A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Szlovák Élelmiszeripari és Agrárkamara, a Lengyelországi Agrárkamarák Nemzeti Tanácsa és a Cseh Köztársaság Agrárkamarája képviselői vettek részt a Visegrádi Csoport országai agrárkamaráinak 54. ülésén, amelyet Pápán az Esterházy Károly Kastély- és Tájmúzeumban tartottak, 2014. szeptember 11-12. között.
Az ülés első napján Dr. Kovács Zoltán a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára, Pápa volt polgármestere és Dr. Áldozó Tamás jelenlegi városvezető mutatta be a város széleskörű agrár- és élelmiszeripari kötödését, kiemelve a jelentős kultúrtörténeti hagyományokat. Az ülés második napján Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára ismertette a magyar vidékfejlesztési prioritásokat, tervezett intézkedéseket.
Magyar kezdeményezésre került napirendre a vadgazdálkodás szabályozása országainkban, azon belül is a vadak által okozott kártétel kérdése. Fontos, hogy Magyarországon olyan új szabályozás születhessen, amely figyelembe veszi a gazdálkodók érdekeit, pontosan behatárolja a felelősségvállalás kereteit és meghatározza a kárenyhítés módozatait. Ennek érdekében a NAK ki kívánja dolgozni, más országok jó gyakorlatának megismerésével, azokat a szakmai szempontokat, amelyek megalapozhatják egy új törvény létrehozását.
A két nap során agrárkamaráink képviselői megvitatták országaink aktuális agrárpiaci helyzetét, különös tekintettel az orosz importkorlátozásokra, ami komoly piaci feszültséget okozott. Ezek hatása ugyan eltérő mértékben, de mind közvetlenül, mind közvetetten meghatározóan érzékelhető a V4 országok mezőgazdaságában és élelmiszeriparában.
A lengyel agrárkamara, mint az első vonalban érintett, a mostani helyzetet rendkívülinek tartja, mert a korábbi gyakorlattal ellentétben, nem látszik az importkorlátozás vége, és hogy annak összességében milyen tényleges következményei lesznek. Az idei kedvező időjárásnak köszönhetően, hasonlóan számos más európai országhoz, rekord mennyiségű termék van a piacon, ám az embargó következtében a zöldség és gyümölcs árak kétharmadával estek és jelentős készletek halmozódtak fel. Ezt a helyzetet fokozza, hogy még mindig komoly hatást gyakorolnak piacaikra a sertés ASF intézkedések.
Magyar részről Győrffy Balázs, a NAK elnöke kétségét fejezte ki az embargó elleni intézkedések eredményességét illetően. Kérdéses ugyanis, mint fogalmazott, hogy a probléma tényleges megoldásához közelebb visznek-e ezek az intézkedéseknek. A gazdasági kár, amit az Unió magának, a termelőinknek okozott, az egészen kézzelfogható, ám az uniós szankciós intézkedések megfelelő eredményessége nem látszik.
Mivel főleg a kelet-európai, azon belül is a V4 országok piacain hasonlóan lesújtó és kritikus a helyzet, ezért a kamarák képviselői egyetértettek abban, hogy megfelelő közösségi szintű intézkedéseket kell hozni a termelők védelmében. Elégtelenek ugyanis azok a források, amelyeket a Bizottság felajánlott a gazdálkodók kárának kompenzálására. Abban az esetben, amikor a Bizottság nem kellő körültekintéssel hozza meg döntését, vállalja az Unió egésze a felelősséget és ne terhelődjön annak minden következménye egyedül az agráriumra. Ezen szempontok figyelembevételével a négy ország kommünikét adott ki, amelyet a legnagyobb európai gazdaszervezet a COPA elnökségéhez is eljutattak.
(NAK; Fotó: Téglásy Nóra)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön