A sárospataki gazdafórumon a jelenlegi és a jövőbeli uniós vidékfejlesztési pályázatok helyzetét tekintették át a résztvevők.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatósága és a Zempléni Gazdaklub közös szervezésében gazdafórumot rendeztek 2016. november 11-én, Sárospatakon. A meghívottakat, az előadókat és a gazdálkodókat Taskó József, a NAK megyei elnöke köszöntötte, majd megnyitotta a rendezvényt. A vendéglátó város nevében Aros János polgármester köszöntötte a fórum résztvevőit, bemutatta a várost és kiemelte, hogy a hazai és uniós források most még rendelkezésre állnak, ezért a jövőjét megerősíteni szándékozó vállalkozóknak nagy figyelmet kell fordítaniuk az összehangolt fejlesztésekre.
Hörcsik Richárd, a térség országgyűlési képviselője, az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának elnöke közölte, hogy az új rendszerben történő támogatási programot sokáig vizsgálta a brüsszeli intézményrendszer, ezért késve írtak ki több pályázatot, de most már felgyorsítják azokat. Hangsúlyozta, a növénytermesztés, a szőlészet, a gyümölcstermesztés és az állattartás Abaúj és Zemplén térségében is százaknak, ezreknek ad munkát és megélhetést.
Madari Örs, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkárságának politikai tanácsadója a Vidékfejlesztési Program aktuális pályázati kiírásairól tartott beszámolót. Naprakész adatokat közölt a beadott pályázatok számáról, az igényelt támogatási összegekről, országosan és a megyére vonatkozóan. A megyében nem kell szégyenkezni, aktív a tagság, a 4-5. helyen áll a benyújtott igények, pályázatok számában.
Sokan voltak kíváncsiak a fórumra
– Valóban késve indultak a GINOP- és a VP-pályázatok, hiszen a régiek lezárása és az újak Brüsszel által történő elfogadása lassította a terveket, de mára utolértük magunkat – mondta Jakab István, a MAGOSZ elnöke. Hozzátette, a termelőknek a legfontosabb az, hogy ne legyen további fennakadás, ezért az MVH nehézkés rendszerének megszüntetésével a szolgáltató ügyintézést akarják elérni. A részarány-tulajdon megszüntetése a következő nagy feladat, ami az alaptörvény és a jelenlegi Ptk. szabályai nehezítenek, de megoldást kell találni az öröklés miatti darabszám szaporodására, valamint az elhagyott, örökös nélküli tulajdonok rendezésére.
Kiemelte az állami földek értékesítésiének fontosságát, a gazdálkodók földhöz jutását. Említette a jogszabályok racionalizálását, a ménesbirtokok szerepét a hagyományok őrzésében, a szakképzésben. Fontosnak tartja GMO-mentesség megőrzését, a szabadkereskedelmi egyezmények szerepét és ránk váró jelentőségét. Az intézményrendszer és a szakképzés átalakítását.
Agrártámogatások 2020 után címmel Papp Gergely, NAK szakmai főigazgató-helyettese tartott előadást. Elmondta, hogy már Brüsszelben megkezdődtek az egyeztetések erről az új időszakról, de a jelenlegi ciklus is késve indult és a Brexit is nagy hatással lesz a ki és befizetésekre. Valószínűsíthető, hogy lesznek továbbra is területhez, termeléshez, állatlétszámhoz kötött támogatások, de annak mértéke már kérdéses. A vidékfejlesztési, beruházási pályázatoknál és egyéb operatív programoknál nagyobb visszalépés várható.
A fórum során a vízgazdálkodás (közművek, utak, hidak), földhasználat, részarány-tulajdon, zártkertek problémái, kérdései merültek fel, amelyekre az előadók – köztük Péter Mihály, a NAK Budapest és Pest megyei elnöke – készséggel válaszoltak.
(NAK)