellyel javítható lenne az ágazat helyzete: ebbe beletartozik többek között a nagykereskedők kötelező regisztrációja, az élelmiszerlánc-felügyeleti díj csökkentése, vagy a tej és tejtermékek reklámadó alóli mentessége.

(fotó: Gyulai Tóth Zoltán)