A családi gazdaságok termelési hagyományainak felélesztésére a világon mindenhol születnek programok. Nemcsak a kulturális örökség védelme vezeti a döntéshozókat, hanem az a felismerés, hogy a vidék eltartó képessége, és az élelmiszerbiztonság szempontjából is kívánatos hogy minél több farm maradjon meg, sőt ha lehet, újak is alakuljanak. 2014 az ENSZ Családi Gazdálkodások Nemzetközi Éve, ezért különösen megtisztelő, hogy március elején Budapest adott otthont a témában szervezett nemzetközi kiállításnak és konferenciának.
104 ország mintegy félezer résztvevővel képviseltette magát a kongresszusi Központban tartott világfórumon, a családi gazdaságokat érintő leglényegesebb kérdésekről, kihívásokról és lehetőségekről tanácskoztak. A miniszteri kerekasztal során a különböző országokban futó programok, a piacra jutást segítő különböző kormányzati intézkedéseket vizsgálták. Szó esett a fogyasztók ösztönzéséről is, hiszen minden támogatás kárba vész, ha vásárlók nem keresik a családi gazdaságok termékeit.
A „family farming" modell a család önszervező képességére és munkaerejére épít. A családi gazdaságok biztosítják leginkább a helyi természeti erőforrások védelmét, a hagyományos mezőgazdasági termékek megőrzését és az élelmiszer-biztonsági előírások betartását. Erről Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter beszélt, mintegy összegezve a világfórum fő mondanivalóját. A magyar szaktárca vezetője, vendéglátó büszkeségével, rögtön sorolta is a siker hazai receptjét: a gazdák földhöz jutása, az infrastrukturális fejlesztések, kedvező támogatási rendszer, mezőgazdasági tanácsadói hálózat és helyi piacok.
A konferencia, a plenáris üléseken kívül három szekcióban zajlott. Győrffy Balázs a NAK elnöke, a gazdaságok kooperációs lehetőségeit elemző „panelbeszélgetésen", a hazai termelői értékesítő szervezetek szerepéről tartott előadást. Győrffy Balázs hangsúlyozta, hogy hazánkban a zöldség- és gyümölcsértékesítés 18-20 százaléka a TÉSZ-eken keresztül valósul meg. Néhány termék, például zöldség, gyümölcs, bor esetében a kisebb méretű gazdaságok piacra juttatásában meghatározó szerepet töltenek be a TÉSZ-ek. Új lehetőségeket a szakmaközi szervezetek, valamint a szerződéseken alapuló, akár határokon is átnyúló együttműködési formák támogatási lehetősége teremt. Valamennyi tagunk, így TÉSZ-ek is élvezik a kamarai tagsággal járó előnyöket, így a falugazdász hálózat szolgáltatásait, az információs bázisok és a szaktanácsadók által nyújtott segítséget – tette hozzá a NAK elnöke.
Kis Miklós Zsolt, a NAK alelnöke volt a moderátora annak a szekcióülésnek, amely azzal foglalkozott, hogy a mezőgazdasági beruházások milyen lehetőségeket és kihívásokat jelentenek a családi gazdaságok számára. Az erőforrások korlátozottak, ezért a kis gazdaságok csak úgy boldogulnak, ha elsősorban nem vetélytársnak, hanem partnernek tekintik egymást, így egyszerűbb a piacra jutás is.
Batthyány-Schmidt Margit, a COPA-COGECA női munkacsoportjának első számú alelnök asszonyának kezdeményezésre jött létre a világfórum harmadik panel ülése, amely a nők és a fiatal gazdák szerepét elemezte, a beszélgetések egyik moderátora Langer Katalin, a Kamara külkapcsolati igazgatója volt. A családi gazdaságokban, ahogy a családokban is, a nők integráló szerepe meghatározó. A fórum résztvevői hangsúlyozták a természeti és a humán erőforrásokkal történő ésszerű, a fenntartható gazdálkodás fontosságát a mezőgazdaságban. A fórum résztvevői hangsúlyozták a természeti és a humán erőforrásokkal történő ésszerű gazdálkodás fontosságát ezen a területen.
A Kongresszusi Központ aulájában és folyosóin a világ valamennyi pontjáról érkezett kézműves termékekből nyílt kiállítás. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara standjain a híres magyar élelmiszerek sorakoztak, amelyek családi gazdaságokból érkeztek.
Kádasi Bali Csaba
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön