Vármegyei hírek

Az agrárium jövőjének egyre inkább kiemelt és fontos része a biogazdálkodás - mondta a Nagy István, a Földűvelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára október 16-án, vasárnap a jánossomorjai Hanságligetben rendezett VIII. Bionapon.

A rendezvényt köszöntők sorával nyitották meg: Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár és egyben NAK-alelnök, dr. Nagy István FM-parlamenti államtitkár, Széles Sándor Győr-Moson-Sopron megyei kormánymegbízott,  Lőrincz György jánossomorjai polgármester, Németh Gergely Győr-Moson-Sopron megyei NAK-elnök, Czeller Gábor, a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke, dr. Vér András, a Széchenyi István Egyetem Szaktanácsadó és Továbbképző Intézet Mosonmagyaróvári Kar intézetigazgatója, végül dr. Bódi Csaba, a házigazda HIPP Kft. ügyvezető igazgatója.

A megnyitó után szakmai program zajlott, mely dr. Roszik Péter, a Nyugat-Dunántúli Biokultúra Egyesület elnök levezetésében történt. Elsőként dr. Nagy István államtitkár előadása volt a programban, Az agrárium aktuális kérdései és a biogazdálkodás a kormány agrárpolitikájában címmel.

Magyarország kedvező adottságai ellenére eddig nem használta ki kellőképpen a biogazdálkodás adta lehetőségeket, ezért a kormány célja, hogy 2020-ra 350 ezer hektárra, a mostaninak a duplájára növekedjen a biogazdálkodással foglalkozó területek nagysága, monda az államtitkár. Hozzátette: a mezőgazdasági területek 2,5 százaléka bioterület. Nagy hátrány, hogy ezeken a területeken 80-85 százalékban alapanyagot állítanak elő a gazdák, viszont a feldolgozott bioélelmiszerek kilencven százalékát külföldről hozzák be. A kormány által megalkotott, az ökológiai gazdálkodás fejlesztését szolgáló akcióterv ezért a területnövelés mellett a feldolgozottsági arány növelését is célul tűzte ki.
Nagy István elmondta, a biogazdálkodás a környezetre és a vízkészletre is kedvezően hat, ezért az ökogazdálkodással foglalkozó pályázók mindegyikét szeretnék bevonni a programba. Emlékeztetett: 2020-ig 12 ezer milliárd forint fejlesztési támogatás érkezik Magyarországra az Európai Uniótól, amelyből mintegy 3700 milliárd forint jut mezőgazdaság- és vidékfejlesztésre. A cél, hogy a vidék élhető legyen, elősegítve a fiatalok helyben maradását. Ezért készítette el a kormány a 2020-ig szóló nemzeti vidék stratégiát.
A vidékstratégia céljai közé tartozik, hogy az állattenyésztés és a növénytermesztés közötti arányeltolódás mérséklődjön, nagyobb arányú legyen az állattenyésztés, továbbá fejlődjön a kertészeti ágazat, a jelenlegi 2,5 millió tonnánál egymillió tonnával több zöldséget és gyümölcsöt termeljenek. Ez utóbbi növekedés a foglalkoztatottság lényeges növeléséhez is hozzá tudna járulni, a számítások szerint mintegy százezer új munkahelyet létrehozva - fogalmazott az államtitkár.

Kis Miklós Zsolt államtitkár a Vidékfejlesztési Program idei évben megjelent, összes pályázati felhívásáról átfogó képet adott. Diagramokkal, statisztikai számításokkal támasztotta alá a felhívások jelentőségét, azok életszerű kiírását.
Dr. Bódi Csaba bemutatta a HIPP Kft. 25 éves múltját, a cég fejlődését, sikereit: a sütőtököt a kezdeményezésükre vezették be a bébiétel-kínálat közé, a szürkemarha és borjának felhasználását, a nagyszentjánosi Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. tehenészetének biogazdálkodására történő átállítása.

Nagy István (balra) és mellette Kiss Miklós Zsolt veszik szemügyre a bioélelmiszereket

Nagy Balázs megyei élelmiszeripari referens a megyei élelmiszeriparról számolt be. Tájékoztatta a hallgatóságot az agrár- és élelmiszeripari szakmák népszerűsítésére indított roadshow-król, mely az általános iskolásokat szólítja meg a szakképző intézmények és a NAK Győr-Moson-Sopron megyei igazgatóságának szervezésében valósul meg.
Lőrincné Táborfi Julianna dietetikus hangsúlyozta a bioélelmiszerek, mint teljes értékű táplálkozás fontosságát. Végezetül pedig Lipcseiné Takács Nóra a Falusi Tanoda Program, az étel iskolája rendszerről adott átfogó képet.
A rendezvény szaktanácsadóknak is képzésként betudható szakmai esemény volt.

(NAK/FM Sajtóiroda)