A 2016-ban 70 éves INTEGRÁL Zrt. a Magyar Lúdszövetséggel közös szervezésben immár 18. alkalommal tartotta meg a hagyományos szakmai konferenciát a négy napos XVIII. Kiskunfélegyházi Libafesztivál programsorozat keretében.
A szakmai konferencia egyrészt tisztelgés azon szakemberek előtt, akik egész évben foglalkoznak állattartással, libahízlalással másrészt az INTEGRÁL Zrt. kiskunfélegyházi feldolgozóüzemében vállalnak részt a világszerte híres hungarikum, a hízott libamáj előállításában.
A szakmai konferencián elsőként Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke szólt az egybegyűltekhez, aki a 2008-as „fekete esztendőt” említette és azt, hogy akkoriban képviselőként oroszlánrészt vállalt a Hungarikumokról, Magyar Értékekről szóló törvény előkészítésében. Felidézve emlékeit elmondta, hogy a törvényjavaslat első körös véleményezése során több mint 500 hozzászólás érkezett az egész Kárpát-medencéből. A véleményekben kiemelkedő számban említették a mai nap „főszereplőjét” a hízott libamájat. Talán ennek is köszönhetően, a 2012-ben elfogadott törvényt követő évben az elsők között rögzítették a Magyar Hízott Víziszárnyas Termékeket, mint hazánk értékeit, egyben a Hungarikumok gyűjteményébe is beemelték azokat, hiszen több évszázados hagyomány és kiemelkedő szakértelem kell ezen termékek előállításához. A hízott libamáj jelkép hazánk számára, a hazai és a nemzetközi konyhakultúra egyik legkiemelkedőbb értéke.
Balla László Kiskunfélegyháza Város alpolgármestere elmondta, hogy Kiskunfélegyháza városa büszke az idén 70 éves INTEGRÁL Zrt.-re, a vállalat és a város együttműködésére és arra a tényre, hogy az INTEGRÁL Zrt. nevét világszerte a magas minőséggel és Magyarországgal azonosítják.
Dr. Horváth Sándor az Integrál Zrt. elnök-vezérigazgatója köszöntőjében elmondta, hogy a hízott víziszárnyas és azon belül a hízott liba fellegvára hazánkban a kiskunfélegyházi INTEGRÁL Zrt., de szükségesnek tartotta megemlíteni, hogy nem kizárólag ezen a környéken foglalkoznak ezzel az amolyan „kézműves” munkával hazánkban. Kétségtelenül a jövő egyik sikerágazatának tartja az élelmiszeripart hazánkban, de véleménye szerint azt is szükséges látnia az ebben tevékenykedőknek, hogy küzdelmes időszak előtt áll az ágazat. Végezetül bizodalmát fejezte ki, hogy a hízott libamáj, mint méltán híres Hungarikum megkapja a jövőben a kormányzat támogatását és emellett lesznek továbbra is olyan szakemberek, akik áldozatos munkája nélkül elképzelhetetlen a fennmaradás és előrelépés.
Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár, mint a nap első szakmai előadója a kormányzat oldaláról adott képet a lúdágazat helyzetéről, kitörési lehetőségeiről, majd azon kormányzat által nyújtandó segítségekre tért át, amelyek a fejlődést megalapozhatják az ágazatban dolgozók számára. Az export-piaci helyzetkép bemutatásával számszerűsítetten jelent meg előadásában a Belgiumba, Franciaországba, Németországba, Hongkongba, Japánba és Izraelbe irányuló exportpiaci növekedés a hazai fogyasztás sajnálatos csökkenése mellett. A belpiaci arány esetleges növekedésének egyik megoldás lehet az ÁFA-csökkentési termékek körének szélesítése, mely egyelőre még nem érte el a víziszárnyasokat, de a baromfiágazat bizonyos szegmenseiben már 2017. január 1-től bevezetésre kerül. A támogatások vonatkozásában a helyettes államtitkár kitért a baromfi állatjóléti támogatások megváltozott igénylési és kifizetési rendszerére és az újonnan bevezetett 1,2 milliárd forintos étkezési tojást termelő tyúkállományok, valamint tenyészbaromfi fajok állatjóléti támogatására. A VP 2016 augusztusáig megjelent 35 pályázati felhívásában rejlő és a GINOP-ból a középvállalkozásoknak nyújtandó támogatás érintése mellett szólt a csak nagyvállalatok számára rendelkezésre álló Külgazdasági és Külügyminisztérium által meghirdetett forrásról.
Második szakmai előadóként Dr. Molnár Györgyi, a Baromfi Termék Tanács mezőgazdasági titkára további statisztikai adatokkal kapcsolódott az előzőekben elhangzottakhoz és említést tett a franciaországi madárinfluenza hazai termelésre és kibocsátásra gyakorolt hatásairól.
Hollósi Dávid, az ERSTE Bank Agrár Kompetencia Központ osztályvezetője az agrárhitelezés és pénzügyi termékek piacának összetevőiről, továbbá egy olyan szemléletmódról beszélt, melyben a bank számára fontos és szükséges megérteni és kicsit belülről szemlélni az agrár- és élelmiszerágazatot, hiszen ez elengedhetetlen ahhoz, hogy helyes folyamatfinanszírozási konstrukciók jöjjenek létre és megfelelő termékekkel tudjon egy pénzpiaci szereplő megjelenni.
Kiss Csaba, az Integrál Lúd Tenyésztő Egyesület tenyésztésvezetője hatalmas lexikális tudással és egyben szakmai alázattal mutatta be a tulajdonságaiban lényegesen más, új fajta létrejöttének folyamatát. A 2016-ben elismert INTEGRAL MB 09-es lúdfajta fajtatiszta tenyésztéssel jött létre a valamikori Bábolnai Szürke Landesi lúd fajtájából.
A szakmai előadások sorozatát Dr. Gyenis József PhD takarmányozási szakértő gondolatai zárták, aki a takarmányokban található toxinok értékelési dilemmáiról, továbbá arról beszélt, hogy a víziszárnyas-takarmányozásban a nemzetközi ajánlás nagy szabadságot ad a takarmányreceptúrák kialakításában. Ennek következtében a piac nagyon diverzifikált, sok speciális takarmány létezik, melyekhez az állat életciklusának előre haladtával még szükséges egyéb adalékokat is keverni.
Ezt követően Vajda Tamás, az INTEGRÁL-GROUP Kft. ügyvezetője és egyben a szakmai konferencia moderátora invitálta meg az egybegyűlteket egy állófogadásra, ahol az INTEGRÁL Zrt. feldolgozóüzeméből érkező alapanyagokból készült ételeket kóstolhatták meg a részvevők, többek között a híres töltött libanyakat és hízott libamájat.