A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezete konferenciát rendezett november 8-án a termőföld savanyodásáról és következményeiről, valamint az ellene alkalmazható megoldásokról.
Taskó József, a NAK megyei elnöke a tanácskozáson kiemelte, hogy a talajok savanyodása nem teszi lehetővé az optimális termésszint elérését, túlzott mértékű NPK műtrágyázást követel meg, ami a talaj további elsavanyodását eredményezi. Hozzátette, a gyökérzónában tapasztalható savanyodás következtében a hüvelyes növények termesztése kockázatos. A kijuttatott műtrágyákból a növény számára felvehető tápanyag mennyisége csökken, 5,5 pH-értéken a kijuttatott tápanyagnak akár a kétharmada sem érhető el a növény számára. Emellett a savanyodás a kalcium kimosódásához vezet, ami a talajszerkezetet negatívan befolyásolja. Romlik a talaj vízháztartása, száraz időszakokban romlik a növények srtessztűrő-képessége.
A szántóföldi kultúrák mellett a talaj elsavanyodása a legelőkre, a kaszálókra is komoly hatással van. A legelő fű és a széna takarmányozási értéke csökken, mivel megváltozik a legelők és kaszálók fűösszetétele, sőt az alacsonyabb hozam takarmányhiányt is eredményez. Taskó József szerint elengedhetetlen a talajok javításával foglalkozni.
Ennek egyik lehetséges megoldása a riolittufa alkalmazása, amelyről Nemes Gábor, a Colas Északkő Kft. képviselője beszélt. Mint mondta, az engedéllyel kitermelhető bodrogkeresztúri riolittufa alkalmazható üveg és fólia alatti hajtatáshoz, a szántóföldi növényekhez, kertészeti kultúrákhoz, gyümölcs- és szőlőültetvényekhez, gyepekhez, szaporítóanyagokhoz, szőlő- és faiskolákhoz.
Továbbá termesztő közegekhez kiválóan alkalmazható következő javasolt terítési dózisok szerint:
- homoktalajokon 0/5 mm szemcseméretben 2-3 kg/négyzetméter,
- vályog talajokon 0/5 mm szemcseméretben 0,5-1 kg/ négyzetméter,
- agyag talajokon 0/5 mm szemcseméretben 2 kg/ négyzetméter.
- ültetvények új telepítéseknél ültető gödörben, 5-15 kg mennyiségben, 0/5 mm szemcseméretben,
- meglévő ültetvényeknél 2-3 kg/ négyzetméter mennyiségben a sorközökben,
- hajtatóházak talajához 0/5 mm szemcseméretben 1-5 kg/ négyzetméter mennyiségben,
- termesztő közegekhez 0/5 mm szemcseméretű őrlemény bekeverése 25-30%-os térfogat arányban (biocsöves termesztés).
Kiváló minőségű lesz a talaj
Kiszórása egyszerű, röpítőtárcsás műtrágyaszóróval, vagy kisebb területeken kézzel történik. Az első évben a talajvizsgálattól függően ajánlott a nagyobb dózisú kijuttatás (1-2 kg/ négyzetméter), majd a második és harmadik évben elegendő ennek felét kihelyezni. Hároméves intenzív alkalmazást követően indul az anyag 5-8 éves tartamhatása, amikor további kijuttatás az eredményektől függően nem feltétlenül szükséges.
Tapasztalat szerint a riolittufával feljavított talajokban a szántóföldi növények közül a kukorica, a dohány, a rozs, a búza, a burgonya, a szója, a napraforgó, a csillagfürt és a rostkender hozamnövekedése mindenütt kimutatható (5-8%), és jobb a növények egészségi állapota. A dohánynál a termék minőségi javulása jelentős árbevétel-növekedést eredményez, a csillagfürtnél a fehérje-, az alkaloida-, a szárazanyag- és nátriumtartalom növekszik. Az őszi búzánál a kezelés hatására a szemkeménység 6,3%-kal, a nedves sikér 6,7%-kal, a fehérjetartalom 4,6%-kal nőtt.
Nemes Gábor szerint az értékes bodrogkeresztúri riolittufa hasznos. Magas kalcium-, kálium-, cink-, vas- és magnéziumtartalma a vegetációk teljes igényét képes fedezni, így egyéb forrás biztosítása nem szükséges. A fotoszintézis fokozódása következtében nagyobb a szén-dioxid-asszimiláció, melynek hatására több cukorfoszfát képződik, ami jobb termést nagyobb költséghatékonyságot eredményez.
A jelenlévők felvetették, hogy a téma a Vidékfejlesztési Programhoz kapcsolódva alkalmazható az Európai Innovációs Partnerségben.
(NAK) (fotó: Colas Északkő Kft)