Utánpótlási gondok tapasztalhatóak Somogy megyében az élelmiszeriparban, ami egyrészt mennyiségi, másrészt minőségi problémát jelent. Az ágazati szakértők szerint a szükségesnél kevesebben kerülnek ki a szakképző intézményekből, egyes szakmák elsajátítására az indokoltnál kevesebb fiatal jelentkezik.
Az élelmiszer-gazdasági vállalkozások csaknem egyharmada tudna felvenni új dolgozókat, 51 százalékuk szakmunkást, 18 százalékuk érettségizett, 7 százalékuk felsőfokú végzettségű munkatársat, de jelentős a kereslet betanított munkások iránt is – hivatkozott az Agrárgazdasági Kutatóintézet csaknem ezer vállalkozó körében végzett, országos munkaerőpiaci felmérésére a Somogyi Hírlapnak nyilatkozó Gombos Sándor.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) somogyi elnöke szerint a pék- és sütőipari képzésre rendelkezésre álló 130 felvételi helyet, valamint a húsipari szakképzésre biztosított 40 helyet a Földművelésügyi Minisztériumhoz tartozó három somogyi intézményben sikerült betölteni, a szőlész- és borászképzés 60 helyére azonban csak 11, a kertészképzésre 17 jelentkező volt a 2016–2017-es tanévben. Gombos Sándor úgy látja: a szeptemberben induló tanévre meghatározott 30 tejipari szakmunkásképző hely betöltésére is kevés az esély.
– Helytálló a kamarai elnök véleménye, ugyanakkor nem teljes az általa felvázolt kép, mivel a beiskolázási adatokat csak az agrártárcához tartozó somogyi intézményekre vonatkoztatja. A Nemzetgazdasági Minisztérium ernyője alá került Siófoki Szakképzési Centrumnak ugyanis nem okozott gondot az öt éve áhított balatonboglári szőlész-borász és kertészképzés újraindítása – reagált az agrárkamarai elnök által elmondottakra Szamosi Lóránt.
A siófoki intézmény főigazgatója szerint nem mindegy, hogy hol képzünk szakembereket. Egyes helyeken, például malmok, húsüzemek közelében nem lehet gond beiskolázni péknek vagy hentesnek készülő fiatalokat, ahogyan a Dél-Balatonon sem nehéz középfokú végzettséget nyújtó szőlészeket, borászokat, kertészeket képezni. Véleménye szerint ezért az iparhoz hasonlóan az agrárszektorban is meg kellene teremteni a duális képzés feltételeit. Szamosi Lóránt, a Siófoki Szakképzési Centrum főigazgatója egyebek között azzal magyarázza a szakemberhiányt, hogy az agráriumban továbbra is az ipari ágazatban elérhető átlagbérek alatt vannak a fizetések. Hozzátette: amíg a mezőgazdasági ágazatban nem emelkednek a bérek, és nem érik el az ipari szektorban fizethető keresetek átlagát, addig korai a szakember-utánpótlás gondjait enyhítő reformról beszélni.
Mezőgazdasági mérnökből remélhetőleg nem lesz hiány a dél-dunántúli országrészben, mivel a Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Karán ez idő szerint 474 nappali és 187 levelező tagozatos hallgató tanul államilag finanszírozott ösztöndíjas, illetve önköltséges formában. Ebből lótenyésztő és lovassportszervező agrármérnöki alapszakon 81-en, mezőgazdasági mérnök alapszakon 175-en szeretnének egyetemi diplomát szerezni. Ugyanezeken a szakokon szeptembertől több mint százan kezdhetik meg tanulmányaikat.
(Somogyi Hírlap)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön