Nemzetközi hírek

Az EIP-AGRI keretében 2017 és 2018-ban – a digitalizációtól kezdve a piacorientált élelmiszer-előállításig – több téma is terítékre kerülhet. A hálózat a legnépszerűbb témák köré szervezi majd tevékenységeit.

A lehetséges fókusztémákat az alábbiakban foglaljuk össze.

Digitalizáció az élelmiszergazdaságban
Az agrárium folyamatait is egyre nagyobb mértékben áthatja a digitalizáció, egyre szélesebb adatkörben (talaj, időjárás, logisztika) keletkeznek – gyakran folyamatosan – helyspecifikus adatok. Ahhoz, hogy ezek az adatok valódi lehetőséget biztosítsanak a versenyképesség növelését célzó döntésekben, kiforrott értékelési módszerekre, megfelelő technológiai háttérre van szükség (pl.: mobil applikációkra, internetes kalkulátorokra).

Agrár-környezet fenntarthatósága
A mezőgazdasági termeléshez szükséges környezeti erőforrásokat meg kell őrizni, fejleszteni. Ennek érdekében a talajállapot és -minőség fenntartása, a megfelelő vízgazdálkodás, a hazai klímához alkalmazkodó növénytermesztés, valamint az agrár-erdészeti rendszerekben rejlő potenciál kihasználásának lehetőségeit érdemes fókuszba állítani.

Öntözés
A magyar mezőgazdaság egy hektár termőföldön az uniós átlagkibocsátásnak jelenleg nem egészen kétharmadát termeli meg. Öntözéses gazdálkodással – növényfajtától függően – akár 45%-kal is javítani lehetne a termelékenységen, mégis maximum 2 %-át öntözzük a területeinknek (EU átlag: 8,7 %). A klímaváltozás miatt továbbá a belvíz- és az aszály veszélye is egy vízválság felé sodor bennünket. A károk megelőzésére megfelelő agrotechnikára, az öntözés fejlesztésére például kollektív beruházásokra lenne szükség.

Hazai fajtanemesítés és -adaptálás, illetve szaporítóanyag-előállítás
A magyar fajtanemesítés a legtöbb esetben nem tudja kiszolgálni a hazai piaci igényeket. Ennek többek között oka az előállító üzemek kis száma és kapacitása, a meglévő üzemeknél a legkorszerűbb technológiák hiánya, valamint a nemzetközi fajtanemesítő piacon kialakult éles verseny. Fontos lenne a meglévő genetikai állomány megőrzése, erre alapozva az ökológiai viszonyoknak megfelelő hazai fajták előállítása, kísérleti kertekben a külföldi fajta adaptáció felpörgetése, minderre épülően a hazai szaporító anyag előállítás teljes rendszerének megszervezése.

Növényvédelem, állategészségügy és állatjólét
A termelési biztonságnak feltétele a megfelelő növényvédelmi, állategészségügyi és állatjóléti intézkedések bevezetése. A klímaváltozás és a globalizáció folyamatainak hatására azonban egyre nehezebb az optimális termelési szinthez szükséges körülmények megteremtése, megnőtt a növényi- és állatbetegséget, továbbá -károkat okozó károsítók száma. Fontos ezért a védekezést segítő döntéstámogató rendszerek és a rendelkezésre álló védekezési lehetőségek szélesítése, a humánegészségügyi kockázatok alacsony szinten tartása mellett.

Ökológiai gazdálkodás
Az ökológiai gazdálkodásban, napjainkban az inputanyagok esetében (a tápanyag-utánpótlás és a használható növényvédő szerek körében) van szükség további felhasználható termékekre; illetve az agrotechnológia területén mutatkozik igény olyan új megoldásokra, amelyek hatékonyabb, gazdaságosabb és a környezeti erőforrásokra nézve is kedvezőbb gazdálkodást tesznek lehetővé.

Alternatív energiaforrások és biomassza-hasznosítás
A magyarországi biomassza-termelésben és megújulóenergia-előállításban még komoly potenciál van. Egyrészt javítani lehetne a jelenleg alkalmazott technológiák költséghatékonyságán (biogáz-üzemeknek csekély hányadát üzemeltetik gazdaságosan), másrészt figyelemmel kellene lenni a még ki nem használt lehetőségekre is. A mezőgazdaság továbbá kimondottan energiaigényes ágazat, így megújuló energiaforrásokkal hosszú távon jóval gazdaságosabbá is lehetne tenni az energia felhasználást (kb. 10 év alatt térülnek meg az ilyen beruházások).

Fehérjenövény-termesztés és egyéb fehérjeforrások
A Magyarországon termesztett szója a hazai szükséglet 10-30%-át fedi le, ezért importból szükséges pótolni a hiányzó mennyiséget, amely már javarészt génmódosított alapanyagból előállított szójadarát jelent. Fontos ezért, hogy a szója és más fehérjenövények termelését, különösen annak versenyképességét a főbb szántóföldi kultúrákkal szemben növelni lehessen. Akár új fajták alkalmazásával, a termesztéstechnológiai ismeretek bővítésével, vagy az öntözéses gazdálkodás lehetőségeinek feltárásával.

Együttműködések és integrációk
Az együttműködésekben, integrációkban való részvétel javítja a termelők piaci, egyben jövedelmi helyzetét, működésük hatékonyságát. A termelők nagy része azonban a távolságtartás, bizalomhiány, és az elkötelezettségtől való félelem miatt nem szívesen vesz részt ilyen szerveződésekben. Fontos ezért az együttműködési hajlandóság ösztönzése mind a termelők között, mind az egyes termékpályák mentén, vertikálisan is.

Piacorientált élelmiszer-előállítás
A piaci igényekhez igazodó, így sikerrel értékesíthető késztermékek előállításának előfeltétele, hogy az élelmiszerlánc szereplői ismerjék a fogyasztói igényeket és ennek megfelelően fejlesszék folyamataikat, termékeiket (az élelmiszerlánc minden szakasza bekapcsolódjon az értékteremtésbe). Mindehhez szükség van a naprakész piaci, élelmiszer-biztonsági, minőségi és technológiai tudásra, továbbá az innovatív megoldások ismeretére, alkalmazására (pl.: új nyomon követési rendszerek bevezetésére).

(NAK)