Új taggal bővült a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma, várhatóan a NAK is részt vesz a határon túli falugazdászok felkészítésében – ezek voltak a KEF november 8-i tanácskozásának legfontosabb fejleményei.
Soros évi tanácskozását tartotta a szlovákiai Révkomáromban a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma (KEF), a tanácskozás előtt még 21 – a magyarországi mellett horvátországi, romániai, szerbiai, szlovákiai, szlovéniai és ukrajnai – magyar agrárszervezetet, -társaságot tömörítő egyesülés. Az esemény kapcsán megtartott sajtótájékoztatón Jakab István, a MAGOSZ elnöke elmondta, szlovákiai magyar gazdák jelentős mértékben járultak hozzá Magyarország és északi szomszédja között agrárkereskedelem teljesítményhez.
A két ország egyébként külkereskedelmi szempontból jelentősnek nevezhető együttműködést folytat. 2016-ban a szlovák agrárimport 5,7%-a származott Magyarországról, míg Magyarország öt legnagyobb kiviteli partnerének egyike Szlovákia, ahonnan 2016-ban az importált agrártermékek 10%-át szerezte be. A magyarországi import számára legfontosabb árucsoportok a húsfélék, az egyéb élelmiszer-készítmények, az állati takarmányok, a tejtermékek, tojás, méz, valamint a cukrászati termékek. A magyar agrárexport összetételében a kisebb hozzáadott értékű, alacsonyabb feldolgozottságú termékek vannak túlsúlyban. A hazai agrártermékek export aktívuma 2017-ben 3239 millió euró volt. A teljes hazai agrárexport értékének több mint felét öt árucsoport adja: a gabonafélék, a húsfélék, az állati takarmányok, az ital, szesz, ecet, valamint az olajos magvak. Ezen termékek egyik jelentős felvevő piaca Szlovákia, aki elsősorban feldolgozott húst és húskonzerveket, édességeket, tejtermékeket, zöldséget és gyümölcsöt importál. A szlovák exportra és importra egyaránt elmondható, hogy dominál a feldolgozott és félkész termékek aránya.
Kocsy Béla, a NAK külkapcsolati igazgatója (balra) és Jakab István a KEF ülésén
A két ország agrárkamarája a kétoldalú gazdaságélénkítő tevékenységet a KEF-en keresztül is kifejtheti. Ugyanis mint Jakab István megemlítette, a fórum tagjai közé huszonkettedikként felvették a Szlovákiai Agrárkamarát is.
A NAK pártoló tagságának aktualitásainak kapcsán Jakab István elmondta, hogy már 151 határon túli pártoló tagja van a kamarának, miután egy tavalyi alapszabály-módosítás lehetővé tette ezt a csatlakozási formát. Szerbiából 73 (69 gazda, 3 egyesület és egy kft.), Ukrajnából 77, illetve Romániából 1 új taggal bővült a köztestület az elmúlt hónapokban.
A pártoló tagság bevezetését a KEF tagjaitól érkezett korábbi igényeknek megfelelően a NAK 2017-ben kezdte meg a határon túli magyar gazdák körében is. A NAK alapszabály-módosítása után a KEF tagszervezeteinek tagjai válhatnak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara pártoló tagjaivá. A pártoló tagok minden szakmai információhoz hozzájutnak, valamint számukra is elérhetőek lesznek a rendes tagságot megillető szolgáltatások. Az is a pártoló tagság bevezetése mellett szólt, hogy a tagi viszony egyfajta kapocs lesz minden magyar gazda között, hiszen csak jól szervezett, összetartó, egymás tevékenységét segítő magyarság képes a jelen kihívások között talpon maradni.
Munkában a fórumtagok...
A KEF november 8-i tanácskozásával egy időben jelent meg a Magyar Időkben az a cikk, amelyben Nagy István agrárminiszter közölte, hogy a tárca hamarosan elindítja a határon túli magyarok lakta területeket lefedő falugazdász-hálózatot. Jakab István is kitért erre a hírre, s mint elmondta, várhatóan a NAK is bekapcsolódik ebbe a programba: a tervek szerint a kamarai falugazdászok segíthetnek a 107 külhoni kolléga felkészítésében; közülük tizenöten a Felvidéken fognak dolgozni.
– Ez a hálózat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tapasztalatait, tudását és információbázisát kihasználva fogja szolgálni a határon túli magyar gazdatársadalmat – jegyezte meg Jakab István. – A hálózat kiterjesztése külhoni területekre több üzenetet is hordoz, azt, hogy a meglévő erőforrásokat maximálisan ki kell használni, részint pedig azt, hogy ezzel a lépéssel a Kárpát-medencei gazdasági tér fejlesztését és a magyar kormánynak a külhoni területeken megindított gazdaságfejlesztési programjának megvalósítását is elő akarják segíteni.
Magyarok Kenyere: aktív felvidéki gazdák
Idén nyolcadik évébe lépett a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem jótékonysági program. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara főszervezésében és a MAGOSZ együttműködésével megvalósuló jótékonysági kezdeményezés keretében a Kárpát-medencében összegyűjtött búzából készült lisztet szétosztják a szociálisan rászoruló, hátrányos helyzetű gyermekeket gondozó magyarországi és határon túli szervezeteknek. A határon túli területek az elmúlt évekhez hasonlóan aktivitásukról tettek tanúbizonyságot, a 2016-os 100 tonnát 2017-ben jelentősen túlszárnyalva 155 tonnával járultak hozzá a jótékonysági kezdeményezés sikeréhez. Bár még végleges eredmények nincsenek az idei gyűjtésről, azt mindenképpen elmondható, hogy Felvidéken egy szervezet, a GAZDA Polgári Társulás gyűjtötte az adománybúzát. Az adományozók száma 40 volt, a magyar gazdák 9,65 tonna búzát gyűjtöttek össze, amely az őrlés után 6 tonna lisztet adott ki. (A begyűjtött mennyiség tavaly közel 20 tonna volt!)
(nak.hu) (fotó: nak.hu)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön