A NAKlap márciusi számában közölt körképből kiderül, hogy a NAK megyei elnökei szerint is megérett a Közös Agrárpolitika jelenlegi rendszere a változtatásra. Egyöntetű elvárás a rendszer egyszerűsítése a források mértékének fenntartása mellett.
Az Európai Bizottság február elejétől 12 héten keresztül egy online kérdőíves felületen várja a gazdálkodók, az érdekvédelmi és szakmai szervezetek, valamint más intézmények véleményét a jelenlegi Közös Agrárpolitikáról. A válaszok alapján a Bizottság várhatóan ősszel alakítja ki a 2020utáni új KAP-ot szabályozó alapelveket.
A kérdőív a KAP szinte minden részletére kiterjed, így egyaránt megtalálhatóak benne a jelenlegi rendszer problémáit, a KAP által teremtett hozzáadott értékeket, a jövő agrárpolitikája által kezelendő kihívásokat, valamint a KAP által elérni kívánt célokat érintő felvetések. A nyilvános konzultáció során összesen 34 kiegészítendő és eldöntendő kérdésen keresztül fogadják az újabb reformhoz szükséges javaslatokat. Az eredményeket várhatóan 2017 második felében mutatja be az Európai Bizottság úgynevezett „fehér papírként”, és a benne foglaltak mentén alkotják majd meg az új KAP-rendeleteket a következő években.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tagjainak javasolja a folyamatban való aktív szerepvállalást, hiszen így már az alapoktól lehetőség nyílik a jövő agrárpolitikájának alakítására, illetve megváltoztatására.
Szükség van a változtatásokra
A Közös Agrárpolitika a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnökei szerint is megérett a változtatásra.
– A KAP jelenlegi rendszerének elvei sok esetben találkoztak az agrárgazdasági szereplők igényeivel, az alapelveket akceptálták. A részletszabályokban azonban olyan feltételek és szabályok is megfogalmazásra kerültek esetenként, amelyek komoly nehézségeket okoznak, amikor a gyakorlati életben azokat be kell tartani. A korrekciók orvosolhatják a problémákat – például a zöldítés esetében –, de az a pluszráfordítás, amit a szabályok lekövetése jelent, sok fejtörést okoz a gazdáknak, sok utánajárással jár és a tényleges gazdálkodási munkáktól veszi el az időt. A gazdálkodók nemcsak az időjárásnak vannak kitéve, hanem a bürokrácia útvesztőiben is el kell igazodniuk – véli dr. Péter Mihály Pest megyei elnök.
A köztestület Bács-Kiskun megyei vezetője, Domján Gergely szerint a jelenlegi rendszerrel kapcsolatban komoly probléma, hogy szabályrendszerét tekintve az egyetemesség elvét követi. Nem veszi figyelembe a regionális különbségeket, adottságokat, amelyek gyakran más megoldási, szabályozási módokat követelnének. Problémás továbbá, hogy a jelenlegi támogatási szint mellett az input anyagok megemelkedett árai fék és kontroll nélkül lenyelik, elfogyasztják a kapott támogatást.
– Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkor nagyjából 8000 forint volt hektáronként a kifizetés – ma ennek közel a kilencszerese –, de a megemelkedett támogatás ellenére sajnos ma ott tartunk, hogy efféle szubvenció nélkül veszteséges a termelés. Az állattenyésztés és a kertészet uniós támogatásból való részesedése ugyan nőtt az elmúlt években, mégis továbbra is a szántóföldek javára billen a mérleg – húzza alá a szakember.
Az előbbiekhez Kispál Ferenc Csongrád megyei elnök hozzátette, hogy a jelenlegi rendszernek legnagyobb problémája, hogy „túlpreferálja” a növénytermesztési ágazatokat az állattenyésztésiek rovására. Ezzel rákényszeríti a gazdálkodókat az irracionális döntésekre, tevékenységeik keresztfinanszírozására.
– Ugyancsak vitatható, hogy az új költségvetési ciklusban a közös finanszírozású KAP-ban sok technikai elem nemzeti döntési hatáskörbe tartozik, ami jelentős különbségekhez vezet a tagállamok között. A vidékfejlesztési programok esetében így például nincs garancia arra, hogy a forrásokat hatékonyan költik el a tagállamok, de figyelembe véve, hogy eltérőek az egyes régiók természeti, gazdasági és társadalmi adottságai, indokolt megtartani, hogy némileg eltérő legyen a támogatáspolitika és hogy bizonyos kérdésekről tagállami hatáskörben születhessen döntés. A zöldítés céljaival egyet lehet érteni, de annak gyakorlati megvalósulása több esetben nem a környezeti fenntarthatóságot segíti – hangsúlyozta a szakember.
Egyszerűsödjön a feltételrendszer, de ne csökkenjen a forrás!
Dr. Péter Mihály több fronton is egyszerűsítést javasol az új, még formálódó rendszerhez: mindenképpen egyszerűsítésre kell törekedni a feltételrendszerek terén, a jelentési kötelezettségeket racionalizálni, egyszerűsíteni kell, bürokráciacsökkentést kell végrehajtani annak érdekében, hogy a KAP sikeres és társadalmilag elfogadott legyen. A KAP eddig is részben a vidéki életminőség javítását szolgálta és erre a jövőben is nagy hangsúlyt kell fektetni.
Véleménye szerint úgy lehet leginkább az urbanizációs folyamatok elébe menni, hogy a fiataloknak meg kell mutatni a vidéki életformában rejlő perspektívát, valamint meg kell őrizni a fiatal gazdák támogatását is a generációváltás érdekében.
– A területalapú kifizetések megtartása mindannyiunk érdeke, ezért nem szabad megengednünk, hogy a túlszabályozottság okán veszélybe kerüljön azok lehívása, például a zöldítés esetében – véli Domján Gergely. – Továbbá figyelmet kell fordítani a vidéki területek elnéptelenedésének visszafordítására, amelyet a vidéki infrastruktúra kiépítésének, valamint a mezőgazdasági üzemek létrehozásának támogatásával érhetnénk el a legnagyobb sikerrel. Az állattenyésztés és a kertészet számára pedig továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani, mivel kellő támogatottság nélkül ezek a nehéz helyzetben lévő ágazatok nem élik túl a versenyt.
Kispál Ferenc meglátása szerint a legfontosabb igény talán az, hogy ne csökkenjen a Közös Agrárpolitikára fordított uniós forrás. Ez azért is hangsúlyozandó, mert a Brexittel évente 7, 25 milliárd euró forrás esik ki az unió költségvetéséből. Alapvető magyar érdek, hogy a jelenlegi támogatási szint fennmaradjon azzal a kiegészítéssel, hogy az állattenyésztés támogatási lehetőségei javuljanak a kockázatos ágazatokban.
A szakember hangsúlyozza, hogy aktívnak kell lennie a magyar agrárdiplomáciának a nemzeti források kímélése érdekében, mert nagy lehet az uniós kísértés, hogy az uniós pénzeket nemzeti költségvetési pénzekkel váltsák ki. Ez támogatási versenyhez vezethet, amit a szegényebb országok, mint hazánk is, nem fognak bírni.
Hosszú távú célokat szolgáljon
A NAK megyei elnökei egyetértenek abban, hogy az új KAP-nak hosszú távú célokat kell szolgálnia. Dr. Péter Mihály szerint ilyen, hogy az új rendelkezés a környezeti és fenntarthatósági alapkövetelmények figyelembevételével a közvetlen támogatásokat tartsa fenn, világos és egyértelmű szabályrendszerrel. A vidékfejlesztési támogatásokat érintően a nemzeti sajátosságok kialakításában pedig az erős tagállami érdekvédelmi szervezeteknek lenne nagy szerepük, nagyobb lehetőségük a nemzeti konzultációkra, az igények valós felismerése érdekében.
Domján Gergely szerint az új KAP-nak a vidék megtartó-képességének megőrzését kell szem előtt tartania, hiszen az elszivárgó lakosság a városokban további infrastruktúraszükségletet hordoz magában.
– Az iskolák, tömegközlekedési rendszerének kiépítése hazai többletforrást igényel, az EU-források okszerű felhasználása a hazai forrásokat relatíve bővíti. A vidék életképességének megőrzésébe beletartozik az is, hogy megakadályozzuk az egybefüggő táblák további feldarabolódását. Ennek érdekében politikai úton is segíteni kell a földcsere végrehajtását. Életképes gazdálkodást ugyanis csak nagyobb, összefüggő területen lehet folytatni. A jellemzően apró táblák csak gazdaságtalanul, többletköltséggel és a környezetre is jelentős teherrel művelhetők. A KAP átalakítása mellett ezért a hazai birtokpolitikával is segíteni kell a vidék megtartó képességének megőrzését – tette hozzá.
Kispál Ferenc az életképes élelmiszer-termelést és a kiegyensúlyozott térségi fejlődést fogalmazta meg alapvető célkitűzésként. Az előbbi esetében kulcsfontosságúnak véli a jövedelemtámogatás megőrzését és a piaci, valamint időjárási sokkok okozta jövedelemingadozás mérséklését. Az élelmiszeripari szektor versenyképességének javítása az élelmiszerláncon belüli hozzáadott érték növelésén keresztül valósítható meg. A jövőben természetesen minden szakpolitikán belül nagyobb figyelem kell, hogy övezze a természeti erőforrások és a klímavédelem fenntartható menedzselését, a környezetvédelmi technológiák ösztönzését, valamint a klímaváltozás és ahhoz való alkalmazkodás elősegítését. A kiegyensúlyozott térségi fejlődés kapcsán felhívta a figyelmet a vidéki életképesség és foglalkoztatás támogatására, valamint az innovációra.
(Forrás: NAKlap, 2017. márciusi szám)
Magyar szempontból fontos KAP-eredmények
A kormány célja a magyar gazdák helyzetének javítása a Közös Agrárpolitika finomhangolása során – mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a Mezőgazdasági és Halászati Tanács április 3-i luxemburgi ülése után. Az agrárgazdaságért felelős államtitkár emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság 2016 szeptemberében hozta nyilvánosságra a Közös Agrárpolitikára vonatkozó négy uniós alapjogszabály egyszerűsítését célzó javaslatát, amellyel mind a termelők, mind pedig a végrehajtásért felelős tagállami intézmények adminisztratív terheit könnyítené. Fontos, hogy a javasolt módosítások nem jelentik a legutóbbi, 2013-ban elfogadott reform felülvizsgálatát.
Magyar szempontból fontos eredmény, hogy az önkéntes termeléshez kötött támogatások keretei nem változnak, azok továbbra is a magyar gazdákat segítik, ösztönzik a foglalkoztatást. Az aktívgazda-vizsgálat tekintetében több egyszerűsítést irányoz elő a módosítás, amelyek döntően a termelők adminisztratív terheit csökkenthetik. A zöldség- és gyümölcstermelői szervezetek nemzeti támogatását negyedére csökkentette volna a bizottsági javaslat, azonban magyar kezdeményezésre, több tagállam támogatásával olyan szöveg került be a körvonalazódó tanácsi álláspontba, amely nemcsak megakadályozza a csökkentést, de akár a jelenleg fizetett támogatás kétszeresének kifizetésére is lehetőséget biztosíthat.
– A megállapodás a mezőgazdasági miniszterek álláspontját tükrözi, a szabályok végleges elfogadásához az Európai Parlament, mint társ-jogalkotó egyetértése is szükséges. Ennek megszerzése az ősz folyamán várható, így a módosításokkal érintett új szabályok 2018. január 1-el lépnek hatályba, így a 2018-as igénylési évtől alkalmazhatóak – tette hozzá az államtitkár.
Mindemellett a tanácsülésen a Bizottság bemutatta az ökológiai fókuszterületek két éves végrehajtási tapasztalatairól készített jelentését. Az ebben foglaltak alapján a Bizottság nem tervezi az ökológiai jelentőségű területek jelenlegi kötelező 5 százalékos arányának növelését. (FM Sajtóiroda)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön