A kistermelői élelmiszer-előállításról tartottak fórumot Vépen február 26-án. A tájékoztató rendezvény célközönsége az élelmiszer-előállítással foglalkozó őstermelők, egyéni vállalkozók voltak, akik számára a kistermelésből adódó kötelezettségek számbavételén túl hasznos ismeretekkel igyekeztünk a segítségükre lenni.
A rövid megnyitót követően kezdődtek a szakmai előadások. Papp Katalin, a Vas Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály osztályvezetője először a kistermelői élelmiszer-előállítás törvényi-jogszabályi hátterét, alapfogalmait mutatta be, fontosnak tartotta megemlíteni az előállítható termékek mennyiségi korlátait, a jövedéki termékekre vonatkozó előírásokat, a nyilvántartási kötelezettségeket és a jó gyártási és higiéniai gyakorlat elemeit. Külön beszélt a falusi vendégasztalról, valamint a gyógynövény, illetve a vadon termő gomba gyűjtéséről. Az is kiderült, hogy kistermelői keretek között gyógynövényekből nem állíthatók elő gyógyszerek és étrend-kiegészítők alapanyagai. Lépésenként vette azt is sorra, hogyan válhat valaki kistermelővé, milyen infrastrukturális, higiéniai feltételek szükségesek, valamint e keretek közt hol és mit lehet szabályosan árusítani. Az előadás végén kiemelte, hogy a kistermelő felel az általa előállított és forgalmazott termékek biztonságáért.
A főosztály másik munkatársa, Margavicsné Nagy Éva a kistermelői tej-és húsfeldolgozás alapjait ismertette. Az alapanyag- és az élelmiszer-készítés műveleteinek a szabályozásával kezdte az előadást, itt külön említette a friss húst, a baromfihúst, a húskészítményeket és a tejtermékeket. Részletezte a raktározás-tárolás, a hűtési lánc fenntartás előírásait, a hőmérséklet és a hűtőberendezések előírásait, és ezek fontosságát a biztonságos élelmiszer-előállítás folyamatában. Külön szólt a nyári melegben való piaci részvételről, gyakorlati tudnivalókat osztott meg a hallgatósággal. Ezek után kitért a vágás feltételeire, a húsvizsgálatra, a friss hús előkészítésének folyamataira (hűtés, csontozás, darabolás, csomagolás, szállítás, tárolás) és a tartósítási folyamatokra, úgy, mint a sózás-pácolás, füstölés, érlelés és hőkezelés. Mindemellett a baromfihús-feldolgozásról külön szó is esett. Végül a jelölés-címkézés témát és a húskészítmények (kolbász) és a tejtermékek (nyerstej, pasztörizált termékek, túró) előállításának szabályait mondta el. Az előadások végén a résztvevők gyakorlati problémákat vetettek fel, ezekre minden esetben sikerült is választ kapniuk, illetve megoldást találni.
A rendezvény zárásaként Végh Ádám, a NAK vidékfejlesztési referense tartotta meg prezentációját „Agrártámogatási lehetőségek a kistermelők számára a VP-ből (LEADER)- helyi termék előállítás” címmel. Az előadás az elmélet, mint konkrét pályázati lehetőségek és határidők mellett gyakorlati tudnivalókkal is ellátta el a jelenlévőket, megtudhatták a VP-s pályázatok menetrendjét a tervezés- benyújtástól a megvalósításig, pozitív és negatív példákkal alátámasztva, valamint az ún. buktatók is felmerültek.
A rendezvény érdekes témákat érintett, a hallgatóság visszajelzése alapján hasznos volt, sok új információval gazdagodtak. Örömmel vették, hogy a kamara tervezi az élelmiszer-előállítási témájú előadások folytatását.
(NAK)