A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Vas megyei szervezete Vasszécsenyben tartotta a megyei agrárfórumot december 13-án, dr. Pusztavámi Márton elnök köszöntőjével. Többek között elhangzott, hogy műhús előállításának ökológiai lábnyoma kisebb, mint a legeltetett tehéné.
Az élelmiszeripar helyzetéről és a várható kihívásokról tartott előadást Éder Tamás, a NAK élelmiszeriparért felelős országos alelnöke. Az idei évet összegezve kiemelte, az ágazat teljesítménye növekedett az első 9 hónapban, de a jövedelmezés területén valószínűleg nem fogunk ilyen jó képet látni, mert az önköltségek nagyobb mértékben növekedtek, mint az értékesítési árak. A koncentrált kiskereskedelmi láncokról beszélt, amelyek Nyugat-Európában több évtizeden keresztül fejlődtek ki, a rendszerváltó kelet-európai országokban pedig pár év alatt, így hirtelen zúdultak az új kiskereskedelmi elvárások a beszállítókra, így a mezőgazdasági és élelmiszeripari szereplőkre.
– Ez a kiskereskedelmi üzleti forma nagy mennyiségű beszállítást vár el, és folyamatosan kiváló minőségű, hosszú szavatosságú termékeket. Divatos szidni a kiskereskedelmi láncokat, de tudomásul kell venni, hogy a modell a kiskereskedelmi verseny győztese, a fogyasztók szeretik és használják. Az internetes kereskedelem új lehetőségeket teremt, de ezek a koncentrált kiskereskedelmi láncok továbbra is meghatározó szerepet fognak játszani . Egyes szakértői vélemények szerint Magyarországon még sok kiskereskedelmi lánc van, várhatóan a számuk csökkenni fog, és még keményebb partnerei lesznek a beszállítóknak. Komoly technológiai fejlesztésre van szükség az élelmiszeriparban, mert az ágazatnak képesnek kell lenni kiszolgálni ezt az üzleti modellt, amely jól közvetíti a fogyasztói igényeket a napi eladási tapasztalatok alapján – mondta.
Milyen elvárásokat támasztanak az élelmiszeriparral szemben? A komplex igényhalmazban szerepel: a termék legyen egészséges, ízletes, friss, de a minőségét sokáig őrizze meg, minél könnyebb legyen az étel elkészítése és tárolása, az előállítás ökológiai lábnyoma a lehető legkisebb legyen.
– Ez utóbbi igény az exportpiacokon egyre fontosabb: és az ágazatnak a külföldi piaci igényekhez is alkalmazkodni kell, nemcsak a hazaiakhoz. Sok külföldi piacon már-már fontos az is, ami a magyar elvárások között nem szerepel nagy súllyal: így például legyen a termék előállítási folyamata etikus, a kiskereskedő azt is feltételül szabhatja, hogy a beszállító bizonyítsa, hogy etikus körülmények között tartották a hús alapanyagát adó állatot. További igény, hogy a termékek között legyen bio, vegán és paleo, mert ezekre is van egyre jelentősebb kereslet, legyen biztonságos, és legyen olcsó. A fogyasztók egyre többet szeretnének tudni az elfogyasztott élelmiszerről. Így például arról, hogy milyen alapanyagokból készült, honnan származik, mekkora az ökológiai lábnyoma. Mindezt csak jól kialakított IT rendszerekkel lehet majd kiszolgálni. Vélhetően a jövőben képesnek kell lenni arra, hogy olyan terméket adjunk a fogyasztó kezébe, amit ha lefényképez a telefonjával, akkor az internetről letölthet minden információt az adott élelmiszerről – tette hozzá.
A jövőről szólva elhangzott: valószínűleg sok új technológiai megoldás jelenik meg a közeljövőben az élelmiszeriparban is. Ha a szabályozás nem gátolja, akkor olyan termékek is készülhetnek, melyek alapanyagai génszerkesztett megoldások eredményeként jöttek létre. Valószínű, hogy pár éven belül elérhető ára lesz a laboratóriumi húspogácsának, amely egyfajta válasz egyes felmerülő fogyasztói igényekre, hiszen a műhús előállításának ökológiai lábnyoma kisebb, mint a legeltetett tehénből származó húsé... Éder Tamás elmondta, hogy egy holland húsipari szakértő viccesen megjegyezte, hogy a legnagyobb kárt a húsiparnak Walt Disney okozta azzal, hogy megteremtette a szerethető kicsi rajzfilmállatok figuráit, így egyre több ember érzi úgy, hogy a haszonállat-tartás nem jó dolog és elfordul a hús fogyasztásától. Magyarországon még nem érezni olyan súllyal azt az állatvédő csoportoktól jövő nyomást, mint ami például a holland állattartókra nehezedik, de számolnunk kell azzal, hogy a társadalom elvárásai egyre szigorúbbak lesznek ezen a területen is. Stratégiai javaslata az volt: a gazdálkodók ne álljanak ellen a változásoknak, körültekintően, figyelmesen haladjanak előre, a tudomány adta új megoldások kihasználásával.
Dr. Cseszlai István, a NAK stratégiai igazgatója a földtörvényről és javaslatukról, a visszaéléseket kivédő új működési formáról, a családi mezőgazdasági vállalkozásról tartott előadást. Az utóbbira vonatkozó javaslat tavasszal kerülhetne az Országgyűlés elé. A NAK tervei szerint a családi mezőgazdasági vállalkozásoknak 100 millió forint árbevételig – amelybe nem tartozna bele a kapott támogatás – nem kellene társasági adót fizetniük. A magyar föld vásárlását megelőző eljárásokat úgy egyszerűsítették, hogy a döntés legyen a megfelelő információkkal rendelkező helyi földbizottságoknál, mert azon a szinten van rálátás arra, hogy valaki felhalmozza a földeket vagy valóban gazdálkodik rajta. Finomításra kerül a törvény az állattartók tekintetében, így például egy kecskével nem lehet elvinni száz hektár gyümölcsöst, csak a takarmányszükségleteknek megfelelő művelési ágú és azzal arányos területű földet lehet megszerezni. Az elfogadott módosítási javaslatok a visszaélések kiszorítását és a versenyképes birtokszerkezet kialakítását célozzák.
Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese a 2020 után várható mezőgazdasági (a vidékfejlesztési és a közvetlen, vagyis a terület alapú és termeléshez kötött) támogatásokról beszélt. Nyugat-Európában konkrét igény, hogy a támogatásokat úgy kell átalakítani, hogy a fenntarthatósági, klímavédelmi és állatjóléti szempontokhoz kössék.
– A jövőben is ugyanannyi vagy kevesebb megszerezhető pénz lesz, de sokféle feltételnek kell megfelelni, az több adminisztrációs terhet jelent. A támogatásokhoz olyan célt kell rendelni, ami mérhető kell legyen, vagyis indikátorokat kell alkalmazni, azokról jelentéseket írni. Az indikátorokat nem EU-szinten, hanem tagállami szinten határozzák majd meg, ezért fontos előre átgondolni, mit tudunk vállalni. Például indikátor lehet az egy hektár megművelésére jutó energiafelhasználás. A tervezetben szerepel egy mindenkire kötelező okostelefonos alkalmazás, amibe parcella szintű adatok feltöltését várják, ellenkező esetben a gazdálkodó semmilyen támogatásban nem részesül – mondta.
Papp Gergely úgy véli, ez utóbbi kivédhető lesz, mert komoly adatvédelmi gondot okoz, ha egy brüsszeli felhőben minden információt megadunk, így az ott ülő ügyintéző többet tudna a magyar gazdaságról, mint mi magunk. A gazdálkodók elöregedése már létező jelenség, ezért jelentősen támogatják majd a fiatalokat, előfordulhat 2021 után, hogy ugyanarra a tevékenységre egy 40 év alatti gazdálkodó kétszer annyi támogatást kap, mint egy 40 év feletti.
(forrás: Vas Népe)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön