Keretmegállapodást írt alá az Emmi, az MVH, a NAK és a Szent István Egyetem, amely erősíti a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című kormányzati stratégiát.
Igazi mérföldkőnek számít az Emberi Erőforrások Minisztériumának Felsőoktatásért Felelős Államtitkársága, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Szent István Egyetem közötti négyoldalú stratégiai együttműködési megállapodás, amelyet 2016. március 30-án írtak alá a felek Gödöllőn. A keretmegállapodást Dr. Palkovics László oktatási államtitkár, Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, Dr. Gyuricza Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke, valamint Dr. Tőzsér János, a Szent István Egyetem rektora írta alá.
Az egyezség erősíti a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című kormányzati stratégiát, miszerint az agrár-felsőoktatás átalakításával az agrár- és vidékfejlesztési képzések az agrár-tudásközpontokban koncentrálódjanak, s az egyes gazdasági-társadalmi szereplők minél szorosabban és minél hatékonyabban működjenek együtt – akár egy-egy kampány keretében – az agrárszakmák fiatalok körében történő népszerűsítése érdekében.
Az aláírók, balról jobbra: Győrffy Balázs, Palkovics László. Tőzsér János, Gyuricza Csaba
Dr. Tőzsér János a rendezvényen elmondta, a Szent István Egyetem (SZIE) a kormányzati törekvésekkel összhangban rendkívül fontosnak tartja, hogy a fiatalok visszataláljanak az agrár-felsőoktatáshoz, megismerjék az agrár- és vidékfejlesztési szakmák szépségeit – a partnerszervezetek, vállalkozások, gazdálkodók közreműködésével. A SZIE elkötelezett a gyakorlatorientált képzés iránt, s célja, hogy az egyes képzéseken végzett hallgatók azonnal hasznosítható elméleti és gyakorlati tapasztalatokkal lépjenek ki a nagybetűs életbe. Ehhez pedig elengedhetetlen a széles kapcsolatrendszer, a szakmai szervezetektől és a gazdálkodóktól érkező visszajelzés, „visszacsatolás”.
„A SZIE oktatási palettája, képzési kapacitása – az agrár-felsőoktatás átalakításának köszönhetően – 2016. január elsejétől mintegy 60 százalékban a vidékfejlesztés és az agrárium tárgyköréhez kapcsolódik. Az Egyetem folyamatosan vizsgálja, hogy a jelenlegi képzési színvonal mennyire elégíti ki a gyakorló gazdák igényeit. Ehhez pedig nélkülözhetetlen a szakmai szervezetekkel való szoros együttműködés, hiszen többek között a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara naprakészen világít rá a valós gyakorlati problémákra és a kiemelt fejlesztési területekre. Folyamatosan keressük azokat a képzési, továbbképzési formákat, kereteket, amelyek már a tanulás időszaka alatt lehetővé teszik a hallgatóknak, a jövő szakembereinek a gyakorlati tudás megszerzését” – emelte ki a rektor.
Dr. Palkovics László a rendezvényen hangsúlyozta: „Történelmünk sikeres időszakaiban mindig fontos szerepe volt az agráriumnak. Éppen emiatt az agrárvállalkozások versenyképességének megőrzéséhez elengedhetetlen a magas szintű, korszerű tudással rendelkező szakemberek foglalkoztatása és képzése. A képzési szerkezet koncentrálásával növelhető az agrárképzés színvonala, az új és modern képzési elemek bevezetése pedig jobban igazodhat az agrárvállalkozások elvárásaihoz. Fontos lépés volt a duális agrárképzés bevezetése, a gazda továbbképzés megvalósítása, a távoktatás vagy a szakképzés tartalmi kínálatának bővítése, az agrárképzési központok erősítése, és a térségi hálózatosodás elősegítése.”
Győrffy Balázs arra hívta fel a figyelmet, hogy az agráriumban dolgozók korösszetétele és képzettségi szintje elmarad más nemzetgazdasági ágazatokétól, és az agrár-felsőoktatási intézményekbe jelentkezők aránya is fokozatosan, évente 10-15 százalékkal csökken. Ezért a hallgatók számára vonzóbb, a jelenlegitől eltérő szerkezetű és tartalmú, a munkaerő-piaci igényekhez jobban igazodó agrár-felsőoktatási képzést szorgalmaz a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A képzésnek emellett gyakorlatorientáltnak kell lennie, ezért a Kamara minden lehetséges eszközével segíti a duális képzés széleskörű elterjesztését.
Dr. Gyuricza Csaba szerint az eredményes, felkészült gyakorlati oktatáshoz, az intézményeknek és az államnak is biztosítania kell a megfelelő finanszírozási, szervezeti, strukturális kereteket. Hangsúlyozta, hogy erős tangazdaság, a gyakorlati ismeretekre nagy hangsúlyt fektető oktatás, valamint a mezőgazdaság termelő szereplőivel való szoros együttműködés kell a sikeres agrár-felsőoktatáshoz. Mára a fejlett mezőgazdaság, a precíziós agrárium is gyakorlattá vált, amiről az oktatás sem maradhat le – tette hozzá. Az agrár-felsőoktatásnak a jövő szakembereit kell kiképeznie, ezért a mai gyakorlat előtt kell járnia 5-10 évvel. Az elnök úgy véli, a mezőgazdaság felértékelődik a következő években, évtizedekben, részben a klímaváltozás, részben pedig az emberiség népességének növekedése miatt. Tapasztalatai szerint az agrárium megítélése a pályaválasztók körében is javul, ráadásul a mezőgazdaságban továbbtanulók számára biztos az elhelyezkedés.
(forrás és kép: SZIE)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön