Országos hírek

Gyümölcstermesztők északon, zöldségtermesztők délen, Budapesten pedig őstermelők – többek között így áll össze Pest megye és a főváros mezőgazdasága. A NAK megyei elnöke sok egyéb mellett fontosnak tartja a gazdálkodók képzését, mivel sajnos e téren vannak hiányosságok. A nak.hu (és a NAKlap) megyebemutató sorozatának új része.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Pest megyei és fővárosi szervezete a NAK második legtöbb tagot tömörítő megyei egysége, a maga 45385 fős létszámával. Ahogy a megyebemutató sorozat keretében a nak.hu-nak Velkei József megyei elnök fogalmazott, a szervezetet – nevéből is adódóan – a kettősség jellemzi, hiszen a budapesti és a megyei tagok érdekeit együtt kell képviselniük, ám mindenhol más-más tevékenységből fakadó érdekeket szükséges összehangolniuk.

A térség északi részén – ahol kevesebb tag van – döntően a gyümölcstermesztéssel foglalkoznak, és ezen belül is a bogyós gyümölcsök aránya a meghatározó. A déli részen pedig döntően a hajtatásos és szántóföldi zöldségkertészettel, a gyümölcstermesztéssel, továbbá a szőlészettel és az erdészettel foglalkoznak a kamarai tagok. A főváros közelében viszont az intenzív kertészeti kultúrák dominálnak, míg az alföldi térségben a szántóföldi növénytermesztés és az állattartás a jellemző. A megyei állattartó gazdaságok szerepe a szarvasmarha-, a juh-, a sertés- és a tyúktartásban jelentősebb.

Velkei József érdekességként megemlítette, hogy a tagságot figyelembe véve a megyében 52 százalék körüli az őstermelők aránya.
– Ők egyfelől azok, aki a piacra termelnek, ott adják el áruikat, másfelől van az őstermelőket magukba foglaló családi gazdálkodói réteg. Utóbbiak közül már sokan várják, hogy élhessenek a kamara által kezdeményezett új adózási formával, és családi mezőgazdasági vállalkozásként folytathassák tevékenységüket – mondta. – Mellettük pedig vannak még, bármilyen hihetetlen is, a budapesti őstermelők, akik azonban nem az agglomerációval határos külső kerületekben, hanem hivatalos adataink szerint az I., a II., az V., a XI. és a XII. kerületben laknak. Persze megvan ennek a paradoxonnak is a magyarázata: ezen magánszemélyek birtokai nagy valószínűséggel vidéken, Pest vagy más megyében helyezkednek el, és ott művelik vagy műveltetik meg a földeket, miközben a lakcímkártyájuk szerint Budapestben élnek, így aztán fővárosi őstermelőknek számítanak. Ez sem a legjobb állapot, erre a helyzetre is megoldást kellene találni.

A megyei kamarai elnök hozzátette, hogy az őstermelőkhöz hasonlóan az élelmiszergazdasági cégek közül is sokan budapesti székhellyel rendelkeznek, miközben gazdasági tevékenységük érdemben vidéken zajlik, de eredményük Budapesten jelentkezik. Ugyanakkor, jegyezte meg, Pest megye élelmiszeripari kapacitásához jelentős mértékben járul hozzá a megye déli térsége is.

A Pest megyei és fővárosi szervezet éppen ezért fontosnak tartja a helyi élelmiszergazdasági vállalkozásokat, többféle módon is próbálnak segíteni nekik. Például a szeptemberi vecsési káposztafesztivál keretében élelmiszergazdasági szakmai fórumot rendeznek számukra. Az Itthonról otthonra elnevezésű program Velkei József szerint hosszú távon hasznos lehet a megyei termelőknek, gazdálkodóknak. Mint mondta, amikor a sorozat Pest megyébe érkezett, meglepődött, hogy a diákok milyen élénk érdeklődést tanúsítottak az élelmiszer-előállításról szóló hasznos információkkal kapcsolatban.

A lokális mellett az országos jelentőségű, de megyei vállalkozásokat is érintő ügyekben is előre kellene lépni Velkei József szerint. Az olyan adónemeket, amelyeknek álláspontja szerint semmilyen, az élelmiszer-fogyasztásra gyakorolt pozitív hatása nincs, ellenben a cégeket hátrányosan érinti, el kellene törölni, vagy a mértékét minimálisra kellene csökkenteni. Ez a kérdéskör a NAK élelmiszeripari rendezvényein folyamatosan visszatérő témaként jelentkezik.

Szintén országos ügy szerinte a gazdálkodók megfelelő képzése és továbbképzése, merthogy bármennyire is furcsa, a növénytermesztéshez és az állattenyésztéshez nincs előírt szakképesítési követelmény.
– Ha valaki a húsa vagy a teje miatt akar állatot tartani, akkor állatot vásárol, ha tojást akar termelni, akkor tojótyúkot vesz, és nem kérdezi meg senki tőlük, hogy ért-e hozzá, van-e megfelelő végzettsége. Termőföldet is lehet venni meghatározott feltételekkel, azonban a földművelés, a növénytermesztés, a gyümölcstermesztés és az állattenyésztés végzéséhez nincs szakmai előírás. Ahogy máshol is, Pest megyében is a téli időszakban kaphatóak tanulásra a gazdák. Mi mindenkit ösztönzünk arra, hogy részt vegyen a NAK-TAN Kft. tanfolyamain. Szerintem jó irány, hogy bizonyos támogatási jogcímeket csak úgy lehet igényelni, ha meghatározott óraszámú képzésen részt vett valaki – jegyezte meg.

Ahogy az országban máshol is, úgy Pest megyében magas a gazdálkodók átlagéletkora, ezért a NAK Pest megyei és fővárosi szervezete kiemelt feladatának tartja, hogy a fiatalokkal megismertesse és megszerettesse az ágazatot. Ennek érdekében a szaktárcával közösen az elmúlt évben 25 szintvizsgát szerveztek, melyen összesen 384 vizsgázó vett részt. Budapesten és Pest megyében tanulószerződés alapján 48, együttműködési megállapodás alapján pedig 113 gyakorlati képzőhelyen folyik a képzés, 612 tanulószerződést és 132 együttműködési megállapodást kötöttek. Továbbá az igazgatóság 2018 őszén négy pályaorientációs programot szervezett, melyen 671 tanuló vett részt. Fel is vetettük Velkei Józsefnek: hogyan halad a generációváltás?
– Van, ahol megtörtént már, de összességében még nem elég. Bár sok agrárvégzettségű fiatal van, de a diplomával a kezükben sem helyezkednek el az agráriumban. Sajnos sokan türelmetlenek: gyorsan akarnak szépek és gazdagok is lenni egyszerre. A mezőgazdaságban viszont mindennek meghatározott kifutási ideje van – jegyezte meg.

Velkei József az mondta, megyei elnökként komoly kihívás számára a megyei kamarai szervezet munkáját sikeressé tenni.
– A sikeresség úgy valósulhat meg, ha a tagjaink látják, érzékelik, hogy a tagdíjért cserében kapnak is valamit, azaz, hogy foglalkozunk a problémáikkal, támogatjuk őket törekvéseikben. Például rendeztük a megyei falugazdászok munkakörülményeit, így mindenki számára világosak az ügyfélfogadási időpontok és helyszínek; ők azért fontosak, mert velük találkoznak leggyakrabban a tagjaink, rajtuk keresztül ítélik meg elsősorban a megyei és közvetve az országos szervezet tevékenységét is. Amennyiben megvalósul a már említett csmv, illetve a NAK közreműködésével az öntözésben is érdemi előre lépés történik, azaz elérhető lesz mindenki számára az öntözővíz és ezzel együtt csökkennek az adminisztrációs terhek, vagyis „kézzel fogható” segítség érkezik, valószínűsítem, hogy a tagság jelentős része meg lesz elégedve a kamara tevékenységével.

Pest megye számokban

A KSH adatai szerint 2018-ban Pest megyében a szántó mintegy felén, 140,9 ezer hektáron termesztettek gabonaféléket. A búza kiterjedése (58,2 ezer hektár) 7,8%-kal nőtt, a kukoricáé (54,4 ezer hektár) 4,3%-kal csökkent 2017-hez képest. Búzából (274,3 ezer tonna) az előző évinél 2,4%-kal, kukoricából (456,5 ezer tonna) háromtizedével többet takarítottak be. A burgonya, a kukorica, a lucerna és a napraforgó termésátlaga meghaladta, a búzáé, a repcéé és a megyében kevésbé jelentős cukorrépáé alulmúlta a 2017. évit. A kukorica egy hektárra jutó mennyisége 2000 óta a legmagasabb volt a megyében.

A megyében 2018. december 1-jén a főbb haszonállatok száma elmaradt az egy évvel korábbitól. Az állattartók 71,9 ezer szarvasmarhát istállóztak, 0,5%-kal kevesebbet, mint 2017. december elején. A gazdálkodók a tél kezdetén 75,9 ezer sertést tartottak, 21%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. Az anyakoca-állomány (5,2 ezer) 3,3%-kal gyarapodott. A száz hektár mezőgazdasági területre vetített sertések száma (22) mindössze négytizedét tette ki az országosnak. A megye gazdaságaiban az előző év azonos időpontjához képest 11%-kal kevesebb, összesen 1,8 millió tyúkot neveltek. A teljes létszám 48%-át adó tojóállomány 7,1%-kal fogyott.

(nak.hu/Raffai Ferenc)