Az Édes-Mézes Palóc Méhésztalálkozót immár másodszor rendezték meg a jelentős méhészeti tradíciókkal rendelkező Karancskesziben, szeptember 3-án.
A mézünnepen a megyeiek mellett erdélyi és felvidéki méhészek is részt vettek. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) és a Palóctáj Méhész és Környezetvédő Egyesület által megszervezett, a helyi civil szervezetek bevonásával megvalósított rendezvénynek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Nógrád megyei szervezete is aktív közreműködője volt.
– Bizonyára kevesebb gondunk lenne, ha az emberi társadalomban is úgy működnének a dolgok, mint a méhek társadalmában – fogalmazott Királyhegyi Gyula, Karancskeszi polgármestere a mézszentelő misét valamint a Méz-lovagrend és az idei Méz-királynő felvonulását követő nyitóünnepségen.
Diósi László, a Palóctáj Méhész és Környezetvédő Egyesület elnöke elmondta, ilyen és ehhez hasonló rendezvényekkel céljuk hagyományt teremteni, felhívni a figyelmet a kiváló minőségű helyi mézekre, népszerűsíteni a mézfogyasztást. Az izgalmas családi programokon kívül a megyei és határon túli méhészek közösségét is erősíteni kívánják, szakmai programokat kínálni számukra. Bross Péter, az OMME elnöke és Rozmann Gréta idei mézkirálynő kiemelte, az idei évben a méhészek jelmondata a „Marketinget a magyar méznek!”, amely területen az OMME a NAK-kal már közös munkába kezdett.
A rendezvény keretében térségi polgármesterek és méhészek körében vidékfejlesztési tanácskozást is tartottak, dr. Mezei Dávid Csaba agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár meghívásával, az agrárgazdasági kamara megyei elnökének, igazgató-helyettesének és élelmiszeripari valamint vidékfejlesztési referensének részvételével.
A tanácskozás során a helyettes államtitkár beszámolt a Vidékfejlesztési Program alakulásairól és felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi ciklusban azzal a tudattal szükséges fejleszteni a megyei agrárgazdaságot, hogy 2020 után vélhetően átalakul a vidékfejlesztési támogatások rendszere, a következő uniós költségvetési ciklusban vélhetően a visszatérítendő támogatásokra helyeződik a hangsúly.
A műhelybeszélgetés keretében a résztvevők arra keresték a választ, hogy Nógrád megye agrár és élelmiszeripari jellemzőit, valamint gazdasági és társadalmi adottságait tekintve milyen területeken tudná leginkább kiaknázni a Vidékfejlesztési Program kínálta lehetőségeket, milyen vidékfejlesztési beavatkozások szükségesek. A résztvevők megfogalmazták, hogy tekintettel a megye elmaradottságára, tőkeszegénységére és rendkívül gyenge pályázati aktivitására, a helyi gazdaságfejlesztésnek egyszerre kell szociális célokat is szolgálnia.
(nak.hu)