Nem kezdeményez törvénymódosítást a Földművelésügyi Minisztérium (FM) annak érdekében, hogy az önkormányzatok a jövőben ne vethessenek ki földadót. A tárca szerint mezőgazdasági vállalkozásokat sújtó földadót ma sem lehet bevezetni, és megvannak a jogorvoslati lehetőségek arra, ha az önkormányzatok törvénysértő rendeleteket hoznának.
A minisztérium nyilvántartásaiból kiderül, hogy mostanáig 14 településen vetettek ki földadót, de szinte mindenhol hibásan. Agrárvélemények szerint viszont az új adóztatási lehetőség rövid időn belül általánossá válhat, ha nem lesznek törvényi akadályok. A földadó megítélése azonban önkormányzati körökben sem egységes, így például egyes érdekképviseleti szakértők máris azt javasolják, hogy a helyhatóságok a már megszületett rendeleteket is vonják vissza.
Nincs szükség törvénymódosításra annak érdekében, hogy az önkormányzatok ne vethessemek ki földadót a jövőben – jelentette ki Andréka Tamás, az FM főosztályvezetője a Portfolio és az agrárszektor.hu közös konferenciáján. A tárca ugyanis azt tartja lényegesnek, hogy ilyen adót a mai törvényi szabályozás szerint sem lehet kivetni azokra, akik földművelőként a mezőgazdaságból élnek.
Mivel a gazdálkodók nem lehetnek adóalanyok, a földadó szűk földtulajdonosi kört érinthet csupán, még ha azt egyes helyeken életbe is léptetik az önkormányzatok – állapította meg a főosztályvezető. Az új adó azokra terjedhet ki, akik nem maguk művelik, hanem bérbe adják földjeiket. Szintén adóalanyokká válhatnak azok az őstermelők, akik 600 ezer forintnál kevesebb éves árbevételre tesznek szert.
A tárca legfrissebb kimutatásai szerint az ország csaknem 3200 településéből máig mindössze tizennégynél vezettek be földadót. Mint ismert, ilyen települési adó kivetési lehetőségét az adótörvények tavalyi módosításával teremtette meg a parlament. Az új adóval érintett településeket a következő térképen tüntettük fel.
Ismert ugyanakkor, hogy a gazdálkodók a közelmúltban két településen, Súron és Balmazújvárosban is tüntettek, mivel az önkormányzatok a földadót a gazdálkodókra is kiterjesztették. Andréka Tamás a konferencián úgy foglalt állást, hogy eddig valamennyi érintett önkormányzat „hibásan közelítette meg a kérdést”. Megvannak azonban a jogi lehetőségek arra az esetre, ha a helyhatóságok a törvényi előírásokkal ellentétes rendeleteket hoznak – tette hozzá.
Egyik intézkedésként az illetékes kormányhivatalok indíthatnak pereket az önkormányzatokkal szemben, és kérhetik a Kúriánál a helyi jogszabályok megsemmisítését. Gond azonban, hogy több esetben a kormányhivatalok nem találják jogszabályellenesnek az önkormányzati rendeleteket. Ez a helyzet például Súron is, ahol pedig – erősítette meg a konferencián Kónya Antal helyi gazdálkodó – a földadó a gazdálkodókra is kiterjed. Másik lehetőségként azonban egyedi konkrét ügyekben is indíthatnak jogorvoslati eljárásokat azok, akikre az adót megállapították – jelentette ki Mikó Zoltán, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara választott bíróságának elnöke.
A földadó nem országos, hanem települési (helyi) adó, az önkormányzatok pedig eddig is felelősen éltek az adómegállapítás jogával – fogalmazott Andréka Tamás. Ezért a tárca nem számít arra, hogy ilyen adó sok településen bevezetnének. Egészen másként vélekedett viszont Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkár-helyettese, aki szerint a földadó előbb-utóbb általánossá válik, ha nem lesznek törvényi változtatások. Korábban Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke is úgy foglalt állást, hogy jövőre az önkormányzatok akár fele is bevezetheti ezt az új adót.
A lényeg az lenne, hogy ne használjunk olyan alkalmatlan adóztatási eszközöket, amelyek sem az önkormányzatok, sem a földtulajdonosok számára nem jók – szögezte le Mikó Zoltán. A konferencián hasonlóan vélekedett Szmetana György, a TÖOSZ helyi adók szakértője is, aki kijelentette: azt javasolja majd az érdekképviselet elnökségének, hogy a valószínűsíthető bírósági megsemmisítések előtt vonják vissza rendeleteiket azok az önkormányzatok, amelyek a földadót már életbe léptették.
A konferencia beszélgetését felvezető előadásában Mikó Zoltán a föld megadóztatása körüli fogalmi zavarokat járta körül. Elmondta, hogy folyamatosan alakulnak át az önkormányzati feladatok, március 1-től állami szociális támogatások folyósítása állami intézményrendszeren keresztül zajlik majd. Így az önkormányzatok részéről szükség van többletforrások bevonására és felmerülhet az az elvárás, hogy a földet használó gazdák vegyék ki a részüket a közteherviselésből. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy a földadó Magyarországon soha nem volt helyi adónem, mindig központi adó volt.
Így számol az agrárszektor.hu
Az agrárszektor.hu kiszámolta, mennyibe kerülhet a tulajdonosoknak a földadó. Az adó mértéke általában évi 300 forint/aranykorona, ez egy 20-23 aranykoronás „átlagföld” esetében 6800-6900 forintot jelenthet hektáronként. Viszonyításképpen: az uniós területalapú támogatás 2015-ben mintegy 68 ezer forint/hektár körül alakulhat, és ez azt jelentheti, hogy a területalapú támogatás 10 százalékába kerülhet a földadó.
Mit sugall az új adó?
Máhr András abszolút diszkriminatív adónemnek nevezte a földadót, amely a termelőt nem is terhelhetné. Úgy vélte, a földadó célja, hogy az érintettek szabaduljanak meg a földtől, vagyis azt üzenik a tulajdonosoknak, hogy adják el a földjeiket éppen olyan időszakban, amikor erősen korlátozott a vevőkör. További egyet nem értésének hangot adva 2 millió kistulajdonos vagyonadójának nevezte a földadót, amelynek sürgős, egyértelmű tiltását szorgalmazza.
Eddig támogattak, most elvesznek
Kanyó Antal, súri gazdálkodó nehezményezte, hogy míg régebben támogatásban részesültek a helyi gazdálkodók, most adóval sújtják őket. Elmondta, hogy az adó kivetését „az önkormányzat bátran felvállalja, mivel a lakosságnak csak kis részét érinti”.
(szöveg és fotó: agrarszektor.hu)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön