Az ágazat jövőképét komplexen, a lehetőségek és feladatok együttes áttekintésével érdemes átgondolni. Ebben a munkában komoly szerep hárul a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarára (NAK), ezért minden ágazati szereplő javaslatát, véleményét várjuk – mondta Győrffy Balázs, a Kamara elnöke A Sertés szaklap 20 éves jubileumára szervezett szakmai konferencián Nádudvaron.
Győrffy Balázs kiemelte: a NAK minden lehetséges eszközével igyekszik támogatni a sertéságazatot: aktív szerepet vállal a támogatások kidolgozásában, javaslatokat fogalmaz meg a kormányzat, a döntéshozók részére, elősegíti a termékpálya szereplői közötti párbeszédet.
A NAK részt vesz a VHT által kidolgozott és működtetett Kiváló Minőségű Sertéshús programban, ennek bíráló és ellenőrző bizottságába is delegál tagot. A Kamara arra törekszik, hogy még elismertebb legyen a rendszer, és minél több fogyasztó keresse a logóval ellátott kiváló minőségű magyar sertéshúst, ezáltal is növelve a hazai sertéshús-fogyasztást – mondta a NAK elnöke.
Hozzátette: a Kamara kiemelt feladata az ágazati szereplők tájékoztatása. Ehhez szolgál segítségül többek között a Kamarai Piacfigyelő, illetve Kamarai Hírleveleink, amelyek információt nyújtanak a hazai és nemzetközi piaci folyamatokról, árakról.
A Kamara elnöke elmondta: az elmúlt időszakban a NAK egyik legfontosabb ágazati feladata az volt, hogy felmérte a termékpálya szereplői között az élősertés és félsertés ÁFA-kulcsának 5%-ra való csökkentésének hatásait, és az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat. Ennek eredményei azt mutatták, hogy az ÁFA mérséklése kedvező lépés volt. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai is alátámasztják azt az egyöntetű ágazati véleményt, hogy az élő- és félsertés esetében az áfacsalás visszaszorult. Ezt a külkereskedelmi mutatók is megerősítik. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy megszűnt volna a csalás, a korábbi csalás egy része áthelyeződött a darabolt húsok piacára.
A Kamara véleménye ezért az, hogy további lépéseket szükséges tenni a legálisan működő hazai mezőgazdasági és élelmiszeripari szereplők versenyképességének javítása és a feketegazdaság visszaszorítása érdekében.
A legfőbb problémát az jelenti, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsa európai viszonylatban is magasnak számít, és emiatt széles körben elterjedt az áfacsalás. A NAK számításai alapján minden alapvető élelmiszer áfájának 5 vagy 9 százalékra történő mérséklése 180-240 milliárd forint bevételkiesést jelentene a költségvetésnek. Ez a nemzetgazdaság jelenlegi helyzetében nem vállalható, ezért a Kamara ütemezett áfacsökkentést javasol.Ezzel ugyanis jelentős mértékben visszaszorítható a feketegazdaság, amely tisztességes piaci versenyt, a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetének javulását, az adóbevételek növekedését, valamint a munkahelyek megőrzését és új munkahelyek létrehozását eredményezné.
A Kamara 2014 végén kezdeményezte egy munkacsoport létrehozását a Nemzetgazdasági és Földművelésügyi Minisztériummal, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal egy a teljes élelmiszeripart, de leginkább az alapvető élelmiszereket érintő ütemezett ÁFA-csökkentés kidolgozása céljából – tette hozzá Győrffy Balázs.
Szintén a jogkövető piaci szereplők pozíciójának erősítését, az áruforgalom átláthatóvá tételét, a gyakran az emberi egészséget veszélyeztető, élelmiszerekkel kapcsolatos visszaélések kizárását és az áfacsalásokra szakosodott bűnözői körök visszaszorítását szolgálja az EKÁER bevezetése – tette hozzá a NAK elnöke
A Kamara célja, hogy az eredeti jogalkotói szándék sérelme nélkül egy életszerű és könnyen használható rendszerré váljon az EKÁER, ezért tájékoztató oldalt indítotott a honlapján.
Győrffy Balázs elmondta: a Kamara középtávú feladatai közé tartozik a hígtrágya-kijuttatás kérdésének kezelése. A Kamara tagsága és a velünk együttműködő szakmai szervezetek javaslata alapján a NAK foglalkozik a hígtrágya-kijuttatás engedélyezésének megkönnyítésével.
A hagyományosan tartott sertéseket versenyképesen lehet értékesíteni - állapította meg Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) elnöke.
Jakab István a jubileum kapcsán elmondta: Magyarország - Japánnal egyetemben - az első helyen áll a sertéshús behozatalát illetően. Reményét fejezte ki, hogy a magyar gazdaságot sújtó orosz embargó a vége felé közeledik, és hamarosan új lehetőségek nyílnak meg. A Magosz elnöke nem titkolta véleményét, hogy miközben komoly fejlesztések valósultak meg a sertéságazatban, a szervezettség és a termékpályán való összefogás terén lemaradást lát.
Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a sertéságazat esélyeit ecsetelve arra emlékeztetett, hogy a világban előállított összes hús 38 százaléka sertéshús, az Európai Unióban pedig 10 százalékkal több sertéshúst állítanak elő, mint amennyit elfogyasztanak. A fejlett országokban az éves fogyasztás fejenként 65 kilogramm, míg a fejlődő országokban csupán 27 kilogramm.
A helyettes államtitkár szerint a fogyasztás növekedése éppen a fejlődő országokban várható. Magyarországon az állattenyésztés megsínylette mind a rendszerváltást, mind az európai uniós csatlakozást és az ágazat 2013-ban állt növekedési pályára a korábbi hanyatlás után. Az élő- és félsertés áfájának 2014. január 1-jén bevezetett 5 százalékra csökkentése jó kormányzati lépésnek bizonyult - hangsúlyozta a szakember, aki szerint 8,7 százalékkal nőtt a vágások száma, de emelkedett a sertéstartók száma is. Ugyanakkor az import 8,4 százalékkal csökkent.
A rendezvényen Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese a sertéságazatot érintő kérdésekről tartott előadást.
(NAK/MTI; Fotó: Gyulai Tóth Zoltán)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön