Az EU konzultatív szerveként működő Európai Gazdasági és Szociális Bizottság magyarországi delegáltjai Süle Katalinnak, a NAK Zala megyei elnökének meghívását elfogadva Zala megyébe látogattak.
A 2017. augusztus 28-i szakmai program Kerkaszentkirályon, Pál Zoltán pincészetében indult, ahol vendégeink megismerkedhettek a falusi turizmus egy jól működő modelljével, a helyi szőlőművelés és borkészítés mesterségével. Betekintést nyerhettek a zalai hagyományos ételek ízvilágába, mivel az itt feltálalt élelmiszerek alapanyagai kizárólag a térségben előállított termékek, amelyeket családi receptek alapján készítenek el.
A helyi gasztronómiával való ismerkedés közben Lendvay Miklós, a NAK megyei szervezetének igazgatója bemutatta Zala legfontosabb sajátosságait és a legfőbb mezőgazdasági mutatóit. Ezt követően Kocsy Béla, a kamara külkapcsolati igazgatója tartott tájékoztatót a NAK külügyi tevékenységeiről.
Vendégek és vendéglátók
A program folytatásaként ellátogattunk a Zalaerdő Zrt. letenyei erdészetébe, ahol Kovács Ferenc termelési igazgató ismertette a cég tevékenységét és főbb mutatóit,valamint bemutatta a hagyományos erdészeti fakitermelés technológiai hátterét, melyet a gyakorlatban is megtekinthettünk. A térség gazdasági fellendüléséhez jelentősen hozzájárult az olaj, a „fekete arany” után való kutatás, melynek központja Bázakerettye, ahol Iványi László polgármester tartott tájékoztatót a térség olajipari múltjáról. Elmondta, hogy az első zalai olajkutató fúrásokat 1921 és 1923 között végezték, majd ezt követően az 1937 és 1938 közötti olajkitermelési eredmények szükségessé tették a helyi infrastruktúra modernizálását, munkásotthon és lakótelep építését. Ennek köszönhetően indult meg a település nagyléptékű fejlődése, így közintézményeiben, csatornázottságában, úthálózatát tekintve sok várost is megelőzött.
A szakmai program zárásaként Bázakerettyéről az út Kiscsehibe vezetett, ahol Süle Katalin bemutatta saját charolais-törzstenyészetét. A vendégek láthatták a borjaikkal együtt legelő anyateheneket, illetve a már karámba válogatott, éven felüli tenyészüsző-állományt. Megismerkedtek a szaporítási eljárásokkal, a takarmányozási programmal, valamint megtekintették a téli szállást és a már elkészített, a legelési időszak utáni takarmányozást szolgáló széna-, valamint alomanyagként is felhasználható szalmabálákat.
(NAK)