A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatósága a Jászsági Méhész Egyesület szervezésében 2018. november 10-én méhészfórumot tartott Jászberényben, amelyen méhpusztulások ok-okozati összefüggéseit vitatták meg.
A rendezvényen részt vevőket Kiss János, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Jász-Nagykun-Szolnok megyei alelnöke és Molnár György, a Jászsági Méhész Egyesület elnöke köszöntötte. Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatal Növény-, Talaj-és Erdővédelmi elnökhelyettese előadásában elmondta, hogy a NÉBIH részt vesz a bejelentett méhpusztulások kivizsgálásában.
– A munka komplex és rengeteg adatot kell feldolgozni ahhoz, hogy egyértelműen meg lehessen állapítani egy-egy adott hatóanyag vagy gazdálkodó felelősségét a méh-elhullásoknál. Az érdek közös, a gazdálkodóknak védekezniük kell a károsítók ellen, de ezt úgy kell tenniük hogy a környezetvédelmi szempontokat maximálisan figyelembe veszik, és a hasznos szervezeteket minél kisebb mértékben veszélyeztessék – mondta.
A pusztulásokkal kapcsolatban ismertette a méhészek kötelességeit is.
– Amennyiben valaki elhullást tapasztal, abban az esetben jogszabályi kötelessége a bejelentés. Csak ebben az esetben tud elindulni a hatósági vizsgálat, ami adatot tud szolgáltatni a későbbi döntésekhez – jegyezte meg. Hozzátette, az idei évben 491 mérgezésről kaptak információt, ami az elmúlt évek átlagainak a tízszerese. A vizsgálatok során azonban csak 161 méhésztől kapták meg a kitöltött adatgyűjtő lapokat, ezen az arányon mindenképpen javítani szükséges. A növényvédelmi technológiai adatgyűjtés is csak ezen adatlapok kitöltése és visszaszolgáltatása után tud elindulni.
Dr. Hegedűs Dénes, az OMME elnökhelyettese beszámolt a méhpusztulások időszakában a méhek viselkedésében tapasztalt tünetekről és a lehetséges okokról.
– A viselkedésben görcsös állapot volt megfigyelhető és problémák voltak a fiasításnál. A bölcsők kelési százaléka lecsökkent és ez főleg a keresztesvirágú növények (őszi káposztarepce, fehér mustár) virágzási időszakában volt a legjellemzőbb. Ezekben az időszakokban egyidejűleg az indikátorként jellemezhető egyéb hasznos beporzó fajok egyedszámának csökkenését is megfigyelték – mondta.
Tóth Dénes, az OMME elnökségi tagja, szaktanácsadó ismertette a mérgezéses tünetek során tapasztalt negatív jelenségeket.
– Három kategóriát állítottunk fel. Az első a méhek konkrét pusztulása, amikor elpusztult egyedeket is lehetett találni. A méhek eltűnése a második, ebben az esetben tájolási problémák léptek fel, feltételezések szerint a mérgezett egyedek nem találnak vissza a kaptárakhoz. A harmadik kategória a méhek „bóklászása”, amikor az állat ott van a kaptár körül, de nem dolgozik, nem gyűjt – mondta. Kifejtette, hogy a méhpusztulások esetén alkalmazott eljárásrendet újra kell gondolni, mert összesen 82 méh minta került be a laboratóriumokba, de a vizsgálatra beküldött minták nem tartalmaznak elegendő mennyiséget a begyűjtött rovarokból így pedig nehéz vagy lehetetlen a vizsgálatok szakszerű elvégzése.
– A méhpusztulás sajnos országos méreteket öltött az idei évben és így az okok is minden bizonnyal összetettek. Vannak egészen nyilvánvaló esetek, de ekkora földrajzi kiterjedés esetén a problémát nem lehet egyetlen okra, egyetlen hatóanyagra visszavezetni. Ami biztos, hogy a megoldás, az okok megtalálása az ágazati szereplők közös érdeke, a megoldás érdekében minden érintett szakember és szervezet együttműködésére szükség van – tette hozzá Tóth.
A fórum végén, a résztvevők által feltett kérdésekre válaszoltak a szakértők.
(NAK)